< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Mégis börtön vár a gyártott kémekre?

| Mobile | RSS

Mégis börtön vár a gyártott kémekre?

Mégis börtön vár a gyártott kémekre?

Rátámadt a bíróságokra a jobboldali média; a független igazságszolgáltatás hiteltelenítésével igyekeznek befolyásolni a közhangulatot a kormány terveinek alátámasztásához. A Magyar Nemzet megkérdőjelezte a “kémügyben” – Szilvásy György, Laborc Sándor és Galambos Lajos előzetes letartóztatásának elutasításáról – döntő bíró pártatlanságát.

A kormányközeli sajtó kampányával a Fidesznek kettős célja lehet. Egyrészt a “kémügyben” szigorúbb döntésre sarkallhatja a másodfokú bíróságot, miközben “megágyaz” a bírósági reformnak, melynek koncepciójáról a hétvégén dönt a Fidesz elnöksége. Az már szinte biztos, hogy a kormány alá rendelik a bírósági igazgatást, amivel a független ítélkezésnek is vége lehet.

Visszautasította a Fővárosi Bíróság (FB), a legnagyobb ellenzéki párt pedig tiltakozott a Magyar Nemzet mai számában megjelentek, illetve az ellen, hogy a Fidesz politikai nyomást gyakorol a bíróságokra. A kormánypárti napilap ugyanis A kémbotrány bírája már lelepleződött című cikkében tegnap megkérdőjelezte a Szilvásy György és a volt titkosszolgálati vezetők ügyében kényszerintézkedésekről döntő bíró pártatlanságát.

A lap cikke kifogásolta, hogy a súlyos, államellenes bűncselekményekkel gyanúsítottakkal szemben nem alkalmazták a legszigorúbb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást. A lap szerint az FB katonai tanácsa bírójának, Varga Bélának a pártatlansága és elfogulatlansága egyszer már megkérdőjeleződött, amikor egy – szocialista politikusokat is érintő – eljárást tárgyalt. A bíró ugyanis megszakított egy tárgyalást, hogy hivatali szobájában beszéljen a tanúkkal, amivel az ügyben szereplő egyik ügyvéd szerint “sértették a büntetőeljárás szellemét, annak pártatlanságába, elfogulatlanságába vetett bizalmat”.

Az FB közleménye szerint viszont a bíróság törvényes működésébe vetett bizalom megingatására éppen a Magyar Nemzet írása alkalmas – nem is szolgálhatott más célt. A közlés szerint a jogszabályok értelmében a bíró joga, hogy döntsön a kényszerintézkedésre vonatkozó ügyészi indítványról. A végzéssel szemben bejelentett ügyészi fellebbezés elbírálására pedig a Fővárosi Ítélőtábla jogosult – olvasható a közleményben.

A volt titkosszolgálati vezetők ügyében talán éppen az Ítélőtábla “orientálása” lehetett a sajtókampány célja, hiszen a Fidesz elszámoltatási gépezetének nem érdeke még egy “kudarc”: netán másodfokon is szabadlábon hagyják a “kémeket” – illetve Galambos esetében helyben hagyják az enyhébb fokú házi őrizetet.
Az MSZP is tiltakozott az ellen, hogy a Fidesz politikai nyomást gyakorol a bíróságokra. Mint Bárándy Gergely képviselő közölte: a kormánypártok “egyik propagandaújságukon, a Magyar Nemzeten keresztül akarják megfélemlíteni azokat a bírákat, akik nekik nem tetsző döntéseket hoznak.

A titkosszolgálati vezetők ügyében a bíró nem tett eleget a Fidesz ügyészsége indítványának, ezért azonnal személyében támadják őt és elfogultsággal vádolják meg. A cél elérése érdekében bevetnek egy volt miniszterelnököt is, aki szintén a bíróság döntését támadja. Az időzítés önmagáért beszél” – írta Bárándy. Felhívta a figyelmet arra: a másodfokú bíróságnak most kell döntenie abban, hogy helyben hagyja-e az elsőfokú, szabadlábra helyező végzéseket. Információink szerint a jogerős döntés a jövő héten esedékes.

