< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Több ezer orvos már összecsomagolt

| Mobile | RSS

Több ezer orvos már összecsomagolt

Ezres nagyságrendben helyezik ügyvédi letétbe felmondásukat a rezidensek, amely jövő január 1-jén léphet életbe, amennyiben a kormány nem tesz eleget bérkövetelésüknek. Így a magyar egészségügy egyszerre annyi orvost veszítene el, amelytől az egész rendszer könnyen összeomolhat. Az orvosok érdekképviseletei szerint a Semmelweis Terv – amelyet ma tárgyal az Orbán-kormány – nem ad választ az ágazat legégetőbb problémáira, és nem rendezi a külföldre távozást fontolgató dolgozók helyzetét sem.

Ma tárgyal az Orbán-kormány az úgynevezett Semmelweis Tervről, amelyet Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és csapata dolgozott ki az ágazat reformprogramjaként. A döntés gyakorlatilag elodázhatatlan; az egészségügy egyre kritikusabb működési nehézségekkel küzd, az utóbbi egy év pedig nemhogy az ágazat “megmentését” nem hozta el, de a mai kormánypártok ígéretei közül sem teljesült szinte semmi. A szakmai szervezetek egy része szerint ráadásul hiába is határoz a kabinet a Szócska-csomagról, hiszen az – mint a kormányzat maga is rögzíti – “nem tartalmaz minden területre kiterjedő programtervet, és az egyes területekre vonatkozó részletes stratégiai, illetve akcióterveket sem.” Ami viszont benne van, jelentős érdeksérelemhez, értelmezhetetlen kiadásokhoz vezethet, nem pedig az egészségügyi dolgozók, valamint a rendszert sújtó forráshiány megoldáshoz. Éppen ezért az orvosi szervezetek megelégelték a várakozást, a türelmes hallgatást.

Éger István például a hétvégén kijelentette: “soha nem volt olyan sekélyes az egyeztetés” a kormányzattal, mint az elmúlt egy évben. Nem kíváncsiak a szakma véleményére, késnek a döntések, az orvosi kar kiégett és menekül, a kormányzat pedig már nem is ígér. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a kabinetnek nem szabad elfogadnia a Semmelweis Terv koncepcióját, mert ezzel azt közvetítené, hogy még csak üzenete sincs az egészségügy számára, inkább az elvándorlást erősíti.
“Az egészségügyben dolgozók erkölcsi helyzete javulni fog” – emeli ki a Semmelweis Terv, az orvosok és ápolók anyagi helyzetének rendezésére ugyanakkor még ennyire konkrét ígéretet sem tesznek. A koncepció és a hozzá készült kormányhatározat – információink szerint végleges – formája többször is említi az ágazatban dolgozók katasztrofális bérkörülményeit, utóbbi szerint pedig “nélkülözhetetlen ezeknek a forrásoknak az újraosztása, elsősorban az egészségügyi dolgozók jövedelmének növelésére.” Az említett források megtakarítása hosszú távon az intézményrendszer átalakításából, azon belül is a legdrágább aktív kórházi ellátási helyek szűkítéséből várható, csakhogy az intézkedési terv nem konkretizál semmilyen bérrendezést, sőt, több milliárdos kiadással számol egészen más elképzelésekre.

