< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: “Keresztény-nemzeti világképet oktrojál az országra” – jogvédők az alkotmányozásról

| Mobile | RSS

“Keresztény-nemzeti világképet oktrojál az országra” – jogvédők az alkotmányozásról

Élesen bírálja három jogvédő civil szervezet a Fidesz-KDNP elfogadás előtt álló alkotmánytervezetét. A Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért kedden publikált közös elemzésében azt állítja, hogy az alkotmányozás menete sem tartalmi, sem formai, eljárásjogi szempontok szerint nem felel meg a jogállamiság követelményeinek.

“Ahelyett, hogy korlátok közé szorítaná az egyének életébe és egymás közötti viszonyaiba történő állami beavatkozást, azzal az igénnyel lép fel, hogy a magánszférát és a magánviszonyokat is meghatározza” – bírálta a Fidesz-KDNP parlament előtt lévő alkotmánytervezetét a kedden kiadott közös közleményében három civil szervezet.

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetek a kormányzat jogalkotási munkájáról szóló harmadik elemzésükben azt vizsgálták, hogy mennyiben felel meg a jogállamiság kritériumának az alkotmányozás menete. A közlemény szerint az intézményi struktúrák átalakításával a kormánypártok nehezítik a demokratikus politikai versenyt, gyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Könnyített ellensúlyok

A kedden publikált elemzés szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezet fenntartja az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének korlátozását a költségvetést és adónemeket érintő jogszabályok tekintetében, felszámolva ezáltal az e tárgyban született kormányzati döntések teljes alkotmányossági szabályait.

“Az Ab függetlenségét veszélyezteti, hogy az alaptörvény nem tartalmazza a tagjainak jelölésére vonatkozó szabályokat”, továbbá, hogy a tervezet “nem zárja ki az alkotmánybírák újraválaszthatóságát” – olvasható az elemzésben, mely szerint szintén csökkenti a testület autonómiáját az az új rendelkezés, mely szerint az Országgyűlés, és nem az Ab maga választja az Alkotmánybíróság elnökét.

Az elemzés szerint azzal, hogy a tervezet megszünteti annak a lehetőségét, hogy a jogszabályok alkotmányellenessége utólagos vizsgálatát bárki kérhesse az Ab-től, “a két évtizede az alkotmányos kultúra részévé vált joguktól fosztja meg a polgárokat”.
Féktelenül

A három szervezet azért is bírálja a kormánypártok alkotmányjavaslatát, mert radikálisan átalakítja az ombudsmani rendszert: az eddigi négy biztos helyett csak egy maradhat, a többiek legfeljebb helyetteseként, alárendeltjeként dolgozhatnak, ami az elemzés szerint tovább gyengíti az alapjogvédelmet.

“Míg a hatályos alkotmány védi a bíróságok igazgatási autonómiáját, addig az alaptörvény-javaslat erről hallgat, így a bírósági szervezet függetlensége szempontjából fontos terület nem részesül alkotmányos védelemben. Emellett a kötelező bírói nyugdíjkorhatár leszállítása megteremti annak a lehetőségét, hogy a kormánytöbbség a bíróságok lényegében teljes vezetését a bizalmát élvező személyekre cserélje” – bírálja az elemzés azokat a passzusokat, melyek a bírósági szervezet átalakításáról, illetve a bírák kötelező nyugdíjba vonulásáról rendelkeznek.

Kőbe vésett kötelezettségek

A három szervezet szerint bár a tervezet deklarálja, hogy az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv, de több ponton gyengíti a parlament jogosítványait is. Így a Fidesz-KDNP javaslata a költségvetési törvény elfogadását az állami vezetők által delegált tagokból álló Költségvetési Tanács egyetértéséhez köti. Tehát “a költségvetés megállapításának jogát megosztja a parlament és e tanács között. Ha pedig ezt a beleegyezést nem bírja a parlament, és ezért nem születik meg az adott év március 31-ig a költségvetés, az államfő feloszlathatja az Országgyűlést”.
Sok kötelezettség, kevesebb szabadság

A három szervezet közös elemzése szerint az alaptörvény-javaslat viszonylagossá teszi az alapvető jogokat, amikor a szabadságjogok rovására bővíti az állampolgári kötelezettségek körét és ezzel beavatkozik az egyének egymásközti viszonyába. A közlemény kifogásolja, hogy bekerültek a szövegbe azok a passzusok, melyek szerint “a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”, vagy hogy a munkáltatók és a munkavállalók “közösségi célokra is figyelemmel” kötelesek egymással együttműködni.

A három szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény “az alkotmány szintjére emel olyan, a jobboldali-konzervatív világnézethez kapcsolódó értékeket, amelyek egy demokratikus jogállamban alapjog-korlátozást nem igazolhatnak”. Az elemzés példaként említi, hogy bekerült a szövegbe “a hűség, hit és szeretet”, amely a civil szervezetek szerint az alapvető jogok korlátozásának alapjául szolgálhat.

A keddi közlemény szerint a tervezet “alkotmányos szintre emeli a nemzetközi fórumok által kritizált tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést, és a nemzetközi tendenciákról tudomást nem véve, ideológiai alapon szűkíti a házasság és család fogalmát. A magzat életének fogantatástól kezdődő védelméről szóló rendelkezés, ha közvetlenül nem is szigorítja meg az abortuszszabályozást, megteremti a lehetőséget a nők önrendelkezési jogának szigorúbb korlátozására a reprodukciós jogok terén”.

Az elemzés azt is kifogásolja, hogy a kormánypártok megadnák a szavazati jogot a határon túli magyaroknak is, mert ezzel majd “olyan személyek is részt vehetnek a törvényhozó szerv tagjainak megválasztásában, akikre a parlament által meghozott törvények hatálya nem terjed ki, tehát nem viselik a politikai döntések következményeit”.
“Kilencnapos parlamenti vita”

“Az alkotmányozás tempója emellett eleve lehetetlenné teszi a tervezet érdemi megvitatását: az alaptörvényről folyó parlamenti vita kezdete 2011. március 14., az alaptörvény elfogadására pedig 2011. április 18-án kerül sor. Az alig több mint egy hónapos időkeret, az összesen kilencnapos parlamenti vita kizár bármiféle érdemi vitát a javaslat kapcsán” – kevesli a disputára szánt időt a három szervezet.

Elismerve, hogy az alkotmányok preambulumának általában nincs jogi kényszerítő ereje, az elemzés szerint a Nemzeti hitvallás című előszó is “súlyos aggályokat vet fel”. A három szervezet szerint keresztény-nemzeti világképet tükröz és oktrojál mindenkire, ugyanakkor nincs egyetlen utalás sem a szövegben a szekularizált, nem vallási kulturális hagyományokra.

A három szervezet azt is problematikusnak tartja, hogy az alkotmányozók több olyan szokatlan tárgykört helyeztek a minősített többséget igénylő törvények közé, mint a nemzeti vagyon vagy a család védelme, az adótörvények és a nyugdíjrendszer. Az elemzés szerint e területek kétharmados tárgykörévé tétele súlyosan szűkíti a jövőben egy egyszerű többséggel működő kormány mozgásterét.
forrás:hírszerző

Leave a Reply 246 megnézve, 1 alkalommal mai nap |