< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Megint szembement az Ab a kormánnyal

| Mobile | RSS

Megint szembement az Ab a kormánnyal

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt. A kormány május 31-ig változtathat a jogszabályon.

Alkotmányellenes az Alkotmánybíróság szerint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését. Mivel a szövegezéséből adódóan a közzététel napjával történő megsemmisítéssel a kormánytisztviselők felmentése mellett a lemondásuk is szabályozatlanná vált volna, ezért az Ab az alkotmányellenes rendelkezést május 31-i hatállyal semmisítette meg.
Nincs visszamenőleges hatály

Az Ab abból indult ki, hogy a kormánytisztviselők közhivatalt viselnek, jogviszonyuk nem szerződésen alapul, jogaikat és kötelezettségeiket törvény határozza meg. Megbízatásukat közigazgatási határozattal, kinevezéssel nyerik el, és közigazgatási döntéssel történik felmentésük is – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben.

A törvényi szabályozás azonban nem felel meg a közigazgatás törvény alá rendeltségének, ami a közigazgatási döntésekkel szemben – így kormánytisztviselő felmentésére irányuló döntéssel szemben is – azt a követelményt támasztja, hogy jogszabály határozza meg a döntés jogi kereteit. Az Ab továbbá úgy ítélte meg, hogy a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot.

Az európai bíróságok joggyakorlatával összhangban az Ab azt is megállapította, hogy a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is. “Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, ez a döntési szabadsága azonban nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére” – írják.

Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési védelmének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.

A határozathoz Bihari Mihály, Paczolay Péter és Stumpf István párhuzamos indokolást fűztek. A határozat teljes szövege az Ab honlapján olvasható.
A KDNP tanulmányoz, az LMP és a Jobbik örül

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint ha az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az az Alkotmánybíróság döntése. Rubovszky György, a kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta, pontosan tanulmányozni kívánják az Alkotmánybíróság döntését, s ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.

Mivel az Alkotmánybíróság nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a jogszabályt, a törvény alapján már elbocsátottak számára nem jelent a döntés jogi megoldást – mondta a Hírszerzőnek a határozattal kapcsolatban Magyar Gábor ügyvéd. Akit korábban kirúgtak, és munkaügyi bírósághoz fordult, annak az esetében a bíróság kérhetett alkotmányossági állásfoglalást az AB-től, de a taláros testület most nem egy ilyen ügyben hozott határozatot.

Az LMP örül az Alkotmánybíróság döntésének. A párt frakcióvezetője, Schiffer András úgy fogalmazott, hogy az ilyen döntések mutatják, hogy ha az Alkotmánybíróságot nemcsak jogi, de morális értelemben is rehabilitálják, akkor van remény arra, hogy az ország egy alkotmányos demokráciához méltóan tud működni.

A politikus kijelentette, “amikor az alkotmányosságot kérjük számon a Fidesz viselkedésén, akkor azzal a politikával van vitánk, amelyik azt feltételezi, hogy egy többségi uralommal szemben nincsenek korlátok”. Hangsúlyozta, hogy egy alkotmányos demokrácia annyiban más, mint például egy centralizált demokrácia, hogy az alkotmányosság és annak legfőbb szerve egy mégoly nagy többséget is korlátok közé tud szorítani.

Véleménye szerint minden ilyen döntés azt mutatja, hogy miért fontos az Alkotmánybíróságot nemcsak közjogilag, de morális értelemben is megerősíteni. Éppen ezért gesztusokat várnak a Fidesz-KDNP-től, hogy visszatérnek az alkotmányosság keretei közé és nem fognak alkotmányos kordonbontásba, ha őket egy másik hatalmi ág korlátozza.

A Jobbik üdvözli a döntést. Apáti István úgy nyilatkozott: remélik, hogy a taláros testület a közszférában bevezetett indoklás nélküli felmondást lehetővé tevő jogszabályt is megsemmisíti majd. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett rá, hogy Bertha Szilvia képviselőtársával közösen január végén kezdeményezték a közszférában januártól bevezetett indoklás nélküli felmondás és a kéthónapos felmondási idő lehetőségének megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál.

A Jobbik álláspontja szerint ugyanis a közalkalmazottakról szóló törvény egyes rendelkezései az alkotmány több rendelkezésébe ütköznek, ilyen például a diszkrimináció tilalma, a munkához való jog sérelme, a kormány alkotmányos jogokat védő kötelezettsége, vagy a független, demokratikus jogállamiság. Apáti István elmondta: remélik, hogy az Ab a keddi döntésre alapozva néhány hónapon belül a Jobbik beadványát is pozitívan bírálja el.
Még tanulmányozzák az ítéletet

Az kitűnik az érvelésből, hogy az AB szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot és sérti a bírói jogvédelemhez való jogot, Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kormánytisztviselőnek ez a kiszolgáltatott helyzete, az állami feladatmegoldás „eszközeként” való kezelése ellentétes az emberi méltósággal is. Magyar Gábor szerint előre borítékolható volt az AB döntése, aminek alapján a parlamentnek meg kell változtatni a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt – de nem visszamenőleges hatállyal.
forrás:hírszerző

Leave a Reply 263 megnézve, 1 alkalommal mai nap |