< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Megszólalt Orbán neje

| Mobile | RSS

Megszólalt Orbán neje

2011. április 25. | hozzászólás | Életképek/bulvár

A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó ma ötgyermekes édesanya, de nem feledi a szolnoki, ahogy ő szokott fogalmazni: archaikus parasztcsaládból hozott útravalót sem. A Kossuth Rádióban elmondta azt is: mit eszik a miniszterelnök húsvétkor.

„Az ember gyermekkorban elsajátít minden szokást, vagy élete részét képezi, vagy megtanulja a szüleitől, nagyszüleitől, és az beleivódik nagyon mélyen az ember életébe – mondta Lévai Anikó az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. – Nagy családban nőttem fel, egy húsvéti asztalra csak olyan ételek kerültek, amiket anyukámék termeltek, olyan birkát ettünk, bárányt vagy olyan tejtermékeket fogyasztottunk, olyan sonkát ettünk, ami olyan disznóból volt, amit édesapámék hizlaltak, és mi vágtunk le.”

Mint mondta, a sonka elkészítése nagyon komoly tudást igényel. Eleve az, hogy hogyan kanyarítják ki, hogy miként kell pácolni, érlelni, füstölni – ez külön tudomány volt. „Mindig teoretikus vita volt a szüleim közt, hogy a füstölés hogyan sikerült, és a kolbászfüstölést még csak rá-rábízta anyura édesapám, de a sonka füstölését mindig megtartotta magának.”

A miniszterelnök felesége hozzátette, most, hogy a sonka reneszánsza van, és nemcsak a magyar parasztsonkát ismerjük, hanem a spanyol vagy az olasz sonkák is a vásárlók elé kerülnek, látjuk, hogy nemcsak füstön lehet érlelni, hanem levegőn, erdőben kiakasztva is. Mint mondta, ő ügyel arra, hogy csak friss „kézműves” termékek kerüljenek az asztalra, amelyekről tudja, hogy hol termett, hogy ki nevelte azt a disznót vagy bárányt.

Az ünnepi asztal másik öröme az együttlété, illetve azé a látványé is, amit egy szépen megterített asztal jelent. Lévai Anikó elmondta, hogy neki nemcsak maga az ünnep, de az ünnepre készülődés is fontos. „A készülődés legalább olyan jó lehet, mint maga az ünnep, a várakozás, a húsvét előtti nagyböjt készít fel minket a feltámadásra. Valóban otthonról hozta az ember, hogy mindig előre készülődjön, és az örömmel végzett munka nem fárasztja annyira. Azt például biztos, hogy otthonról hozta az ember, hogy az ünnepre azért lehetőség szerint legyél kész mindennel, az ablakpucolástól kezdve az ételek beszerzéséig és elkészítéséig. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van négy lányom, és ők nagyon sokat segítenek. Az ünnepi asztal megterítése már nem az én feladatom, elvégzik a lányok. Ők is mindig újítanak valamit, valamilyen kézműves szakkörből hoznak új szalvétatechnikát. Általában ahhoz szoktam csak ragaszkodni, hogy a húsvéti tojást a sonka főzőlevében főzzük meg.”

Várják a locsolókat

A húsvét a feltámadás ünnepe, a kereszténység legnagyobb ünnepe. A húsvét hétfő már a világi örömök, a természeti örömök, a tavasz köszöntésének öröme is. Lévai Anikó elmondta, hogy gyerekkorában még szokás volt a locsolkodás. Édesanyja albumában van fotó a locsolkodókról, és bizony népes sereg álldogált a ház előtt.

„Mi most is várjuk a locsolókat, apuka meg az egy szem fiam azért meglocsolja a lányokat meg engem. Általában délelőtt érkeznek, és délutánra inkább csak a család marad. Az a szokás, hogy inkább a szomszédságot, az ismerősöket mennek el meglocsolni, ha vidéken vagyunk, és délutánra a család verődik össze. Azt szeretem az ilyen ünnepekben a leginkább, hogy van idő ott maradni az asztal körül, és egy kicsit beszélgetni, nem kell rohanni. Vagy ha még vendég is érkezik, ott lehet marasztalni, és jó beszélgetésekre van idő, kicsit odafigyelünk egymásra.”

A miniszterelnök felesége hozzátette, hogy hazajön a lányuk is, aki most egy ösztöndíjjal néhány hónapot külföldön tanul, és természetesen lesz egy kis futball is, mert a Puskás Akadémiának ilyenkor szokott lenni az éves nagy Puskás Kupája, és ez már teljesen beépült a húsvéti programba.

Ezt eszik Orbánék húsvétkor

Lévai Anikó úgy látja, bár az emberek nincsenek könnyű anyagi helyzetben, azért amikor ünnep van, igyekeznek egy kicsit jobban kitenni magukért, ha nem is többet, de jobb minőségű ételeket vásárolni, és ez egy kicsit a hétköznapokra is kezd igazzá lenni. „Egyre több embernek fontos, hogy igényesebben elkészített ételeket egyen, és ezt várják el esetleg az iskolai étkeztetésnél is. A gasztronómia, azt hiszem, hogy az utóbbi időben egyre inkább kezd a közgondolkodás vagy a közérdeklődés központjába kerülni.”

Elmondta, nagy verseny náluk, hogy mi kerül a húsvéti asztalra, és soha sem sikerül kétszer ugyanolyanra az étel. Ez különösen így van a bárányok esetében, hiszen attól függően, hogy mikor van húsvét (az idén nagyon későre csúszott), ilyenkor a húsvéti bárányok már kicsit nagyobbak, erőteljesebbek, más az ízük. Lévai Anikó megadta a részeges rozmaringos báránycomb receptjét is.

Hozzávalók: hátsó báránycomb egészben, kb. 7 dl száraz fehér bor, kis zsír, tojás.
Mindig be szokta pácolni. Általában 1 dl gyenge borecetet, 1 dl olíva olajat, 1 fej hagymát, 3-4 gerezd fokhagymát, 1 ág rozmaringot, kis kanál szárított zsályát, sót és borsot szokott használni.

„Két nappal a sütés előtt be kellene pácolni a húst, egy jó éles, hegyes késsel meg kell szurkálni, és ezekbe a nyílásokba az összezúzott fokhagymát bele kell helyezni, bedörzsölni sóval, frissen őrölt borssal, majd egy edénybe kell tenni, megszórni rozmaringgal, zsályával, ezt befedjük a felkarikázott hagymákkal, ráöntjük az olajat és a borecetet. Így lefedve hideg helyen tároljuk, és fontos, hogy napjában többször meg kell forgatni. A sütés már viszonylag egyszerű. Sütéskor ki kell kenni zsírral az edényt, beletesszük a combot, ráöntjük a bort, és azt lefedve, azt forgatva, levével locsolgatva puhára pároljuk, majd fedő nélkül erősebb tűzön pirosra kell sütni. Tálaláskor az előmelegített tálra tesszük, csak az asztalnál szeleteljük, és ha adhatok még egy tanácsot, fontos, hogy a csontokkal párhuzamosan szeleteljük, mert úgy sokkal könnyebb, és a pecsenye levét se öntsük ki, hanem kis csészében lehet külön kínálni. Én párolt zöldségeket vagy salátát szoktam mellé tenni.”
forrás:fn.hu

Leave a Reply 326 megnézve, 1 alkalommal mai nap |