A hétvégén viszont a Fidesz elnöksége dönt a bírósági reform koncepciójáról. “Az ítélkezés gyorsítása mellett az is fontos szempont, hogy a bírói önigazgatás ne váljon kontrollálhatatlanná” – szólta el magát egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Répássy Róbert. Az igazságügyi államtitkár ezzel elismerte, hogy a ma önálló hatalmi ágként működő igazságszolgáltatás felett az Orbán-kormány átveszi a hatalmat. Ismertetése szerint az 1997-ben kialakított önigazgatási rendszer már biztosan megszűnik, a bíróságok önkormányzati szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) pedig vagy ténylegesen, vagy “csak” lényegét tekintve megsemmisül.

A bíróságokról szóló, a kabinet tevei szerint őszre elkészítendő kétharmados tervezet azon sarkalatos törvények közé tartozik, melyek az új alkotmány rendelkezéseit bontják ki. Ma “tisztán” önigazgatási alapon szerveződik a bíróságok működése – például a bírák kinevezése – az OIT irányításával. Ezt számolná fel a Fidesz, hiszen Répássy elmondta: vagy egy független bírósági hivatal és az igazságügyért felelős tárca között oszlik majd meg a már külső igazgatás feladata, vagy tisztán a szakminisztérium feladata lesz.

Az első, “vegyes” modellt s fideszes EP-képviselő Áder János készítette. Kérdés, hogyan lehet független a kormány által létrehozott bírósági hivatal, ami úgynevezett “bírósági minisztérium” lenne, és amelynek vezetőjét a parlament választaná. E modellben az igazságügyért felelős minisztérium a jelenleg az OIT hatáskörébe tartozó szabályozási feladatokat látná el.

Információink szerint a tervezett hivatal vezetője nem lenne azonos a jövő januártól létrejövő Kúria elnökével, sőt nem is biztos, hogy gyakorló bírót tennének erre posztra – hiszen ez már az államapparátus része. Csakhogy ide kerülne a megyei bírósági elnökök, az ítélőtáblák elnökei, valamint a szakmai vezetők kinevezési joga is. Répássy szerint ebben a modellben meghagynák az OIT-ot is, de az már csak egy felügyelőbizottságként, ellenőrző testületként működne tovább. A másik koncepció szerint visszaállna az 1997 előtti állapot, a Horn-kormány igazságügyi reformjának bevezetéséig ugyanis az igazságügyi tárca igazgatta a bíróságokat.

Minderre számítani lehetett. Míg a hatályos alkotmány leszögezi, hogy a bíróságok igazgatását az OIT végzi, a kormánypártok új alaptörvénye még csak nem is említi az 1997-ben létrehozott testületet, sőt, az igazgatásról összesen annyit tartalmaz: a bírák is közreműködnek, részt vehetnek a bírósági szervezet igazgatásában. Ennek azért is van jelentősége, mert tavaly ősszel még Szájer József EP-képviselő vezetésével zajlott a bírósági reform tervezése, ám nemrégiben már Ádert kérte fel erre Orbán. Nyilván nem véletlenül, hiszen az alaptörvényt iPadon firkantó Szájer feleségének, Handó Tündének – a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökének – a rossznyelvek szerint komoly szerepet szán a miniszterelnök, akár a főbírói székbe is beülhet.

Az új alkotmány rögzíti azt is, hogy a Kúria a legfelsőbb bírósági szerv, mely átveszi a mostani Legfelsőbb Bíróság (LB) feladat- és hatásköreit, az új szerv biztosítja majd a magyar bírósági jogalkalmazás egységét, valamint meghozza a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat. Az OIT és az LB megszüntetésével azonban az igazgatási vezetői posztokat várhatóan újrapályáztatják – beleértve a főbírói tisztséget is. Egyesek szerint a bírói és tanácselnöki posztokat nem érinti a változás, hiszen ezek ítélkezési tisztségek és a bírák elmozdíthatatlanságának elvét durván sértené bármilyen idevágó döntés.

