< Böngészés > Főoldal / Katasztófavédelem / Blog article: Budapesten üléseznek az uniós katasztrófavédelmi főigazgatók //Budapest uppfylla EU: s räddningstjänst generaldirektörer

| Mobile | RSS

Budapesten üléseznek az uniós katasztrófavédelmi főigazgatók //Budapest uppfylla EU: s räddningstjänst generaldirektörer

2011. május 25. | hozzászólás | Katasztófavédelem

Budapesten üléseznek az uniós katasztrófavédelmi főigazgatók

Május 23. és 25. között Budapesten üléseznek az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és a tagjelölt államok katasztrófavédelmi főigazgatói. A tegnapi kolontári látogatás után ma megkezdték a napirenden lévő témák tárgyalását. A BM OKF és az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatósága által szervezett ülés célja áttekinteni az uniós katasztrófavédelem előtt álló aktuális feladatokat, illetve előkészíteni az uniós katasztrófavédelem jogi alapjainak felülvizsgálatát.
Az Európai Unió huszonhat tagországát, az Európai Unió Bizottságát, az EU Tanács Főtitkárságát, az Európai Gazdasági Térséget, valamint a tagjelölt államokat képviselő mintegy kilencven külföldi szakértőt először házigazdaként Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató köszöntötte. A tábornok az uniós elnökségi tisztet az ország és a katasztrófavédelem számára egyaránt történelmi lehetőségnek nevezte, és kijelentette: Magyarország tisztelettel és ügygonddal végzi a soros elnökség munkáját. „Európa mi vagyunk, és ha közös európai célokért dolgozunk, azzal a nemzeti célok megvalósítását is segítjük” – fogalmazott a főigazgató. Bakondi György a külföldi kollégák előtt szólt a hazai rendszerben a tavalyi választásokat követően végbement változásokról, valamint a katasztrófavédelmi törvény küszöbönálló átalakításáról. Elmondta, hogy az új jogszabály a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés kialakításában, a lakosságvédelemben, -tájékoztatásban, a polgári védelem szerepében, valamint a tűzvédelmi rendszer korrekciójának területén hoz majd változásokat. Az altábornagy párhuzamot vont a hazai és az uniós folyamatok között, hiszen az EU-ban összevonták a polgári védelmet a humanitárius segítségnyújtásért felelős főigazgatósággal, létrehozva az EU Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságot (DG ECHO). Mint fogalmazott, a főigazgatók mostani, 26. ülése lehetőséget ad arra, hogy a szakterület legmagasabb szintű nemzeti vezetői mondjanak véleményt az uniós katasztrófavédelmi együttműködés helyzetéről, a továbbhaladás irányáról. Bakondi György a magyar álláspontot úgy foglalta össze, hogy a gyorsabb, hatékonyabb reagálás, a jobb együttműködés érdekében bizonyos változtatásokra szükség van, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az uniós polgári védelmi rendszer alapvetően jól működik, az elmúlt tíz évben sokat fejlődött. „Politikai oldalról a magyar elnökség prioritásai, az integrált árvízkezelési koncepció kidolgozása, a kockázatfelmérés és -feltérképezés továbbfejlesztése, valamint a kritikusinfrastruktúra-védelem nemzetközi együttműködési dimenziójának továbbfejlesztése jelentős építőelemekkel bővítette az európai katasztrófavédelmet.”

A magyar főigazgatót követően Peter Zangl, a DG ECHO főigazgatója mondott megnyitó beszédet. Elmondta, a szervezet azt az időszakát éli, amikor tisztázni kell, mit akarunk, hová tartunk, az eszközöket a változásokhoz szükséges alakítani, és év végéig javaslatot kell készíteni az uniós polgári védelmi és pénzügyi jogi szabályozás megújítására. Hozzátette, a mostani ülés két napja alatt a katasztrófa-reagálás, a megelőzés, a felkészülés fejlesztésének lehetőségei körül várható vita, a főigazgatók a kulcsfontosságú, életbe léptetendő változtatásokról értekeznek majd. A főigazgató az elmúlt időszak líbiai és japán történéseit felidézve rámutatott, egyetlen ország sem immunis az ilyen horderejű katasztrófákkal szemben, ezért az első meghozandó előírásnak az együttműködés javítását kell szolgálnia, mert annak szintje még nem elég magas. Peter Zangl hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az érintett ország reagáljon először a katasztrófára, és csak bizonyos küszöb után kérjen külső segítséget. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a közös EU-s segítség biztosan hatékonyabb, mint ha az országok külön-külön nyújtják azt. Végezetül a DG ECHO főigazgatója elköszönt a kollégáktól. Peter Zangl elmondta, ez az utolsó ülés, ahol vezetőként vesz részt, nyugdíjba vonul, posztjára pedig júniusban választ új embert a Bizottság.

