< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: A kukorica irtja ki az emberiséget?

| Mobile | RSS

A kukorica irtja ki az emberiséget?

Szakértők szerint egyértelműen nem jelenthető ki, hogy a génmaniplulált növények veszélyesek, de az sem zárható ki, hogy hosszabb távon valamilyen káros mellékhatással jár, ha valaki rendszeresen GMO-növényeket fogyaszt. A fogyasztók meglehetően berzenkednek a génmódosított termékektől, pedig a termesztett szója legalább fele génmanipulált.

Noha a génkezelt élelmiszerek kérdése közösségi, azaz uniós hatáskörbe tartozik, az április közepén elfogadott alkotmány is szót ejt az úgynevezett GMO-élelmiszerekről. Az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy a testi és lelki egészséghez való jog érvényesüléséhez nélkülözhetetlen feltétel a kiváló minőségű, génmódosítás-mentes szervezetekkel előállított egészséges élelmiszer és ivóvíz.

Az alkotmány tehát egyszerre ad és elvesz: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy génkezelt élelmiszerek legyenek a polcokon, mindössze annyit követel, hogy módosítás nélküliek is legyenek.

A fogyasztók számára nagy valószínűséggel szimpatikus ez a gondolat. Ezt mutatja legalábbis az az Eurobarometer-felmérés, amely szerint a tovább nőtt a génmódosítást ellenző európaiak aránya. A megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy a GM ételek természetellenesek, nem biztonságosak sem családjuk, sem a jövő generációk számára sem. A felmérés szerint az európaiak kevesebb, mint harmada hiszi azt, hogy a GM-ételek gazdasági szempontból előnyösek lennének.

“A 2010-es közvélemény-kutatás egyértelmű válasszal szolgál az EU döntéshozóinak: a 22,8 százalékos támogatottsággal szemben az európaiak többsége (61 százalékuk) ellenzi a génmanipulált (GM) ételek terjedését Európában. Ez erős figyelmeztetés a génmanipuláció-párti Barroso-bizottságnak és fontos támogatás a soros elnökséget betöltő, génmanipuláció-ellenes Magyarországnak” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace GMO – és agrár kampányfelelőse. Kiemelte azt is: nincs egyetlen egy olyan uniós tagország sem, ahol a génmanipuláció támogatottsága nagyobb volna, mint az ellenzése.

Pedig egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy veszélyesek-e a GMO-élelmiszerek – hívta fel a figyelmet Bíró Andrea dietetikus. “Ma ezen a tudományterületen sokat tudnak, de nem eleget. A “beültetett gén” az általa kódolt toxikus fehérjék keletkezését okozhatja, ennek megfelelően azt kell megvizsgálni, hogy az új gén milyen fehérje működését befolyásolja, és ez élettanilag mit módosít. Egyértelműen nem jelenthető ki hogy a GMO-k veszélyesek, de azt sem mondhatjuk, hogy veszélytelenek, általánosítani pedig nem szabad. Minden GMO-t külön-külön kell megvizsgálni a rizikótényezők szempontjából – fogalmazott Bíró Andrea.

Mitől tartanak a génmódosítás ellenzői?

Bíró Andrea elmondta, hogy az ellenzők attól félnek, hogy ezek az élelmiszerek az egészségre káros hatást fejthetnek ki. Ugyanakkor ahhoz hogy egy GM élelmiszert fel lehessen használni toxikológiai és allergológiai kutatásokat, illetve állatetetési kísérleteket szükséges végezni. Ezáltal még időben kiszűrhetők a környezetre veszélyes génkonstrukciók, és az azokat hordozó GM növények. Magyarországon egyébként az érvényben lévő moratorium tiltja a transzgénikus növények termesztését. A pártok pedig alapvetően megegyeznek abban, hogy az ország – ha lehet- őrizze meg a GMO termékektől való mentességét.

A szója több mint fele génmódosított

Bíró Andrea kiemelte, hogy a világon termesztett GM növények legnagyobb hányadát a szója, gyapot, kukorica, repce adja. Szakértők szerint a termesztett szója legalább 50 százaléka genetikailag módosított.

A szója felhasználása ráadásul az élelmiszeriparban elég sokrétű. Pékáruk, szószok és édességek készítésénél is felhasználják.

A dietetikus ugyanakkor azt is kiemelte, van már genetikailag módosított burgonya, amelynek keményítője szinte 100 százalékban amilopektin. Amellett, hogy ez az elágazó láncú poliszacharid könnyebben emészthető és jobb püré készíthető belőle, nagyobb a vércukor emelő hatása, ami növeli az éhségérzetet, ezzel pedig a fogyasztást is.

Bíró Andrea elmondta, hogy ha az adott termék 0,9 százalékánál több genetikailag módosított alapanyagot tartalmaz, jelölni kell a GM összetevőt. Szerinte a kialakult helyzeten sokat segítene, ha felelevenítenék a lakosság biológiai ismereteit, hogy saját maguk is reálisan tudják értékelni az eddig elért eredményeket.

forrás.nepszava.hu

Leave a Reply 318 megnézve, 1 alkalommal mai nap |