< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Bánáti: széttárjuk a kezünket és félünk

| Mobile | RSS

Bánáti: széttárjuk a kezünket és félünk

Az ügyvédi kamara értetlenül áll a bírósági átszervezések előtt, és arról beszél, hogy az idősebb, tapasztaltabb bírák kiegyensúlyozottabb ítéleteket hoznak, úgyhogy a védők kicsit tartanak a bírói nyugdíjkorhatár csökkentésétől.

A célja nem világos, mellékhatásai viszont súlyosak – az érintettek közül sokan így értelmezik a kormány tervezetét, amely szerint a bírói nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 70 évről 62-re csökkentenék. Úgy vélik, a Fidesz hiába akarná saját embereit ültetni a nyugdíjazott bírák helyére, a szakma többsége túl autonóm ahhoz, hogy „át lehessen programozni”. Ez felesleges is, mivel – állítják – egy ítéletet a közismerten kormányközeli ügyészségen keresztül is lehet befolyásolni.

A parlament hétfőn elfogadta azt a kormánypárti módosító indítványt, amely 70-ről 62 évre csökkenti a bírók nyugdíjkorhatárát. A váratlan intézkedés az idén 228 bírót érint, ami a 2900 fős bírói állomány jelentős hányada. Ráadásul az érintett bírók között sokan a hierarchia magas fokán állnak: a 19 megyei bírósági elnökből 12, az ítélőtáblák elnökei közül pedig 2 kényszerül nyugdíjba vonulni.

Az intézkedés ellen a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság elnöke is tiltakozott. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a szavazás előtt levélben kérte Orbán Viktort, hogy ne fogadják el az indítványt. Baka szerint nagyon úgy tűnik, a kormány politikai támadást indított a bírák ellen, és az előző rendszerben is már ítélkező bírákat akarja eltüntetni.

„Míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél, és eltávolításukat egyre hangosabban követeli. Tekintettel arra, hogy az idősebb bírák eltávolítására vonatkozó és szakmai célokkal ellentétes javaslat ebbe a folyamatba is illeszthető, a független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem” – fogalmazott a bírói kar vezetője.

Baka felhívta Orbán figyelmét, hogy az 1956-os megtorláskor aktív bírák közül már senki sem ítélkezik, a bírók 72 százaléka a rendszerváltás után kapta meg kinevezését.

A szakmai bírálatokkal szemben a Csongrád megyei Bíróság egyik bírája a változást támogató terjedelmes újságcikket jelentetett meg. Ravasz László írásában többek között azt kifogásolja, hogy szinte csak a bírói szervezet politikától való függetlenségéről esik szó, miközben nem foglalkoznak az úgynevezett belső függetlenséggel. Ravasz szerint a jelenlegi törvény lehetőséget ad arra, hogy az igazgatási vezető döntsön minden olyan kérdésről, amely a bíró a személyét érinti. „Nincs egy olyan teljesen objektív, nem a vezető által irányított vizsgálat, ami alapján el lehetne dönteni azt, hogy ki alkalmas arra a posztra” – fogalmazott.

Ravasz kifogásolja azt a gyakorlatot is, amely alapján az igazságszolgáltatási vezetők határozzák meg, hogy egy adott ügyet melyik bíró tárgyaljon. Szerinte meg kellene teremteni német példára azt a rendszert, amelyben az ügyek automatikusan, felsőbb befolyás nélkül kerülnek a bírák elé.

„Széttárjuk a kezünket és nem értjük, félünk, hogy a helyzet rosszabb lesz a jelenleginél” – kommentálta a kormány terveit az ATV Start műsorában Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Bánáti emlékeztetett rá, hogy általános tapasztalataik szerint a nagyobb tapasztalattal rendelkező – tehát idősebb – bírók kiegyensúlyozottabb, jobb döntéseket hoznak, ezért az ő elküldésük szükségképpen a szakmai színvonal csökkenését eredményezi. Ráadásul az érintettek nagy száma miatt több tízezer ügyet kell majd új bíróra átszignálni, ami miatt tovább lassul az ítélkezés – noha a kormány egyik központi célja az eljárások gyorsítása. Bánáti azt mondta, a minden előzmény, szakmai konzultáció és hatástanulmány nélkül hozott döntés évekkel fogja visszavetni az eljárások időszerűségét.

Újabb kérdés, hogy kikkel pótolják a kieső bírókat. „A fővárosi bírák jelenleg is nagyon túlterheltek, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon negyedévente 4-5 bíró adja be a felmondását, Győr-Sopron megyében megfelelő jelentkező híján két éve nem tudják betölteni a fogalmazói posztot” – mondta a Heteknek egy bíró.

A gyakorlat alapján pozícióikra a bírósági titkárok pályáznak majd a legjobb eséllyel. Ebből azonban újabb probléma származik, ugyanis tavaly nyár óta – szintén a kormányprogram alapján – a bírósági titkárok tárgyalják a szabálysértési ügyeket. Ha ők bíróvá avanzsálnak, nem lesz, aki a szabálysértésekben dönt.

