< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, Fecsegő hírek / Blog article: Szema I. évfolyam 5. szám

| Mobile | RSS

Szema I. évfolyam 5. szám

Találkozás Sophie in’t Veld liberális európai parlamenti képviselővel

Sophie in’t Veld Ungár Klára

Június 20-án Ungár Klára, a SZEMA elnöke és Tarján András, az SZDSZ ügyvivője mintegy másfél órás megbeszélést folytatott Sophie in’t Veld liberális európai parlamenti képviselővel, a liberális képviselőcsoport vezetőségi tagjával, aki a holland D66 tagja. Beszélgettek a holland és a magyar liberális pártok helyzetéről, illetve a magyar pártok képviselői beszámoltak az Orbán kormány demokráciaellenes intézkedéseiről.

Sophie in’t Veld megígérte, hogy a D66 szakmai, politikai segítséget nyújt a két magyar liberális pártnak.

Sophie in ´t Veld
Budapest Pride 2011!

Kifogás az OVB határozata ellen

Dr. Paczolay Péter úrnak

az Alkotmánybíróság elnöke

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

A SZEMA – Liberális Párt képviseletében, az Országos Választási Bizottság 75/2011. határozata ellen

k i f o g á s s a l

élek, kérve, hogy az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatát semmisítse meg és hitelesítse a benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, illetőleg az azon található kérdést.

I n d o k o l á s:

1. A SZEMA – Liberális Párt 2011. május 24-én országos népszavazás elindítása céljából aláírásgyűjtő ív mintapéldányt nyújtott be, jóváhagyás céljából az Országos Választási Bizottság részére. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:

„Akarja-e, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya hatályban maradjon, és Magyarország Alaptörvénye ne lépjen hatályba?”

2. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítésére nincs lehetőség, arra való tekintettel, hogy „az Alkotmány módosítása csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított hatalom által történhet. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országos Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az Alaptörvény rendelkezése szerint a későbbiekben egyébként sem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosításáról.”

3. Az Országos Választási Bizottság határozata jogsértő a következők miatt: Az Országos Választási Bizottság mindig a hatályos Alkotmány rendelkezései szerint köteles meghozni döntését. Így a még hatályba nem lévő Alaptörvény nem szolgálhat alapul döntésének meghozatalához.

4. Az Országos Választási Bizottság határozatának meghozatalakor a beadványban foglaltakat tévesen, nem a tartalmának megfelelően értelmezte, mikor arra az álláspontra helyezkedet, hogy a feltett kérdés elvonja az Országgyűlés alkotmányozó jogkörét. Nem vette figyelembe, hogy a benyújtott kérdés az nem az Alkotmány, és nem a még hatályba sem lépett Alaptörvény módosítására irányul, hanem arra, hogy megteremtse a lehetőségét az Alkotmány megerősítésére és az Alaptörvény elutasítására népszavazás útján.

5. A benyújtott kérdés összhangban van az Alkotmánybíróságnak a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában megfogalmazott iránymutatással. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint „az alkotmányozási eljárás nemzetközi áttekintése alapján is azt állapíthatta meg az Alkotmánybíróság, hogy a népszavazás általában kiegészítő, alkotmányozó hatalomként van jelen az alkotmányozás folyamatában. A népszavazás funkciója csaknem kizárólag a képviselet által elfogadott alkotmányszöveg megerősítése vagy elvetése. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét.. A kifejtettek alapján alkotmánymódosítási kérdésekben sem kizárt a népszavazás elrendelése, de az a népszavazásnak csak olyan formája lehet, amely nem ad módot arra, hogy a népszavazás átvegye az Országgyűlés alkotmányos hatáskörét, és nem zárja ki, hogy az Országgyűlés döntsön az Alkotmány megváltoztatásáról. Az ügydöntő (megerősítő) népszavazás elrendelésére csak az Országgyűlés alkotmányozási (alkotmánymódosítási) eljárását követően kerülhet sor.”

6. A kezdeményezett népszavazás ennek az iránymutatásnak megfelel, tekintettel arra, hogy az Országgyűlés az alkotmányozási tevékenységét befejezte, megalkotta az ország alaptörvényét. A népszavazási kérdés nem ennek megváltoztatására, módosítására irányul, hanem arra, hogy megerősítse, illetve elvesse az elfogadott Alaptörvényt.

Budapest, 2011. június 21.

