< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Botka: az nem baj, hogy velem nem egyeztetnek, de Kósa kollégával sem

| Mobile | RSS

Botka: az nem baj, hogy velem nem egyeztetnek, de Kósa kollégával sem

A közigazgatás főhivatalnokai írhatják felül választott testületek döntését, 100 milliárdot vágott a kormány a szociális rendszerből és az önkormányzatokból csinálnának bűnbakot – interjú Botka Lászlóval, Szeged szocialista polgármesterével.

Mindig elmondja – általánosságban –, hogy az új alkotmánytervezetben nincs benne az önkormányzáshoz való alapjog. Konkrétan milyen feladatok és jogok adják ki ezt az alapjogot?

Valóban kimaradt az új tervezetből az, hogy a helyi települési közösségeknek joguk van az önkormányzathoz – persze azt is gondolhatnánk, hogy ez természetes, hiszen a Fidesz-tervezete egyébként is szűkmarkúan méri az alapjogokat. És nem véletlenül hullott ki az önkormányzatiság alapjoga sem, hiszen a tervezetből kiderül, hogy a kétharmados törvények elfogadása után jelentősen szűkül majd a helyhatóságok döntési és gazdálkodási jogköre. Tragikusnak tartom, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltás után újra definiálni kell az önkormányzatiságot, Európa egyik legfontosabb alapjogát.

Tállai András belügyminisztériumi államtitkár megmondta Önnek, hogy a 31-es passzusban megtalálja azt a kitételt, hogy Magyarországon önkormányzatok működnek. Nem találta, vagy nem érti?

Az önkormányzatiság nem a polgármesterek és a hivatalok joga, alapvetően azt jelenti, hogy egy helyi település lakosságának joga van a helyi közügyek intézéséhez, joga van a közjavakkal (például helyi adók) önállóan gazdálkodni, joga van a közszolgáltatásokat magának szervezni, és joga van a közintézményeket (iskola, kórház, stb.) fenntartani. Az gyökeresen mást jelent, hogy az alkotmánytervezet csak annyit állapít meg, hogy egyébként vannak önkormányzatok. Ebben az esetben hadd kérdezzek vissza: hány van, milyen hatáskörrel, milyen mozgástérrel.

Milyennel? Elvileg csak egy két szó változik, például „törvényességi ellenőrzés” helyett jön a „törvényességi felügyelet”.

Az eddigi törvényességi ellenőrzés azt jelentette, hogy amennyiben a kormány helyi-megyei szerve, a közigazgatási hivatal úgy gondolta, hogy valamelyik települési önkormányzat határozata, döntése törvényt sért, akkor első körben felszólította a helyhatóságot korrekcióra. Ha az önkormányzat ennek nem tett eleget, akkor bírósági, de kizárólag bírósági úton léphetett fel a magyar államot megtestesítő önkormányzati hivatal. A felügyeleti jog – ugyan tartalmát egy keretalkotmányban nem fejtik ki, de fideszes megnyilatkozások erre utalnak – azt is tartalmazhatja, hogy egy települési közgyűlés döntéséhez egy kormányhivatal döntése kell. Hadd hozzak egy szegedi példát: a Csongrád megyei kormányhivatalt az a fideszes országgyűlési képviselő vezeti, aki egyébként ellenem indult polgármesterjelöltként a választáson. Szóval, ha a vélelmezett szabály valósággá válik, akkor egy olyan személy kell majd a szegedi közgyűlés döntéseinek érvényességéhez, akiről az emberek nem gondolták, hogy részt kellene vennie a város életében.

Magyarán olyan helyzet állhat elő, hogy a központi közigazgatás egy kinevezettje felülírhatja egy közvetlenül, a nép által választott testület akaratát.

Az alkotmány tartalmazza ennek a lehetőségét, és kormányzati megnyilvánulások alapján joggal feltételezhető, hogy az alaptörvény elfogadása után meghozandó új önkormányzati törvényben ez a kitétel szerepel majd. És ha így lesz, akkor többet nem beszélhetünk önkormányzatiságról.

Azt a törekvését nyíltan vállalja a kormány, hogy bármi áron egyensúlyba hozza az önkormányzatokat, hiszen azok 1000 milliárd forint adósságot halmoztak fel. A hivatalos kommunikáció szerint a kormány így a csődtől menti meg a településeket.

