< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Heves vita övezi ET-t Tényleg földön kívüli életre bukkantak a kutatók?

| Mobile | RSS

Heves vita övezi ET-t Tényleg földön kívüli életre bukkantak a kutatók?

2011. május 31. | 1 Hozzászólás | Életképek/bulvár

Heves vita övezi ET-t
Tényleg földön kívüli életre bukkantak a kutatók?

Közel hat hónappal a Science magazinban történt bejelentést követően még mindig élénk vita folyik arról, hogy vajon lehetséges-e az arzénalapú élet léte. Tényleg lehetséges?

Ismeretes, hogy az általunk ismert földi élőlények mindegyike szénmolekulákra alapul, DNS-ünk egyik fontos alapköve pedig a foszfor. Ám egy feltételezés szerint lehetséges olyan létforma kialakulása, amelynek a ránk halálos veszélyt jelentő arzén biztosítja az életet. Egy nemrég felfedezett baktérium esetében éltek ezzel a gyanúperrel a kutatók, miután meglepve állapították meg, mennyire ellenséges környezetben tenyészik a parányi élőlény.

Ha tavaly decemberben sikerült a GFAJ-1 baktérium DNS-ében felfedezni arzénatomokat, akkor mi a probléma, teheti fel a kutatóvilágot kevésbé ismerő érdeklődő. Nos, azért alakult ki a vitatott helyzet, mert az eredeti elemzést végzők mindmáig nem tették lehetővé a kísérletek széles körben való megismétlését – bár folyamatosan hangoztatják, hogy hamarosan baktériummintákat bocsátanak más, függetlennek mondott kutatók rendelkezésére. Emellett a már hónapok óta ismert kritikákra sem reagáltak.

Pedig tavaly decemberben, amikor a NASA sajtóosztálya bejelentette, hogy olyan asztrobiológiai felfedezést tettek, ami megváltoztathatja a földön kívüli élet kutatásával kapcsolatos erőfeszítések irányát, felbolydult a tudós világ. Ugyanis, ha igaznak bizonyul az arzénalapú létformák kialakulásáról szóló beszámoló, az egy csapásra kibővítené az univerzum azon szegleteinek számát, ahol élet alakulhatott ki. A földi, szén alapú élőlények számára elviselhetetlenül mérgező planéták más felépítésű fajok számára a paradicsomot jelenthetik.

Egy, a napokban bemutatott, az arzénalapú létformák kutatására reflektáló tanulmány nyolc ponton fogalmaz meg kritikát Felisa Wolfe-Simon tevékenységével kapcsolatban. Az amerikai űrkutatási hivatal asztrobiológiai intézeténél dolgozó Wolfe-Simon volt az első szerzője a baktériumról szóló felfedezés tudományos munkájának. A kutató mindmáig kitart eredeti álláspontja mellett, hangoztatva, hogy igenis életképes arzénalapú élet teóriája. Erre az a GFAJ-1 a bizonyíték, melyet a dél-kaliforniai Mono tóból gyűjtöttek be és laborjukban tenyésztettek ki. Azon a helyen, ahol a DNS kettős spiráljában foszfornak kellene lennie, arzént találtak. A baktérium ráadásul képes volt reprodukcióra is, miközben arzént olvasztott DNS-ébe, állítja a kutatónő.

A szkeptikusok számos ellenérvet (foszforral volt szennyezett a táptalaj, nem volt eléggé megtisztítva a vizsgált baktériumok DNS-e stb.) sorakoztatnak fel az arzén építőkocka ellen, ám ennek bebizonyítása meglehetősen nehéz feladat. Egyrészt, amint azt már fent is említettük, nem állnak rendelkezésre széles körben minták, amin meg lehetne ismételni a vizsgálatokat. Másrészt, ha ez a korlátozó tényező megszűnne, még akkor is ott van szűkös kapacitás problémája. Egyetlen kutató sem ült tétlenül, és várja, hogy bebizonyíthasson vagy megcáfolhasson másokat, hanem saját kutatásaival foglalkozik. Nehéz lenne tehát időt, energiát és pénzt találni egy ennyire vitatott téma újravizsgálására.

Jelenleg tehát patthelyzet van az arzénalapú baktériumot illetően. Pedig néhány független teszt gyorsan eldönthetné a kérdést: érdemes-e az eddigiektől eltérő helyeken is keresi ET nyomait?
forrás:ma.hu

Leave a Reply 697 megnézve, 1 alkalommal mai nap |