A munkanap első vitaindító előadását Rudolf Müller, az ENSZ OCHA (ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala) veszélyhelyzeti szolgálatok szakágazatának vezetője tartotta, aki a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás területén megvalósuló EU-ENSZ együttműködésről beszélt. Elsősorban kijelentette, hogy nem mindennapi, ha egy ENSZ-szervezet meghívást kap egy olyan összejövetelre, mint a budapesti. A szakember a két szervezet lehetséges közös feladatairól, valamint a megjelenő kihívásokról beszélt előadásában. Elmondta, a komplex veszélyhelyzetek az elmúlt időszakban több tízmillió embert érintettek, az elmúlt esztendőben világszerte 27,5 millió ember, felerészt gyermekek kényszerültek országon belül elhagyni lakhelyüket. Ez a szám körülbelül négyszázezerrel nagyobb a 2009-esnél. A 373 tavalyi természeti elemi csapásban közel háromszázezren vesztették életüket, a katasztrófák mintegy 110 milliárd dolláros kárt okoztak. A világban történtek, az áradások, aszályok, ólommérgezés, a magyar vörösiszap-katasztrófa, a globális kihívások, tendenciák, köztük az éghajlatváltozás, az élelmiszerek és az olaj árának emelkedése, a népesség szaporodása, az urbanizáció, a növekvő környezeti károk mind-mind olyan helyzetet teremtenek, mondta Rudolf Müller, amelyek humanitárius tevékenységet igényelnek. Ezekben a történésekben 3,3 milliárd ember érintett, akik közül minden harmadik nyomornegyedben él. Kétségtelen tehát, hogy összehangolt, jól felszerelt, jól felkészült, felkészített humanitárius segítségre van szükség. Az OCHA szakértője az EU-val való partnerség fontosságát hangsúlyozta, és a szorosabb kapcsolattartást szorgalmazta. Az ENSZ szakembere előadásában szólt a riasztás, korai értesítés, információcsere rendszeréről, a terepi reagálásról, a nemzetközi mentőcsapatok minősítésének problematikájáról. Ezzel kapcsolatban kijelentette, tanulni kell egymás tapasztalataiból, és támogatni a katasztrófa sújtotta országokban a mentőcsapatok fogadását. Ezek a csapatok, mondta Rudolf Müller, hozzáadott értéket jelentenek, munkájukat a romokon való kutatáson túl is igénybe lehet venni. Rámutatott a harmonizált, koordinált igényfelmérés fontosságára, hogy a humanitárius szervezetek a megfelelő segélyt nyújthassák az érintett országoknak. Ez egyben orvosság lenne a párhuzamos rendszerek okozta ismétlődésekre is. A szakágazat vezetője beszélt a vezetői képességek növeléséről, a katonai eszközök nemzetközi katasztrófa-reagálásba való bevonásáról, illetve kitért a humanitárius finanszírozás kérdésére. Itt elmondta, növekszik a privát szektorból érkező hozzájárulás. Rudolf Müller elismeréssel szólt az uniós szerepvállalásról, mint mondta, az EU tagállamok az OCHA költségvetésen felüli finanszírozásának közel a felét adják. Vitaindítójának végén a szakember ajánlásokat is megfogalmazott, köztük azt, hogy az uniós kereteken belül nyújtott polgári védelmi segítség akkor lenne hatékony, ha azt az ENSZ munkájával összehangolnák, szükség esetére pedig felajánlotta az OCHA szakértelmét.