A Fidesznek mindig kell egy ellenség, és most épp az önkormányzatokra akarja fogni a kormánypárt, hogy nem sikerült tartani a 3,8 százalékos hiánycélt, noha a miniszterelnök megesküdött rá, hogy nem lépi túl az ország. De óriási aránytévesztés ezért az önkormányzatokat vádolni, hiszen Magyarország államadóssága több mint 20 ezer milliárd forint, és dinamikusan növekszik. Következésképpen a települési és a megyei önkormányzatok által felhalmozott adósság nem éri el az államadósság 5 százalékát. Persze 1000 milliárd az óriási pénz, de ha megoldást akar találni a kormányzat az adósságproblémára, akkor kezdenie kell valamit a másik 95 százalékkal is.

A bűnbakképzéshez kapóra jöhet az ön javaslata, hogy alakítsanak parlamenti, az önkormányzatok eladósodását vizsgáló eseti bizottságot. Mit gondol, lesz ilyen grémium?

Nem hinném, hiszen a Fidesz kommunikációja politikai szempontból is érthetetlen, ugyanis a megyei önkormányzatok esetében háromszorosára, a települési és kerületi helyhatóságok esetében kétszeresére növekedett az adósság 2006 óta. És szeretném jelezni, hogy 2006-ban a 19 megyei önkormányzat közül 18-ban fideszes vezetés lett, és a megyei jogú városok kétharmadát is a Fidesz kormányozta az előző ciklusban. Az pedig mindenképp figyelemre méltó, hogy 2007-ben és 2008-ban ugrott meg leginkább az adósság, és nem a fejlesztési hitelek domináltak, hanem az önkormányzatok négyötöde kampányszerűen – főként svájci frank alapú – kötvényt bocsátott ki.

Azért Szeged 67 milliárdos, éves költségvetését is mintegy 16 milliárdos adósságállomány terheli.

Volt egy nagyon kedvező, állami támogatású, árfolyam-garanciával biztosított, kedvezményes kamatozású infrastruktúrafejlesztési-hitelkonstrukciója a Magyar Fejlesztési Banknak, zömmel ebből fedeztük az uniós beruházások önrészét, kötvényt mindössze 2,5 milliárd forint értékben bocsátottunk ki, és nem vágtunk kalandorakciókba. Persze a kötvénykibocsátás nagyon jó üzletnek tűnt egy ideig: a svájci frank alapú papírok esetében az önkormányzatok a svájci banki kamatot fizették, de a kötvény-kibocsátásból befolyó pénzt nem költötték el azonnal, így magyar banki kamatot realizálhattak. És a dolog egészen jól működött, amíg el nem jött a világgazdasági válság, illetve amíg a Fidesz-kormány be nem döntötte párszor a forintot. Mindenesetre most óriási a teher a kötvénykibocsátó önkormányzatokon, hiszen sok város 15-20 milliárd forintért bocsátott ki kötvényt, noha a költségvetése fele-harmada Szegedének.

Folyik egy vita az Állami Számvevőszék és a Belügyminisztérium között: az ÁSZ szerint az 1000 milliárdos adósságállományból majdnem 750 milliárd forint a „kötvényrész”, míg a BM szerint csak 480 milliárd. Ön szerint?

A kibocsátott kötvényállomány körülbelül 500 milliárd forint volt 2007 és 2008 között. Úgyhogy valószínűleg nem vitáról van szó, hanem arról, hogy az egyik a jelenkori érték, a másik a névérték. Nagy felelőtlenség volt a kibocsátás, de épp azért lenne fontos az említett bizottság felállítása, mert – persze lehet, hogy naiv vagyok – de talán elkezdődhetne egy közös szakmai munka, hogy együtt módoljuk ki, miként lehet a jelenlegi szabályozókon változtatni.

Adott a példa: ahogy az alkotmánytervezetbe, úgy az önkormányzati törvénybe is be lehetne emelni egy eladósodási plafont.

Én nyitott vagyok a szabályok szigorítására, de az a baj, hogy a Fidesz javaslatai nem szakmai, hanem politikai kontrollról szólnak – a kormányhivatalok jóváhagyásától tennék függővé egy önkormányzat hitelfelvételét. Ez elfogadhatatlan, szubjektív döntésekhez vezetne, normatív alapú szabályozásra van szükség. A jelenleg érvényes jogszabály egyébként azt mondja, hogy a hitelfelvétel utáni adósságszolgálat nem érheti el az önkormányzat korrigált éves bevételének 70 százalékát. Ennek szigorítására egyébként Kósa Lajos polgármester kollégámmal próbáltunk is javaslatot tenni a Megyei Jogú Városok szövetségében.