Ez nem csupán az unió, hanem az Európa Tanács és az ENSZ előírásait is megszegné, és hazánk kiírná magát a demokratikus államok közösségéből. Mindez azonban nem feltétlenül ejti kétségbe az Orbán-kormányt.
Információnk szerint a koncepciókról döntő Fidesz elnöksége várhatóan a “vegyes modellt” támogatja majd.

Fleck: átesünk a ló túlsó oldalára
Egy, lapunk által megkérdezett bíró szerint a kormánypárti Magyar Hírlap egy korábbi cikkéből már sokuknak világossá vált, a bírói önkormányzat részleges vagy teljes megszüntetésének ideológiai alátámasztását hangsúlyozottan Fleck Zoltán jogszociológus tanulmányaival, illetve az OIT-t ért szakmán belüli kritikákkal kívánja elérni a kormány. Információink szerint még fel is készítették az ügyben nyilatkozó kormánypártiakat a megfelelő retorikai fogások alkalmazására. Ha ugyanis a korábban az OIT-tel, illetve a mai igazgatási rendszerrel nyíltan kritikus jogszociológusra vagy éppen a ma még főbíró, Baka Andrásra hivatkoznak majd az ügyben, az könnyedén leverheti az ellenzéki kritikákat – legalábbis a nyilvános fórumokon. Baka megválasztásakor többször is kritizálta az OIT-t, sőt, bele is kezdett annak megreformálásába – ezt a Fidesz tavaly decemberben még támogatta.

Egy 2007-08-as, Fleck Zoltán vezette kutatás pedig megállapította, az 1997-es reform “a működőképességet veszélyeztető végletekig radikalizált bizonyos szervezeti garanciákat”. Fleck többször kifogásolta, hogy az OIT-ban korábban többségben lévő megyei bírák lényegében önmagukat ellenőrizték, a pályáztatást sokszor bírói dinasztiák sajátították ki, a bírók továbbképzése rossz volt. Csakhogy Baka elnökségével az OIT-tagság 2009 végére kicserélődött: jelenleg a 16 tag között már csak 4 megyei elnök van, 2010 nyarára a testület kidolgozta az új stratégiáját, így idén márciustól több kinevezési jogkör átkerült az OIT-tól a főbíróhoz, a pályázatokat szigorították, átalakították a pontozási rendszert, áprilisban pedig létrehozták a szakmai és belső fegyelmi ügyekben eljáró szolgálati bíróságot.

A rendszer hiányosságait és akadályait elkezdték feldolgozni, ám a Fidesz még mindig lehűtheti a kedélyeket azzal; maga a szakma kritizálta az eddigi rendszert.

A kritikákból önmagában nem következik egy probléma megoldása, a napvilágot látott kormánypárti elképzelések pedig semmiképpen sem a jó irányba tett lépésként értékelhetők – mondta lapunknak Fleck Zoltán. Szerinte az Unióban mindenhol az úgynevezett “vegyes” rendszerben működnek a bírósági szervezetek, és mindenhol megpróbál beavatkozni a politika. Semmiképpen sem jó, ha a miniszterhez akár csak egy olyan hatáskör is kerül, amely a bírák státuszával (előmenetele, ítélkezési gyakorlata) kapcsolatos, minden ilyen kérdést és feladatot a bírói önkormányzati szervnek kell ellátnia.