A főigazgatói találkozó napirendjének következő pontjaként a jelenlévők meghallgatták Peter Zangl a nemzetközi katasztrófa-reagálás és az elmúlt időszak bizottsági politikájának fejlődése a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás területén témájú, valamint az EU polgári védelmi és pénzügyi jogi szabályozásának megújításáról szóló előadását. A főigazgató kijelentette, az elmúlt fél év – amióta megtörtént a polgári védelem fúziója az EU Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatósággal – pozitív fejlődést hozott, erősítette a reagáló képességet, vagyis bebizonyosodott a változás létjogosultsága. Peter Zangl beszélt a lezajlott folyamatokról, a két szakterületen dolgozók keresztképzéséről, a kommunikációs eszközök cseréjéről. A főigazgató nem kerülte ki a néhányak elégedetlenségét kiváltó költségvetési változtatások kérdéskörét sem. Újdonságként beszélt arról a gyakorlatról, hogy a veszélyhelyzeti alapból pénzt csoportosítanak át a polgári védelmi alapba. A pv és pénzügyi jogi szabályozás megújításáról szólva kijelentette, a szabályozásokat hozzá kell igazítani a mostani valósághoz, egy proaktív, megelőző jellegű tevékenységre kell áttérni, egyben célként nevezte meg a felkészülés, a megelőzés fokozását, amit új jogszabállyal lehet megtámogatni. Peter Zangl elmondta, szükséges a pénzügyi folyamatok ésszerűsítése, egyszerűsítése, emelni kell a képzés színvonalát, használható készségekre kell szert tenni, hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, és jobb tervezéssel kell segíteni a finanszírozást.

Az EU Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatósága veszélyhelyzeti reagálási osztályának vezetője, Hans Das részletesen beszélt a reagálási képességek erősítésének lehetőségeiről. Mint mondta, igény van arra, hogy a katasztrófa-reagálást szisztematikusabban hajtsák végre, átgondoltabb tervezéssel, szervezettebb reagálással láthatóbbakká válnának az uniós erőfeszítések. A szakember hangsúlyozta, továbbra is alapelv, hogy a tagországok együttműködése önkéntességen alapuljon, és az egyes országok vállalják a felelősséget a reagálásért, ezért a lehető legjobban kell felkészülniük arra. Kijelentette, szükséges lenne úgymond standby eszközök, közös készletek létrehozására, a fő cél pedig az, hogy tagállamok eszközeit, kapacitásait a lehető legjobb helyen vessék be. Hozzátette, ugyanakkor érthető, hogy az egyes országok maguk akarják eldönteni, eszközük, kapacitásuk hová kerüljön. Hans Das beszélt az uniós társfinanszírozásról, melynek célja, hogy a korlátozott alapokat megfelelően lehessen felhasználni, a megfelelő eszközöket a megfelelő időben és helyen alkalmazzák.

A vitához hozzászóló katasztrófavédelmi vezetők általában támogatták országuk nevében az Európai Unió nemzetközi katasztrófa-reagálásban játszott szerepének erősítését, valamint az önkéntes alap létrehozását. Kérdéseik, felvetéseik elsősorban a finanszírozás, társfinanszírozás, költségtérítés témáját érintették, és annak tisztázását, hogy a tagországok milyen körülmények között tagadhatják meg kapacitásaik igénybevételét, van-e arra lehetőség, hogy egy bevetésről visszavonják erőiket.

A főigazgatók találkozóján a katasztrófa-megelőzés fejlesztésének lehetőségeiről is tárgyaltak. A nap végén a külföldi vendégek a BM Duna Palotában megtekintették a Duna Művészegyüttes műsorát, majd hivatalos vacsorán vettek részt, ahol Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató mondott pohárköszöntőt.

Budapest uppfylla EU: s räddningstjänst generaldirektörer

23 maj och 25 träffas i Budapest i Europeiska unionen, Europeiska ekonomiska samarbetsområdet och generaldirektörerna för räddningstjänsten i kandidatländerna. Kolontári idag efter gårdagens besök inledde en diskussion om frågor på dagordningen. En BM OKF och Europeiska kommissionens generaldirektorat för humanitärt bistånd och civila försvarsresurser, som anordnas av EU-mötet syftar till att granska den aktuella uppgifterna för katastrof, katastrofhantering och förbereda EU: s rättsliga grund för översynen.
Tjugosex medlemsstater i Europeiska unionen, Europeiska unionens kommission, EU rådets sekretariat, Europeiska ekonomiska samarbetsområdet, samt kandidat representerande cirka nittio länder värd för det första experten, Dr George Bakondi nål. Generallöjtnant, välkomnade generaldirektör en nationell katastrof. Allmänna EU: s ordförandeland i landet och katastrofen kallade det en historisk möjlighet för båda, och att Ungern ügygonddal respekt och utföra arbetet i ordförandeskapet. “Europa är vi, den gemensamma europeiska mål och om du arbetar med de nationella målen kan hjälpa” – sa generaldirektören. George Bakondi utländska kollegor, sade den inhemska systemet innan ändringarna ägde rum efter valet förra året, liksom den kommande omstruktureringen av katastrofhantering lagen. Han förklarade att den nya lagstiftningen om farliga ämnen i utvecklingsländer ett effektivare skydd mot allvarliga olyckor, lakosságvédelemben, informerade, kommer det civila, brandskydd systemet och korrigering av området medföra förändringar. Den generallöjtnant drog en parallell mellan inhemsk och EU-processer, eftersom EU hade gått samman med räddningstjänstens Generaldirektoratet för humanitärt bistånd, som skapades i EU humanitärt bistånd och civila försvarsresurser generaldirektorat (GD ECHO). Som utarbetats, den nuvarande generaldirektören, 26 möte ger en möjlighet att fältet högsta nationella opinionsbildare säga EU: s katastrofhjälp samarbete, i riktning mot progression. George Bakondi den ungerska position sammanfattas till en snabbare och effektivare insatser och bättre samarbete är vissa förändringar som krävs, betonade dock att EU: s räddningstjänst i grunden fungerar bra i de senaste tio åren har utvecklats. “På den politiska sidan, den ungerska ordförandeskapets prioriteringar, begreppet integrerad hantering av översvämningar, riskbedömning och vidareutveckling av kartläggning, liksom skyddet av internationellt samarbete kritikusinfrastruktúra ytterligare betydande dimension av den utvidgade europeiska katastrofen kit.”