És mi most a személyes helyzet Kósa kollégával, akivel korábban rengeteg sajtótájékoztatót tartott együtt – átalakult a kapcsolatuk?

Nem a nexus változott, hanem a politikai klíma. Nemcsak sajtótájékoztatókat tartottunk, hanem közös törvényjavaslatokat adtunk be a Megyei Jogú Városok Szövetségének nevében. De a jelenlegi Fidesz-kormány senkivel nem működik együtt: nekem nem az a bajom, hogy velem nem, de úgy látom, hogy Kósa Lajossal sem. Eldönt valamit a kormány, pénteken benyújtja a parlamentnek, és hétfőn vagy kedden már szavaz is a Tisztelt Ház. De a Fidesz-frakcióban nagyon sok, ciklusok óta jól működő polgármester van, remélem képesek ellenállni ennek a kormányzati nyomásnak – egyik célom, hogy az ő munkájukat is segítsem a megszólalásaimmal.

Tényleg nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a szociális kiadásokat megkurtította a kormány – igaz ennek kapcsán azért folyik egy értelmezési háború. Ön hogy számol Szegeden?

Nominálisan 4 százalékkal kevesebbet fordít a kormány az önkormányzatok működésére, mint 2010-ben, miközben a Fidesz arról beszél, hogy a szocialisták véreztették ki az önkormányzatokat. A legnagyobb elvonás a szociális rendszert érintette, Szegeden is új szociális rendelet kellett alkotnunk, és több ellátási formát meg kellett szüntetni, noha azok korábban több száz embernek jelentettek segítséget. Így egyébként összességében több tízezer ember marad ellátás nélkül az országban.

A kormány szerint ez nem így van: egy hónap közmunka után mindenki jogosult lesz a három hónapra járó, mintegy 30 ezer forintos bérpótlékra utána pedig elmegy dolgozni.

A Fidesz egymillió új munkahelyet ígért 10 év alatt, egy esztendő alatt mínusz százezret sikerült produkálni. Az utóbbi évek legsikeresebb programjának tartottam az „Út a munkába” programot, Szegeden például a szociális segélyezettek döntő részét át tudtuk terelni a közfoglalkoztatásba. Ám míg tavaly 160 milliárd forintot költhettek az önkormányzatok közfoglalkoztatásra, idén e célra 60 milliárd forint maradt a központi költségvetésben, de már jelezték, hogy ebből 20 milliárdot kormányzati programokra fognak elkölteni. Ráadásul a most már csak 4-6 órában lehet dolgozni, kevesebb bért fizetnek, Szegeden is több száz ember van, aki már nem tud dolgozni, pedig tavaly még rendszeresen kapott munkát az említett program keretében, most viszont szociális segélyért áll sorba. De azt se tudunk neki adni, mert a kormány onnan is elvonta a pénzt.

Erre a kormányzat azt mondja, hogy lehet, hogy az önkormányzatok kevesebbet kapnak, de majd motiválják a kis- és középvállalkozásokat, hogy alkalmazzanak tartósan munkanélkülieket, így sokkal több embernek jut dolog.

Egy kis- és középvállalkozó – legyen bár asztalosműhelye vagy kocsmája – nem akkor vesz fel új munkást vagy pincért, ha a társadalombiztosítási járulékának 80 százalékát átvállalja a kormány, hanem akkor, ha növekszik a piaca. Erről pedig egyelőre szó sincsen Szegeden. Nekem az a bajom, hogy 32 százalékról 16 százalékra csökkentették a legjobban keresők adóját, és mérsékelték a nagyvállalkozások adóját – erre 500 milliárd forintot tapsoltak el. És most semmiféle munkahelyteremtő, a foglalkoztatásban áttörést hozó kormányzati programot nem látok, pedig ha a gazdagoknál otthagyott 500 milliárd forintot erre fordítják, akkor most teljesen más lenne a helyzet.
forrás:atv

Leave a Reply 231 megnézve, 1 alkalommal mai nap |