< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Előbb-utóbb esketnek az orbáni alkotmányra

| Mobile | RSS

Előbb-utóbb esketnek az orbáni alkotmányra

2011. április 6. | hozzászólás | Közélet

Bár kormánypárti politikusok szerint nem kell majd felesküdniük az országgyűlési képviselőknek az új alkotmányra, a helyzet nem ilyen egyértelmű. Az újonnan mandátumhoz jutottak ugyanis addig nem kezdhetik meg képviselői munkájukat, amíg esküt nem tesznek. A következő parlamenti választások után pedig – akár hatályba lép az új alaptörvény, akár nem – mindenképpen esküt kell majd tenniük a T. Házba bekerülőknek. Ráadásul egy újabb politikai zsarolási lehetőség adódik a kormánypártok előtt.

Nem lesz kötelező esküt tenni az új alaptörvényre – mondta Rétvári Bence annak kapcsán, hogy lapunk arról számolt be, az új alkotmány elfogadása után az állami és önkormányzati alkalmazottak, rendvédelmi dolgozók, katonák és mások is kötelesek lesznek esküt tenni. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint ilyen kötelezettség előírását nem készítenék elő, ráadásul az új alaptörvény csak jövő januárban lép majd életbe, így ez a kérdés Rétvári szerint legkorábban akkor merülhet fel. Vagyis a cáfolat ellenére a kérdés egyáltalán nem eldöntött; mint Török Gábor politológus írta blogján: a magyar jogban a hivatali eskü letétele a hivatal, megbízatás betöltésének feltétele.

A parlamenti képviselők esetében valamivel egyértelműbb a helyzet, hiszen a házszabály azt írja, elő, hogy a képviselői jogosítványok előfeltétele az eskü. s mivel a mai honatyák már esküt tettek, így erre egy új alkotmány elfogadásakor sincs szükség. Mint ismert, Mesterházy Attila MSZP-elnök lapunk kérdésére – “Ha esküt kell tenni, márpedig lehet, hogy esküt kell tenni az új alkotmányra, akkor az MSZP elnöke és képviselőtársai mit válaszolnak erre?” – azt mondta: “Mi esküt tettünk már az alkotmányra – a jelenleg érvényben lévőre -, ennek alapján kaptuk a mandátumunkat. Nincs szükség új eskütételre”. Hasonló látja a helyzetet Schiffer András, az LMP-frakcióvezetője, aki az fn.hu-nak azt mondta: “A hatályos jogszabályok alapján nem vagyunk kötelesek esküt tenni az új alaptörvényre, és nem is látom ennek szükségét. Ezért a kérdéssel nem vagyok hajlandó foglalkozni.”
Hack Péter jogász is úgy vélte lapunknak: a parlamenti képviselő mandátuma nem alkotmánymódosítástól alkotmánymódosításig tart, hanem a ciklus végéig. Erre utalt a fideszes Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke a Magyar Nemzet keddi számában. Mint mondta: ő személy szerint nem pártolja, hogy a képviselőknek újból esküt kelljen tenniük. “Az Országgyűlés tagjai az alakuló ülésen letették képviselői esküjüket, ezt nem kell megismételni a ciklus közben – nyilatkozta Gulyás, hozzátéve: az ügyben egyelőre nincs döntés a párton belül, igaz, a kérdés nem is szerepel napirenden. Azt is mondta azonban, hogy arról, kell-e esküt tenni, nem a pártok döntenek majd, hanem a parlament.

Egy időközi választással, vagy egy másik képviselő kiesésével mandátumhoz jutott újdonsült képviselő azonban rákényszerül majd az eskütételre, bármelyik párt tagja is. Ugyancsak esküt kell majd tenniük a következő parlament tagjainak, s ha akkor már az új alkotmány lesz hatályos, akkor az új alaptörvényre kell felesküdiük. A házszabály szerint ugyanis “A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig – az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együttjáró feladatok elvégzésének kivételével – nem vehet részt az Országgyűlés munkájában; tiszteletdíjra és költségtérítésre csak akkor jogosult – visszamenőleg is -, illetőleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett”.

Kiszelly Zoltán politológus szerint így 2014-ben egy “kétharmados” MSZP is csak az új alkotmányra tett eskü után változtathatná meg az alaptörvényt. Erre utalt Schiffer András is az fn.hu-n: “A következő választások után az akkor hatályos alkotmányra tesznek majd esküt a Lehet Más a Politika képviselői. Épp úgy, mint ahogy az 2010-ben történt. Mi nem a rendszer, hanem a Fidesz-KDNP ellenzéke vagyunk. Tiszteljük a törvényt, tiszteljük az alkotmányt, még akkor is, ha az eljárással, ahogy létrejött, vagy akár magával az alaptörvény tartalmával nem értünk egyet.”
Az új alaptörvény azonban a kormánypárti tervek szerint tartalmazni fogja azon képviselők nevét, akik azt elfogadták. Ugyanígy a Fidesz-KDNP előírhatja, hogy csak az lehet képviselő, aki esküt tett a hatályos alkotmányra. Ebben az esetben, ha az MSZP – és az LMP – tartja magát ahhoz, hogy ők nem tesznek esküt, hiszen egyszer már azt letették, akkor kizárhatják magukat a képviselői jogok gyakorlásából. Erre utalt blogján Török Gábor is, amikor azt írta: “Az ország érdekeivel biztosan ellentétes egy olyan helyzet, amelyben a politikai oldalak közötti ellenségeskedés demokráciákban szokatlan mértéket ölt, – Albánián kívül – ritkán látott politikai felálláshoz (az ellenzék legerősebb pártja nem ül a törvényhozásban) vezet. Mindez példátlan szembenállást, a szabályozott, keretekben zajló parlamenti vita sutba dobását, valamint – ne legyen kétséges – az eddigieknél is több nemzetközi figyelmet és ilyen-olyan, az országnak kárt okozó intést feltételezne. A felek persze gondolhatják azt, hogy érdekük eddig a pontig feszíteni a húrt – a Fidesz hihetné, hogy így látványosan demonstrálhatja az MSZP kívülállását és pária helyzetét, az MSZP bízhatna abban, hogy ezzel ország-világ előtt mutathatja be a Fidesz akarnokságát és erőszakosságát. Egy ilyen rendkívüli helyzetben azonban teljesen kiszámíthatatlan, hogy a ‘pártok vitája’ miatt felzaklatott ország hogyan reagálna, kit látna inkább felelősnek: az esküt elrendelőt vagy az esküt megtagadót, esetleg mindkettőt…”

forrás:népszavonline/Népszava-információ

Leave a Reply 228 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: