< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Az állam tilt, az állam kötelez – fizetni márpedig kell!

| Mobile | RSS

Az állam tilt, az állam kötelez – fizetni márpedig kell!

2011. április 16. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Ópusztaszer – A belvíz a természetvédelmi területeken is gond. És hiába védett, a vízgazdálkodásért fizetni kell – akkor is, ha azt tilos igénybe venni.

A belvíz kapcsán többször is foglalkoztunk a földeket övező csatornák kezeléséért felelős társaságokkal – a vízügyi társulásokkal. Az egyik, 23 hektár legelőt birtokló ópusztaszeri gazda furcsa ellentmondást talált a hatályos törvények között. Az általa megvásárolt legelők Natura 2000-es védettségűek. Egy kormányrendelet szerint a Natura 2000 területen „a belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos”. A vízgazdálkodásról szóló törvény szerint pedig kötelező a vízgazdálkodási hozzájárulás. Így azoknak is fizetni kell, akik nem locsolhatnak és nem is vezethetik el a vizet.

De lássuk a részleteket:

– Van 23 hektár gyepem. Minden évben megkapom a hozzájárulás díjáról szóló csekket, egyik évben 23 ezer forintot, a másikban 55 ezret fizettem. 2010-re is megkaptam a 27 ezres csekket, és úgy gondoltam, hogy miért fizessek, ha törvény tiltja a vízgazdálkodást? – magyarázta a delmagyar.hu-nak Bindics Ádám. Megtudtuk, se nem öntözhet, se nem locsolhat, a törvény még a kaszálás idejét is meghatározza. Gazdálkodónk kitért arra is: miért kellene fizetni egy olyan szolgáltatásért, amit nem vehet igénybe? Bindics az igazságtalannak érzet díjat nem fizette be, amit ezután adó formájában végrehajtottak rajta.

Ádám elmesélte, hogy tisztában volt azzal, hogy védett területet vásárol, de azt a mai napig nem érti, hogy a vízben álló terület után miért fizet a vízgazdálkodásért. – 2010-ben folyamatosan vízben állt a terület, sehová sem folyt el az eső. Így kaszálni sem tudtam, legeltetni sem – ennek ellenére fizettem.

Utánajártunk annak, hogy mi a helyzet – kell-e fizetnie a védett területen gazdálkodónak? Hogy lehet, hogy a törvény egyszer kötelez, majd tilt – és mindezt egyszerre?

A természetvédelmi területtel kapcsolatban megkerestük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát. Érdeklődésünkre közölté, hogy nincs olyan jogszabály, amely általánosságban tiltaná a vízgazdálkodási tevékenységek összességét a Natura 2000 területeken. Egy ilyen tiltás nyilvánvaló kivitelezhetetlensége (például átvezető főcsatornák üzemeltetésének felhagyása) mellett a természetvédelmi érdekkel (például a vizes élőhelyek száraz időszakban történő árasztásával) is szembekerülhetne. Azonban a vízgazdálkodási tevékenységekkel – azok egy részével – kapcsolatos tiltást a hatályos jogszabályok közül a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 2007-es kormányrendelet tartalmazza (egyelőre). Eszerint Natura 2000 területen „a belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos”. A jogszabály célja az volt, hogy a Natura 2000 területek egyre ritkuló természetes vizes élőhelyeinek természetes módon megjelent vízkészleteit ne lehessen – elsősorban gazdálkodási okból – elvezetni, az élőhelyet mesterségesen kiszárítani. Azt is elmondták, az igazgatóság rendelkezésére álló információk szerint a vízgazdálkodási társulatok által korábban a működési területtel érintett földtulajdonosoktól szedett érdekeltségi, majd társulati hozzájárulás fizetési kötelezettségét a jogalkotó 2010-ben felfüggesztette, de a korábban esedékessé vált (kirótt) hozzájárulás visszamenőleges behajtását még lehetővé teszi számukra.

A természetvédelmi területen is kellett fizetni a belvíz elvezetésért. Még akkor is, ha nem lehet elvezetni.

Ez a hozzájárulás adó jellegű befizetési kötelezettség (volt), tehát szolidaritási alapelvet követő, általános érvényű kötelezettséget jelentett, és nem állt kapcsolatban azzal, hogy a társulat tevékenysége konkrétan pozitív hatással járt-e a földtulajdonos számára – közölték.

A történet harmadik szereplője, a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Megkerestük Kádár Mihályt, a társulat igazgatóját is.

– A jelenleg érvényben lévő törvény szerint 2010. december 31-ig, a területen lévő korlátozásoktól függetlenül – azaz, védett-e vagy sem a gazda földje – minden gazdálkodónak egyformán kellett társulat hozzájárulást fizetnie – mondta a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. Működési területükön több Natura 2000-es földet is nyilvántartanak. A társulat igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy több csatornájuk Natura 2000-es területen fut keresztül – így tisztítási, karbantartási tevékenységet korlátozottan végezhetnek. Kitért arra is, hogy olyankor takaríthatnának, amikor az időjárás ezt nem teszi lehetővé – télen, sárban, fagyban.

– Olyan anomália is előfordult, hogy a tanyabejárón az önkormányzat szociális munkásai nem tudtak bemenni. A tanyát körülvevő terület pedig Natura 2000-es volt. Csak akkor tehettük szabaddá a bejárót, ha leengedjük a védett területről a vizet – osztott meg egy példát a társulat igazgatója. Szavaiból az is kiderült, hogy a védett területek kijelölése is meglehetősen „lazán” történt – több esetben műutat – aszfaltot – is védetté tették.

De miért kell fizetnie a gazdának? Miért született ez a törvény?

– 1810-ben alakult az első vízgazdálkodási társulat, a gazdák kérésére alkották meg a róla szóló törvényt. A folyószabályozások előtti időkben a gazdák felismerték, hogy egymással tolnak ki – a természetes folyás miatt egymás területére vándorol a víz. Alakítottak egy társaságot, akik megoldották a vízelvezetést: a földeket kikerülve a levonuló vizet a folyókig vezették. Megegyeztek abban is, hogy a csatornázást mindenki köteles tűrni és hozzájárulást is fizetnek. Ennek következtében az is fizet vízgazdálkodásért aki a Kékestetőn erdőt nevel és az is aki a belvízzel veszélyeztetett területeken gazdálkodik – osztotta meg velünk a szolidaritási elv lényegét Kádár Mihály. A társulat igazgatójának szavaiból kiderül: a közgyűlésük nem tett különbséget a védett és nem védett területek között, így mindenki fizet a vízgazdálkodásért. Ugyanis, ha nem extrém mennyiségű csapadék hullott volna 2010-ben, a földeken sem állna a víz. Amik, ha lassan is de lefolynak – ugyanis a víz tudja az útját.
forrás:dm.hu

Leave a Reply 243 megnézve, 1 alkalommal mai nap |