< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Orbán döntött: három választás lesz 2014-ben

| Mobile | RSS

Orbán döntött: három választás lesz 2014-ben

Húsz év múlva lesz olyan legközelebb, hogy egy évre esik az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választás, ha megszavazzák az alaptörvényt a kormánypártok.

Az elmúlt néhány nap polémiáját követően Orbán Viktor maga erősítette meg, hogy a Fidesz és a KDNP pillanatnyilag nem tervez előre hozott parlamenti választásokat. A miniszterelnök az mr1 180 perc nevű műsorában 2014-től mondta bevezetettnek a határon túli magyarok képviselői nélkül 200 fősre gondolt új magyar Országgyűlést, amelyben már összeférhetetlen lesz a mandátum a polgármesterséggel.

Ez azt jelenti, hogy 2014-ben három választás lesz Magyarországon, egy évben kell megrendezni az országgyűlési, az önkormányzati és az europarlamenti voksolást.

A hatályos alkotmány és a jövő évtől életbe lépő alaptörvény egyaránt úgy rendelkezik, hogy “az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani”. Ha tehát nem terveznek kivételt, akkor az parlamenti választások a szokásos időpontban lesznek.

Az 1989-2011 közötti alkotmány az önkormányzati választásokat szintén négyévenként, októberben rendelte kitűzni, a tervezett alaptörvény ellenben éven belüli időpontról nem rendelkezik, de a mandátum tartamát egy évvel meghosszabbítja. Ez utóbbi csak a 2014-től léphet életbe, mert tavaly ősszel négy évre nyertek mandátumot a települési polgármesterek és képviselők.

Az európai parlamenti választásokat az Unió által megkövetelt, eddig minden alkalommal június eleji, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időtartamon belül kötelesek kitűzni a tagállamok államfői. Ettől Magyarország ugyanúgy nem térhet el, mint attól, hogy ötévente delegáljon képviselőket az EP-be.

Az eddigi magyar szabályozás tiltotta, hogy a három voksolás (valamint bármilyen referendum) egy napra essen, mint láttuk, az alaptörvény és a közösségi jog alapján az európai és a magyar parlamenti választásokkal továbbra sem fordulhat elő.

Életszerű lehetne ugyanakkor az önkormányzati és az europarlamenti voksolást egy napon tartani, ha már úgyis egy évben lesznek féldekádonként. Ezt az alaptörvény nem zárja ki, az ősszel megalkotandó kétharmados országgyűlési szavazatarányt igénylő ún. sarkalatos törvények egyikében a Fidesz és a KDNP saját kedve szerint tudja szabályozni.

Az eddigi két magyarországi EP-választás mindkétszer az aktuális (jóllehet mindkétszer szocialista-liberális) kormányok elleni protestvoksolássá vált, mivel az ellenzéki (Fidesz) szavazók demonstrálták a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányokról alkotott véleményüket, míg az MSZP és az SZDSZ választói tét nélkülinek, a magyar belpolitikára hatástalannak gondolva a voksolást, nem mentek el szavazni, ami ellenzéki győzelmet eredménye mindkétszer.

Ez kerülhetnék el a mostani a kormánypártok, ha a helyi választásokkal adnának tétet az EP-választásnak. Az ügyet ugyanakkor az bonyolítja, hogy mivel az önkormányzati politikusok pontosan négy évre nyerték el mandátumukat, ezt visszamenőleges hatállyal csak akkor lehetne megkurtítani néhány hónappal, ha az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatná a sarkalatos törvényeket, köztük a választójogit.

A kétharmados törvények az alkotmány részévé nyilvánítását célzó, Lázár János által benyújtott orbáni indítvány azonban hétfőn leszavazta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége is.
forrás:hirposta.hu

Leave a Reply 1343 megnézve, 1 alkalommal mai nap |