Így garantálható ugyanis az ítélkezés függetlensége. Fleck szerint kizárólag a bírói szervezet működésének biztosításához kellő hatásköröknek kellene a miniszter irányítása alá kerülnie. A kinevezett bíró függetlenségéhez közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó ügyekben ki kell zárni a politikai befolyás lehetőségét, és ezt a legkönnyebben úgy lehet megtenni, ha az a bírói önigazgatásra van bízva. Ezt kellene egy “vegyes” rendszerben érvényesíteni, de a Fidesz átalakítási tervei, mert szerinte reformnak nem nevezhetőek, nem ebbe az irányba mutatnak. Fleck fenntartotta álláspontját, hogy az 1997-ben kialakult rendszer jelen formájában abszurd, de úgy vélte, a kormányzati tervek nem a hibák kijavítását célozzák.

Kulcselemként említette, hogy a mai rendszerben jelentős befolyással bírnak a megyei elnökök. Ez a legnagyobb baja, hiszen a megyei elnökök jelentősen befolyásolják az ítélkezési gyakorlatot, s ha őket a miniszter nevezi majd ki, az közvetlenül sérti a bírói függetlenséget, mert a politika rajtuk keresztül közvetlenül gyakorolná akaratát.

Az EU-tagállamok rendszereivel való példálózás egy olyan kormányzati kommunikáció szándékát jelzi, amellyel már a médiatörvény esetében is próbálkozott a kabinet – hívta fel a figyelmet Fleck. Össze lehet ugyanis szedni a különböző, s általában a legextrémebb példákat a koncepció alátámasztására, ám az adott ország igazgatási rendszerét nem fogja hitelesen leírni. Annyi biztos, hogy tisztán “külső” bírói igazgatási rendszer kizárólag olyan országokban van, amelyek nem jogállamok, ha viszont az OIT-t megszüntetik, vagy hatásköreiben kiüresítik, az már egy tisztán külső, azaz kormányzati igazgatási rendszert vetít előre. Feladat- és hatáskör-megosztás kell, de az OIT megmaradásának csak akkor van értelme, ha ellensúlya tud lenni a tárcának.

A kevés kiszivárgott információból úgy tűnik, átesünk a ló túlsó oldalára, mert demokratikus országban olyan nincs, hogy egy miniszternek közvetlen hatalma legyen a bírók felett. Ugyanakkor fontos az is, hogy a legjobb rendszer sem működik normális politikai kultúra nélkül – emelte ki Fleck.

Egyszer kiengedték Hunvaldot
Nyilván nem véletlen a kormánypárti lapokban felerősödő kampány a bíróságok ellen. Az elsőfokú bírósági döntések – illetve a bíróságok, mint a fideszes “elszámoltatás” kontrolljai – már korábban is megkérdőjeleződtek a kormánypártok köreiben. Elég csak a 2006-os eseményeket vizsgáló bizottság munkájára és a semmisségi törvényre gondolni, vagy arra, mikor az erzsébetvárosi ingatlanügy vádlottjait közül Hunvald György volt polgármestert a bíróság “kiengedte” a két és fél éve tartó előzetes letartóztatásból, ám másodfokon mégis a szigorú kényszerintézkedés mellett döntött az ítélőtábla.

Pénteken egyébként folytatódott a ingatlanügy tárgyalása; azon vádlottak többségét hallgatták meg, akiket első fokon – elévülés miatt – “ejtett” az eljárásból a bíróság, ám az Ítélőtábla jogerősen ez esetben is felülbírálta a döntést. A csaknem nyolc órán át tartó tárgyalás végén az elsőrendű vádlott Gál György és Hunvald György is azt kérvényezte, hogy előzetes letartóztatásukat a bíróság enyhítse házi őrizetre. A nemrég még őket kiengedő FB ezúttal már elutasította a kérést, de mindketten fellebbeztek. Az önkormányzati ingatlanok vádirat szerinti áron aluli értékesítéséről szóló büntetőper szeptember elsején folytatódik – az eddiginél gyorsabb ütemben.

forrás:népszavaonline/Biró Marianna / Népszava

Leave a Reply 280 megnézve, 1 alkalommal mai nap |