Ungár Klára

http://www.szema.hu/magunkrol/esemenyek/kifogas-az-ovb-hatarozata-ellen-2/

http://www.szema.hu/magunkrol/esemenyek/kifogas-az-ovb-hatarozata-ellen-3/

http://nol.hu/belfold/a_liberalisok_az_alkotmanybirosagtol_kerik_a_hatalyos_alkotmany_vedelmet

A politika nyelvezete

Vendégeink: Parti Nagy Lajos és Nádasdy Ádám

Moderátor: Kálmán László

A beszélgetés időpontja: 2011. június 8. szerda, 19 óra.

Helyszín: Sirály kávézó VI. ker., Király utca 50. (alagsori színházterem).

A jelenlegi oktatásirányítás várható oktatáspolitikai hatásai

A beszélgetés időpontja: 2011. június 17., péntek, 19 óra.

Helyszín: NYITOTT MŰHELY (Budapest, XII. ker., Ráth György utca 4.)

Vendégeink

Szüdi János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium volt államtitkára

Halász Gábor, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, tudományos tanácsadó

Moderátor: Derdák Tibor iskolaigazgató, a SZEMA – Liberális Párt elnökségi tagja

Ősszel visszatérünk a Nyitott Műhelybe!

A SZEMA külpolitikai programja

A SZEMA által javasolt Európa- és külpolitika

A magyar külpolitika célja minden körülmények között a magyar érdekek és az európai értékek védelme, előmozdítása kell, hogy legyen. Az elmúlt évek kormányai azonban nem használták ki külpolitikai mozgásterüket: tevékenységük leszűkült a nemzetközi kötelezettségeink kisebb-nagyobb mértékben való teljesítésére és a határon túli magyarokkal kapcsolatos nemzetpolitikára. A SZEMA úgy gondolja, hogy egy aktívabb felfogású, a realitások talaján álló külpolitika komoly eredményeket hozhat Magyarország számára, jelentősen előremozdíthatja az ország fejlődését.

Magyarország jövőjét az Európai Unióban képzeli el, ezért az Unió fejlesztését, versenyképességének növelését prioritásként kell kezelnünk. Külpolitikánk alakításakor felhasználnánk a Lisszaboni Szerződés biztosította kereteket, hogy a legtöbb magyar érdek mögé európai támogatást szerezzünk, így a közös külügyi apparátus segítségével hatékonyabban érhetjük el céljainkat.

A magyar külpolitika általános céljai a következők:

o
a diplomáciai apparátus ésszerűsítése, átszervezése, hogy az alacsony hatásfokú magyar külpolitikát az erőforrásokkal jól gazdálkodó, sikeres ágazattá alakítsuk, ahol a diplomáciai posztokat többé nem politikai “jutalomként” osztjuk ki;
o
a külpolitikai, külgazdasági eszközök és célok összehangolása;
o
a realitások talaján álló, érdekalapú külpolitika megteremtése, mely összhangban marad az európai értékekkel.

E célok elérése érdekében Magyarország egy komplex külpolitikai stratégiát folytat, mely alapvetően három (regionális, európai és globális) síkon történik.

1. Regionális politika

Magyarország regionális politikájának hármas célt kell szolgálnia:

*
a határon túli magyar kultúrák védelme

Továbbra is fontos, hogy a határon túli magyarok megkapják a mindenkori magyar kormányzattól azt a támogatást, ami kultúrájuk fennmaradását biztosítja, illetve Magyarországnak minden olyan esetben fel kell lépnie egy adott országgal szemben, amennyiben az megsérti valamely nemzetközi szerződés kisebbségügyi alapelveit. Nem szabad ugyanakkor hagyni, hogy a kisebbségek kérdése konfliktussá fejlődjön a szomszédos országokkal, hiszen ez senkinek – legfőképp nem a határon túli magyaroknak – sem érdeke. Tudomásul kell vennünk, hogy a határon túli magyarság nem esik magyar joghatóság alá. Ezért az e témát érintő kérdésekben a magyar kormányzatnak háromoldalú tárgyalásokat kell folytatnia, melyen részt vesznek az érintett ország kormányzatának, illetve az érintett kisebbségek képviselői. Így kooperatív döntések születhetnek, amelyek figyelembe veszik minden érdekelt fél akaratát. Nem szabad hagyni, hogy a kisebbségek kérdése alárendelődjön bármelyik kormányzat belpolitikai érdekeinek.

A magyar állampolgárság megszerzése a régión belül az egyik legnehezebb. Ezért támogatjuk a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését, ám azt nem alanyi jogon, hanem egy világos feltételrendszer alapján biztosítanánk. A hatályos törvények szerint a szavazati jog továbbra sem járna automatikusan minden külföldön élő magyar állampolgárnak.