Generaldirektören efter det ungerska Peter Zangla, sade generaldirektören för GD ECHO: s invigningstal. Han förklarade att organisationen är inne i en period då det måste vara tydligt vad vi vill, där vi har de verktyg som behövs för att ändra form, och sluta i ett förslag till EU: s räddningstjänst och det finansiella området för att förnya det. Han tillade att den nuvarande möte under de två dagar katastrofinsatser, förebyggande, förberedelse för den förväntade utvecklingsmöjligheter kring debatten, generaldirektören av de viktigaste, och sedan diskutera de förändringar i plats léptetendő. Generaldirektören för Libyen i den sista perioden, och erinrar om händelserna i Japan påpekat, inget land är immunt mot katastrofer i den här storleksordningen, så det första kravet att vidtas för att förbättra samarbetet bör fungera som dess nivå inte är tillräckligt hög. Peter Zangla betonade vikten av de första länderna att reagera på katastrofen, och endast be om hjälp utifrån efter en viss tröskel. I detta sammanhang, tillade: stöd till gemensamma EU definitivt bättre än om länderna var för sig, är det tillhandahålls. Slutligen sade generaldirektören för GD ECHO adjö till sina kollegor. Peter Zangla sagt är detta det senaste mötet, som tar del i ledarskapet, går i pension, en ny tjänst i juni, folk svara kommissionen.

Den första dagen Keynote-presentation av Rudolf Muller, OCHA: s (FN: s kontor för samordning av humanitära frågor) var chef för räddningstjänsten szakágazatának, som är en civilskydd och humanitärt bistånd på området för EU och FN samarbete prata. Speciellt meddelade att det är inte varje dag när en FN-organisation kommer att bjudas in till en sammankomst som Budapest. En professionell organisation av två möjliga gemensamma uppgifter och utmaningar som visas i muntlig presentation. Han förklarade den komplexa nödsituationer under de senaste tiotals miljoner drabbade människor, 27,5 miljoner människor i världen förra året, och hälften av barnen var tvungna att lämna landet inom de fördrivna. Detta antal ökade till cirka négyszázezerrel 2009 Paris point. 373 naturkatastrofer förra året, nästan tre hundra tusen förlorade sina liv i katastrofer orsakade skador för cirka 110 miljarder dollar. Tog plats i världen, översvämningar, torka, ökat blyförgiftning, den ungerska rödslam katastrof, globala utmaningar och trender, inklusive klimatförändring, livsmedel och olja prishöjningar, tillväxten av befolkning, urbanisering, miljöskador är alla skapa en situation “, sade Rudolf Müller, vars humanitära insatser kräver. Dessa händelser påverkade 3,3 miljarder människor, varav en av tre bor i slumområden. Det råder ingen tvekan om att en samordnad, väl välutrustade, förberedda och utbildade för humanitärt bistånd behövs. OCHA är en expert på EU betonade vikten av partnerskap, och uppmanade till närmare förbindelser. Lades fram av FN: s expert sade varningen, tidig anmälan, system för informationsutbyte, fältet svaret, problemet om klassificering av den internationella räddningsteam. Påpekade i detta sammanhang, att lära av varandra, och stödde de katastrofdrabbade länderna fick lagen. Dessa grupper, säger Rudolf Müller, mervärde för deras arbete utanför ruinerna av forskning kan också användas. Visade en harmoniserad, samordnad och behovsbedömning, om vikten av humanitära organisationer vara tillgängliga för lämpligt stöd till drabbade länder. Detta är också en åtgärd skulle kunna orsakas av upprepningar av parallella system också. Klassen ledare talade om att förbättra ledarskap, militära medel i internationella katastrofinsatser till återkallande, och undvek frågan om humanitära finansiering. Här, sade att öka bidraget från den privata sektorn. Rudolf Müller sade EU: s engagemang i erkännande, sade han, EU: s medlemsstater, OCHA-budgetmässig finansiering av nästan hälften av överskottet. Vitaindítójának i slutet av den professionella rekommendationer, däribland EU inom ramen för räddningstjänsten skulle vara effektivt om de samordnar sitt arbete i FN, om behov och erbjudit sin expertis till OCHA.