A Szócska-féle terv első intézkedése a 9 nagytérségi, valamint az országos “egészségszervezési igazgatóság” létrehozása, melyre kezdetnek 11,4 milliárd forintot szánnának. A kormányzati hivatalok a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) irányításával jönnek létre még az idén, november 30-i határidővel. A kormányzat célja, hogy az 1-1,1 millió lakos ellátásáért felelős nagytérségi egységekre épülő kormányzati intézményrendszer épüljön ki. Ezek az állami szervek vehetik át az irányítást a betegellátó intézmények felett, gondoskodnak a térségi összefogásokról, a közös eszközbeszerzésről és sok egyébről. Jövő nyárig pedig egy úgynevezett “finanszírozási módszertani központ” kialakítása a cél, szintén a GYEMSZI keretein belül. A nemrég – több szakmai háttérintézmény összevonásából – létrehozott intézet tehát gyakorlatilag a legnagyobb hatalmat tudhatja majd magáénak az új rendszerben. Különösen, hogy a csak sejtetett tervek szerint fekvőbeteg-ellátó intézményt – közismertebb nevén kórházat – kizárólag állami fenntartásban őriznének meg, azt sem mindenhol, hiszen a program egyértelművé teszi: “összhangba kell hozni a szükségleteket a kapacitásokkal.” Ez ugyan – Szócska államtitkár cáfolataival összhangban – valóban nem jelent azonnali kórházbezárásokat, hiszen a városi, önkormányzati tulajdonú intézményeknek nem lenne kötelező lehúzni a rolót, csak át kellene alakulniuk járóbeteg, illetve egynapos ellátási, esetleg hosszú idejű ápolást, vagy rehabilitációs kezelést nyújtó intézményekké. Az államtitkárság tervei tehát jelentősen szűkítenék az aktív kórházi ellátási helyeket, osztály- és részlegbezárásokra tehát biztosan számítani kell. Az így megtakarított pénzeket elosztását azonban nem konkretizálják, az előre látható forrásokból pedig konkrétan nem szánnak bérrendezésre, elégséges kórház-finanszírozásra. Ezzel szemben jelentős támogatást élvezhetnek majd a történelmi egyházak kórházai, amelyeknek az iskolákhoz hasonlóan egyházi kiegészítő normatívát kaphatnak.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hivatalos, 12 pontos állásfoglalása szerint a koncepció “a rohamosan növekvő elvándorlásról, lassan kezelhetetlen munkaerőhiányról szól, érdemben nem kínál semmit orvosainknak, szakdolgozóinknak. Aki ezt az anyagot elolvassa, akkor is menekülőre fogja a dolgot, ha eddig még tanakodott volna, hiszen évekre előre leszögezik: nem lesz bérfejlesztés, életpályát garantáló törvény, előmeneteli garancia.” Nem tartják elfogadhatónak sem a térségi ellátásszervezés szándékát, sem pedig az arra szánt jelentős összeget, “aminek ezer fontos helye volna a rendszerben”. Kifogásolják azt is, hogy a kormányzat nem folytat velük érdemi tárgyalásokat, hiszen a tavaly novemberben megküldött véleményükre visszajelzést nem kaptak, a Semmelweis Tervről “vitát folytatni nem lehetett, véleményünk visszhangra nem talált, szakmai egyeztetés, konzultáció nem volt”.

Az egyeztetés hiányát, sőt, egyenesen a szakmai szervezetek semmibe vételét kifogásolja a Magyar Rezidensszövetség is. Szerintük ugyanis a múlt héten világos jelzést kaptak arról, hogy nem fontosak a kormányzatnak. Korábban ugyanis levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek problémáikról, de csak egy titkárságvezetőtől kaptak semmitmondó választ. Ennek hatására elnökük, Papp Magor tegnap bejelentette: “döntöttünk: december 31-ig tömegesen letétbe helyezzük felmondásunkat”. A rezidensek havi 200 ezer forintot, míg a kezdő szakorvosok 300 ezer forintot keressenek – ezt a minimális célt jelölte ki a szakmai szervezet. Papp azt nem tudta megmondani, nagyjából hányan csatlakoznának a tömeges felmondáshoz, de azt tapasztalják, hogy több ezer kolléga (nemcsak rezidensek, hanem más orvosok is) készen állnak a lépésre. Ráadásul támogatja őket a Magyar Orvosok Szövetsége, de a Magyar Orvosi Kamara is jelezte szimpátiáját. A szövetség tegnapi tájékoztatójára hívatlanul beállított viszont Szócska Miklós és megígérte, mindent megtesz majd a jövő évi költségvetés tárgyalásain, hogy a forrásokat biztosítani tudják.