*
a Nyugat-Balkán európai integrációjának támogatása

A Nyugat-Balkán országai számunkra fontos partnerek mind gazdaságilag, mint kulturálisan, így tapasztalatunk és képességeink szerint támogatnunk kell minden olyan kezdeményezésüket, amelyek közelebb hozzák őket az Európai Unióhoz

*
egy közös érdekeken alapuló, kelet-európai együttműködés megteremtése

Magyarország és a többi közép-európai ország számos területen közös céllal, érdekkel rendelkezik, hiszen hasonló geopolitikai és gazdaságföldrajzi környezetben fekszenek. Ezeket a célokat egy jól működő, intézményesített regionális együttműködés keretében könnyebben tudnánk elérni. Ennek alapfeltétele, hogy rendezzük azokat a kérdéseket (lásd nemzeti kisebbségek), illetve lépjünk túl azokon a történelmi sérelmeken, melyek megosztanak minket, és amelyek elfeledtetik közös érdekeinket, értékeinket. Egy, a fenti elvre alapuló pragmatikus együttműködés igen jövedelmező lenne az összes résztvevő ország, így Magyarország számára is. Az együttműködés alapja lehetne a már meglévő Visegrádi Együttműködés, illetve annak kiterjesztése Romániára, Szlovéniára, esetlegesen Bulgáriára, a balti országokra, illetve az alábbi témákra:

o
energiapolitika (integrált villany- és gázpiac kialakítása, az energetikai infrastruktúra közös fejlesztése, források diverzifikálása, együttes érdekérvényesítés Oroszországgal szemben);
o
gazdaságpolitika, beleértve a közlekedéspolitikát és infrastrukturális fejlesztéseket (vasút, autópályák stb.);
o
kül- és biztonságpolitika (különösen Oroszország, a Keleti Partnerség, illetve a Balkán országainak kérdésében);
o
kulturális és emberi jogi együttműködés (kisebbségek kérdése, a szolidaritás növelése, oktatási együttműködés, kulturális programok szervezése);
o
környezetvédelem és vízügy (elsősorban a Duna-stratégia keretein belül);
o
közös érdekérvényesítés az Európai Unión belül, különösen a Tanácsban. A 2014-ig hatályban lévő szavazási rend szerint csak a V4-országoknak annyi szavazatuk van összesen, mint Németországnak és Franciaországnak együttvéve;
o
érdemes lenne meggondolni az együttműködés komolyabb intézményesítését a Lisszaboni Szerződés szellemiségében, az ún. megerősített együttműködés keretei között, ezáltal ösztönözve az Uniót az integráció mélyítésére.

Egy, a fenti alapokon nyugvó regionális együttműködés sikeres tagja lehet majd mind az európai, mind a globális nemzetközi közösségnek, aktív formálója lehet a világpolitikának.

2. Európai politika

Magyarország, az Európai Unió tagjaként, feltétlenül érdekelt az EU eredményességében: politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is millió szál köt össze bennünket kontinensünk többi országával. Sikeres Unió nélkül nincs sikeres Magyarország. Ezen túl nyilvánvaló, hogy számtalan problémát (kábítószer-kereskedelem, nemzetközi bűnözés, környezetvédelem, a gazdasági válság stb.) csak nemzetközi összefogással, határokon átívelő együttműködéssel tudunk megoldani.

Ennek ellenére a Lisszaboni Szerződés utáni Európai Unió nem működik kielégítően. Az állampolgári érdektelenségből, a demokratikus deficitből és az átláthatóság hiányából adódóan az EU nem rendelkezik azzal a legitimitással, ami szükséges lenne olyan intézkedések meghozatalára, melyek előnyösek mind egész Európa, mind Magyarország számára (például a gazdaságpolitika vagy a kontinentális újraelosztás területén). Ezen intézkedések híján az európai gazdaság nem képes a hosszú távú növekedésre, melynek következtében kontinensünk (benne hazánk) leszakad, és idővel képtelen lesz befolyással lenni a globális folyamatokra. Magyarország e reformok támogatójaként kell, hogy fellépjen.

Az Európai Unió demokratikus deficitjének oka egyrészt a rendszer átláthatatlansága, másrészt pedig az a tény, hogy a döntések nem a polgárokhoz legközelebbi szinten születnek meg. Ennek oka, hogy az Unió felépítésében a legnagyobb súlya a (tagállamok képviselőiből álló) Európai Unió Tanácsának és a Tanácsnak van, ami nem az állampolgárok, így Európa érdekeit nézi, hanem a tagállamok kormányaiét. Ezt a problémát egyedül az emberek által közvetlenül választott Európai Parlament, illetve a neki felelős Bizottság hatáskörének jelentős kibővítésével lehet megoldani. Így lesz képes az Unió állampolgárai érdekeit szem előtt tartva működni.