Nästa punkt på dagordningen för mötet med generaldirektörerna för de närvarande hört Peter Zangla den internationella katastrofinsatser och den senaste utvecklingen i kommissionens politik för skydd av civila och humanitärt bistånd på området för ämnen, liksom EU: s räddningstjänst och förnyelse av den rättsliga regleringen av finansiella resultat. Generaldirektören har i de senaste sex åren – har sedan sammanslagningen av EU: s räddningstjänst och civilförsvar generaldirektorat för humanitärt bistånd – sätta en positiv utveckling, stärkt förmåga att reagera, dvs har förändringen varit motiverad. Zangla Peter talade om den utveckling som ägt rum de två fältarbetare keresztképzéséről, de kommunikationsmedel utbyte. Generaldirektören har inte undgått besvikelse av några underliggande frågorna i budgeten förändringar är det inte. Nyhet talar om praxis, nödfond pengarna ska överföras till det civila försvaret fonden. PV och det finansiella området förnya orden ställda i regelverk anpassas till rådande verklighet, en proaktiv, förebyggande åtgärder behöver flyttas, ett mål som kallas för beredning, är förebyggande ökar, kan backas upp av ny lagstiftning. Zangla Petrus sade, är det nödvändigt att rationalisera finansiella processer, förenkla, för att höja kvaliteten på utbildningen måste förvärva färdigheter som kan användas, vikt bör läggas på förebyggande åtgärder och bättre planering för att hjälpa till med finansiering.

EU: s räddningstjänst generaldirektorat för humanitärt bistånd, räddningsinsatser divisionschef talade Hans Das i detalj möjligheterna att förstärka kapacitet att ingripa. Som han sa, det finns ett behov av att systematiskt genomföra katastrofinsatser, genomtänkt planering, ett mer strukturerat svar på EU: s ansträngningar att bli láthatóbbakká. Experterna betonade princip alltjämt bygger på frivilligt samarbete mellan medlemsstater och länder att ta ansvar för reagálásért, så var beredd att göra det bästa möjliga. Han uppgav att det skulle vara nödvändigt standby utrustning så att säga, att skapa gemensamma bestånd, är det huvudsakliga målet att medlemsstaterna innebär det möjligheter att höja den bästa möjliga plats. Han tillade dock är det förståeligt att enskilda länderna själva att avgöra de vill, verktyg, till kapacitet bestämma var att lagra. Hans Das talade om EU: s medfinansiering, som är utformad för att ge begränsade resurser som skall användas i enlighet med lämpliga verktyg vid rätt tid och plats att gälla.

Diskussionen ledarna var i allmänhet positiva till de nationella katastrofhantering att kommentera på uppdrag av Europeiska unionens roll i internationella katastrof svarat, och stärka den frivilliga fonden. Frågor, först tog upp finansieringen, finansiering, ersättning i de berörda ämnet och ett förtydligande av under vilka omständigheter medlemsstaterna får vägra att använda sin kapacitet, finns det ingen möjlighet att dra tillbaka sina styrkor för en utbyggnad.

Generaldirektörerna Möte i utvecklingsalternativ för förebyggande av katastrofer är också diskuteras. Vid slutet av dagen besökte de utländska gästerna slottet på Donau, BM Duna Art Ensemble visa och sedan deltagit i en officiell middag, där Dr George Bakondi nål. Generallöjtnant, sade nationella räddningstjänsten direktör toast.

Leave a Reply 411 megnézve, 1 alkalommal mai nap |