Kórházbezárási hullám jöhet a fővárosban

Elfogadhatatlan, hogy az iskolabezárások után egy minden korábbinál nagyobb kórházbezárási hullám indulhat a fővárosban – mondt Az MSZP fővárosi elnöke. Horváth Csaba szerint a kormányzat Semmelweis Terve nyomán bezárás fenyegeti a fővárosi kórházak mintegy háromnegyedét. Szerinte a javaslat három sürgősségi ellátási centrumra osztaná fel Budapestet, s az Uzsoki, a Szent Imre, a Bajcsy-Zsilinszky, a Károlyi Sándor és a Péterfy Sándor utcai Kórház, valamint a Heim Pál Gyermekkórház sem szerepel köztük. Emlékeztetett rá, hogy ezeket az intézményeket az elmúlt években több 10 milliárd forintból bővítették és újították fel. Horváth szerint “komoly az aggály, hogy az Uzsoki bezárásra és értékesítésre vár bizonyos fideszes fejekben”. Havas Szófia, a fővárosi közgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke szerint a tervezet szakmailag teljesen kidolgozatlan, ráadásul az intézményeket nem is állami kézbe vennék, hanem a Semmelweis Egyetem “terjesztené ki hatókörét”.

“A Budapest Koncepció megvalósításának alapját a budapesti ingatlan portfólió képezheti. Ennek elvi jóváhagyásához – beleértve az ingatlanok hasznosításából, esetleges értékesítéséből származó bevételek célzott, az egészségügyi ágazatban történő felhasználását is – a kormány döntését kezdeményezzük” – áll a Szócska-féle kormányhatározatban. Budapest ugyanis a Semmelweis Terv szerint három nagytérség központja lesz. Az alap a főváros és Pest megye, amelyekhez Fejér és Komárom-Esztergom, Nógrád és Heves, illetve Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye területének egy-egy része kerülne. A létrejövő központok: Buda, Észak-Pest, Dél-Pest lennének, itt látnák el a vidékről érkező speciális eseteket. Ehhez azonban kell a kormánynak a fővárosi önkormányzat 12 kórháza is, melyek azonban – más állami, üresen álló ingatlanokkal egyetemben – a tervezett intézkedések fedezetéül szolgálnának. A kormány döntésével azonnal megindulna az intézmények átvétele, amelyre – Tarlós István főpolgármester korábban bejelentett támogatásával – fél évet adnak. Hogy utána hány helyen, milyen minőségben nyújtanak majd ellátást az államosított kórházak, egyelőre semmit sem tudni.

Megszüntetésre várnak?

1. Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet
2. Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak
3. Péterfy Sándor Utcai Kórház, Rendelőintézet és Baleseti Központ
4. Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet
5. Uzsoki Utcai Kórház
6. Szent Imre Kórház
7. Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet
8. Heim Pál Gyermekkórház
9. Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet
10. Nyírő Gyula Kórház
11. Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő
12. Központi Stomatológiai Intézet

A Semmelweis Terv nagytérségei*

Budapest központtal: Buda, Fejér, Komárom-Esztergom
Budapest központtal: Észak-Pest, Nógrád, Heves
Budapest központtal: Dél-Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun
Debrecen központtal: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász- Nagykun
Miskolc központtal: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád
Szeged központtal: Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bács-Kiskun
Győr központtal: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Vas
Zalaegerszeg központtal: Zala, Vas, esetleg Veszprém és Somogy
Pécs központtal: Baranya, Tolna, Somogy, Fejér
*A térségekhez csak az adott megyék “közlekedésileg oda irányuló” részei tartoznak

forrás:népszavaonline/Biró Marianna / Népszava

Leave a Reply 408 megnézve, 1 alkalommal mai nap |