Mindezek fényében támogatjuk:

*
az állampolgárok, és nem a tagállamok képviseletét ellátó, így a népakaratot jobban kifejező Parlament és az annak felelős Bizottság súlyának jelentős növelését az Unión belül;
*
az Uniós hatáskörök kiterjesztését minden olyan területre, amelyet európai szinten hatékonyabban tudnánk kezelni, mint például az energiapolitika, környezetvédelem stb.;
*
minden olyan külső, csatlakozni vágyó ország felvételét, amely rendelkezik európai területekkel, és amely teljesíti a felvételhez szükséges ún. koppenhágai (politikai, gazdasági és jogi) kritériumokat – függetlenül az adott ország kultúrájától és vallásától. Az itt leírt feltételek teljesülése esetén Magyarország támogatja például Izland, Horvátország és Törökország uniós csatlakozását, amennyiben felmérjük, és uniós szinten kezeljük a csatlakozással járó esetleges társadalmi feszültségeket és problémákat;
*
az igazi európai szintű pártpolitika megteremtését;
*
az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának, illetve védelmi politikájának fejlesztését, hogy az Unió képes legyen erélyesebben fellépni világpolitikai kérdésekben;
*
a két földrajzi térségi szomszédság-politika, a Keleti és az Euro- Mediterrán Partnerség továbbfejlesztését;
*
Magyarország segélyezési politikájának összehangolását az európai fejlesztési politikával, az abban való fokozottabb magyar részvételt a civil szférával partnerségben;
*
Magyarország lehetőség szerinti részvételét az olyan partikuláris megerősített együttműködésekben is, melyek nem kötelező érvényűek, és nem terjednek ki automatikusan az összes EU-tagállamra.

Fontos leszögezni, hogy ez a program hosszú távú célokat közöl. Megvalósításuk során nagy hangsúlyt fektetünk a magyar és az európai közvélemény meggyőzésére, mely maga után vonhatja a nemzeti kormányzatok és a parlamentek támogatását.

3. Globális külpolitika

Magyarország globális, Európán kívüli külpolitikájának két pilléren kell nyugodnia: egyrészt azokban a szövetségi és egyéb szervezetekben való tevékenységén, melyekben tagsággal rendelkezik, másrészt pedig önálló kapcsolatainak építésén az Európán kívüli világgal.

1.
A NATO és az ENSZ kétségkívül a két legfontosabb nemzetközi szervezet, melynek Magyarország a tagja (természetesen az EU-n kívül). Mindkét intézmény az 1940-es években, a 2. világháború után jött létre, felépítésük az akkori nemzetközi viszonyokat tükrözi. E viszonyok azóta jelentősen megváltoztak, ma már egyikük sem képes maradéktalanul ellátni rendeltetésszerű feladatait, reformjuk tehát küszöbön áll.
2.
Van élet Európán kívül is: egyes feltörekvő országok (különösen Kelet-Ázsiában) egyre jelentősebb szerepet játszanak a világgazdaságban. Magyarország számára fontos, hogy kétoldalú kapcsolatokat ápoljon és fejlesszen azon országokkal, melyek várhatóan a XXI. században a mainál jelentősebb hatalomra tesznek szert.
3.
Úgy gondoljuk, hogy korunk legfontosabb problémáit (terrorizmus, globális felmelegedés, az olaj- és ivóvízkészletek amortizálódása vagy akár az AIDS terjedése) a szűkös mozgástérrel rendelkező nemzetállamok már nem tudják megoldani. Ezért támogatjuk a globális léptékű, határokon átívelő együttműködéseket.

E két pontból kifolyólag támogatjuk:

*
Magyarország külpolitikájának európai és atlanti kötődéseit;
*
az ENSZ reformját, demokratikusabbá és hatékonyabbá tételét. Az ENSZ fő szervének, a Biztonsági Tanácsának kibővítését a Harmadik Világ egyes országaival (Brazília, India), illetve az eddigi európai részvétel átalakítását, az Európai Unió intézményesített jelenlétét;
*
a globális együttműködés fejlesztését, különös tekintettel a környezetvédelemre, a nemzetközi monetáris és gazdasági rendszer reformjára, a gazdasági kooperációra, illetve a civilizációk közötti párbeszédre;
*
Magyarország és az Unió kétoldalú kapcsolatainak fejlesztését Kínával, Japánnal, Indiával, Brazíliával, az arab világgal stb. E kapcsolatok alapja a kölcsönös gazdasági érdek kell, hogy legyen.

Ahogyan a szabad emberek látják a világot

Leave a Reply 2207 megnézve, 1 alkalommal mai nap |