A Hetek által megkérdezett szakember szerint a bírák többsége elfogadja a törvényalkotó szándékát, a nyugdíjkorhatár csökkentését, azonban ennek módját és az ezzel kapcsolatos kormányzati kommunikációt nem. Így például azt a Gulyás Gergely fideszes képviselőtől származó kijelentést sem, miszerint egy idősebb bíróra fordított összegből két fiatal bíró is felvehető. A magyar bírák fizetése az európai lista alsó harmadának közepén foglal helyet, Grúziával és Örményországgal van egy szinten. Nyugdíjuk a fizetés 40-60 százalékát éri el, bírói gyakorlattal más munkát nehéz találni, még az ügyvédi, ügyészi pályára való átállás sem olyan egyszerű, mint ahogy az esetleg kívülről látszik.

Leginkább azonban az zavarja a bírókat, hogy nem tudják, mi áll a változás hátterében, mi a kormány célja. Elképzelhető, hogy a Fidesz a nyugdíjazandó megyei bírák helyére a saját embereit ülteti. Ebből azonban azért nem származhat politikai haszna, mert a bírák nagy része autonóm, sokszor autoriter gondolkodású, éppen ezért nem is befolyásolható személyiség, így hiába jönnének a kormányhoz hű bírósági vezetők, egyhamar nem tudnák „átprogramozni” őket.

„Ugyanakkor tény, hogy míg a liberális szellemiségű fővárosi vezetők nem befolyásolják a bírák munkáját, vidéken jellemzőbb az elöljárók atyáskodó, finoman manipulatív hozzáállása” – mondta a Heteknek a bíróságok működését jól ismerő, névtelenséget kérő szakember. Azonban az is tény, hogy a bírósági ügyek 98 százaléka egyáltalán nem politikai természetű, ebből pedig az a kérdés adódik, hogy minek a befolyásolása lehetne a kormány célja? Az az arányait tekintve csekély ügy – mint például a most zajló Hunvald-ügy -, ahol politikusok is érintettek. Ezt feltételezni azért nem életszerű, mondta informátorunk, mert – ha ez a cél – egy ítéletet már a vádirat megfogalmazásával erőteljesen a kívánt irányba lehet befolyásolni, az pedig köztudott az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy az ügyészség „nem áll távol” a nagyobbik kormánypárttól. Magyarán: a bíróságok kézi vezérlésére nincs szükség.

A már idézett Ravasz László szerint „a felsőbb bíróságokon dolgoznak azok az 55-70 év közötti bírák, akiket még a Kádár-korszakban neveztek ki, és ennek megfelelően szocializálódtak. Az előmeneteli rendszer hiányai miatt sok esetben kontraszelektáltak. Ebből adódóan sokkal inkább hajlamosak a felsőbb utasítások vagy kívánalmak végrehajtására.” Névtelenséget kérő forrásunk ezzel kapcsolatban – némi cinizmussal – azt vetette fel: ha a kormány lojális bírói vezetőket akar, akkor éppen nem elküldeni kellene a kádárista szellemű vezetőket, hiszen – már ha tényleg vannak ilyenek – ők képesek a sorok között olvasni, finom jelzésekre is megfelelően reagálni.

Bánáti János egyenesen butaságnak minősítette a kádárista bírókról szóló okfejtést. A törvény által előírt átvilágítás régen megtörtént, ennek nyomán pedig bizonyosan állítható, hogy nincs a karban olyan bíró, akinek köze volna a hatvanas években született súlyosan törvénysértő ítéletekhez.

Egyébként az is ellentmondásos, hogy a 62 évre leszállított korhatárral távozásra kárhoztatott bírák jelentős részét kitevő megyei bírákat 1992-ben – az akkor MDF-es igazságügy miniszter, ma fideszes kormánybiztos – Balsai István nevezte ki.

Mindezek mellett azonban az is tény, hogy a bíróságok önigazgatására felállított testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem váltotta be a működéséhez fűzött reményeket, mondta a már idézett bírósági forrásunk. Az OIT nem volt képes érdemben csökkenteni a hátralékos ügyek számát, nem orvosolta a területi egyenetlenségeket – miközben egyes vidéki munkahelyeken „unatkoznak” a bírók, a fővárosban ki se látszanak a munkából -, és a szakmai szervezetekkel sem kommunikált megfelelően. Amikor pedig „kiabálni” kellett volna, néma maradt: a 2006 őszi események kapcsán felállított parlamenti vizsgálóbizottság működésével szemben nem védte meg a Fővárosi Bíróság bíráit, emlékeztetett forrásunk, és hozzá tette: mindezek alapján elmondható, hogy a bírói kar ma eléggé megosztott ahhoz, hogy a Fidesz sikerrel vigye keresztül a változtatásokat. Ezt a változást azonban jó esetben is 5-6 év alatt heverheti ki a szakma.

forrás.Hetek / Szlazsánszky Ferenc

Leave a Reply 288 megnézve, 1 alkalommal mai nap |