< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Új nyugdíjrendszer: mindenki csökkenéssel számolhat

| Mobile | RSS

Új nyugdíjrendszer: mindenki csökkenéssel számolhat

Minimum 16, de akár 26 ezer forinttal kisebb indulónyugdíjat kaphat az, aki az új nyugdíjszabályok elfogadása után teszi le a munka lantját – már ha nem változnak a jelenlegi nyugdíjszámítási kulcsok. Ha igen, sokkal nagyobb lehet a veszteség.

A kirovó-elosztó elvű nyugdíjrendszeren nem lesz képes a kormány változtatni, így az alapkérdés nem az, hogy most milyen nyugdíjkoncepcióval rukkol elő a kabinet, hanem az: hogy aránylanak majd körülbelül 2030 tájékán a nyugdíjkassza aktív befizetői és haszonélvezői. Ugyanis a kormány most a nyugdíjrendszer hármas egységéből (egyén – munkáltató – állam) gyakorlatilag egyet kivesz, és minden terhet a magánszférára kíván rátolni. Ennek tudható be, hogy 20 százalékra emelné fel a kabinet a jelenlegi 10 százaléknyi járulékot. Úgyhogy annak érdekében, hogy az emberek ne szenvedjenek el nominális bércsökkenést, mintegy 10 százalékkal kellene a munkavállalóknak megemelni a bruttó bért (az más kérdés, hogy ez az államnak is remek, hisz a 16 százalékos személyi jövedelemadót a bruttó után csengeti ki a polgár, így nő az adóbevétel).

És egyelőre nincs olyan tervezet – vagy nem szivárgott ki – amelyik csökkenteni tervezné a vállalkozások társadalombiztosítási terheit: azaz a munkáltatóknak embereik után továbbra is 24 százaléknyi társadalombiztosítási hozzájárulást kellene fizetni. A hivatalos kommunikáció szerint persze azért, mert a munkáltatók által lerótt summából a nyugdíjkassza aktuális kiadásait fedeznék, míg a munkavállalók által leszurkolt pénz egy egyedi számlán gyűlne, és bizonyos súlyozások alapján ebből az összegből kapná meg mindenki a nyugdíját. Ez a mondás azonban szakértők szerint a szemfényvesztés kategóriájába tartozik, hiszen a mintegy 2700 milliárdos nyugdíjkassza így is mintegy 900 milliárdos hiánnyal küzdött – azaz ha a befizetések majdnem harmada (a munkavállalók 10 százaléka) kikerülne a rendszerből, hogy egy számlán parkoljon, beszakadna a nyugdíjkassza. (Hacsak nem hajt végre drasztikus – a már meglévő nyugdíjakat is érintő – csökkentést a kormányzat). Így, tetszik, nem tetszik, a munkavállalók befizetéseihez is hozzá kell nyúlni, azaz az emlegetett egyéni számlákon legfeljebb virtuális pénz parkol majd.

És hogy mit kap az ember kézbe, az egy jó kérdés – hiszen a nyugdíjszabályok erőteljesen változnak. Példának okáért 2007-ben a szocialista kormány a valódi nettó jövedelem alapján kezdte el kiszámolni a nyugellátás összegét (korábban a bruttó bérből csak az adót vonták le, a járulékokat nem), így azok, akik 2007 után vonultak vissza, mintegy 10 százalékkal kevesebbet kaptak, mint a munkahelyüktől egy évvel korábban búcsúzók. És 2013-ban automatikusan változik a törvény: a nyugdíjakat ugyanis bruttósítják. A jelenleg életbe lévő szabályok szerint egy nyugdíjas 40 évnyi munka után a bruttó fizetése 63 százalékát kapja. Magyarán aki bruttó 200 ezer forintot keresett, az a jövőben 126 ezer forint bruttót kap, a koncepció szerint pedig ezt terheli 16 százalék adó, és – ebben egyelőre még bizonytalanul fogalmaz az új nyugdíjkoncepció – 20 százaléknyi járulék. Magyarán a 200 ezer forintos havi fix összességében 80640 forintos időskori járandósággá zsugorodik. Összehasonlításképpen: a jelenlegi szabályok azt mondják, hogy nettó kereset 80 százaléka illeti meg a 40 évet ledolgozó embert, azaz a 200 ezer forintos példánál maradva a jelenlegi nyugdíjtétel mintegy 106 ezer forint.

Amennyiben viszont a majdan megszülető törvény úgy számol, hogy a nyugdíjasoktól egyáltalán nem von le járulékokat, csak adót, akkor a 200 ezer forintos példafizetésből mintegy 105 ezer forintos nyugdíj marad. Egy a kormánypártban keringő elképzelés szerint továbbra is a nettó fizetés alapján kellene nettó nyugdíjat számolni – amennyiben ez az ötlet valósul meg, akkor is kevesebb lesz majd a nyugdíj, hiszen a munkavállaló a jövőben nem 10, hanem 20 százaléknyi tb-járulékot lenne kénytelen leszurkolni, így az említett 200 ezer forintos bruttó bére után a nyugdíja mintegy 90,5 ezer forint lenne.
Ám nem az a sorsdöntő kérdés, hogy nettó vagy bruttó, és még csak nem is, az, hogy miképp alakul a tb-járulék beszámítása. A valódi kérdés az – mondta az atv.hu-nak a nyugdíjrendszer átalakítását közelről ismerő forrásunk -, hogy milyen rátát emel majd be az új nyugdíjtörvénybe a kormány. Mert most mindenki a jelenlegi rátákkal számol, miszerint eddig 20 év robot után a nettó 53 százaléka illette meg a dolgozót, 2013 után a bruttó bér 33 százalékával kalkulálhat, (a számítási kulcs több mint egyharmadával csökkent), majd minden ledolgozott év 1,65 százalékkal növeli a nyugdíjkulcsot, így jön ki a 63 százalék 40 évre.

Ám a valóban húsbavágó lépés az lehet, ha a kormány átírja ezeket a rátákat, és példának okáért azt mondja, hogy a jövőben, aki csak húsz esztendőt húzott le, elégedjen meg a bruttó bér 20 százalékával, és a nettó bér 30 százalékával, és ezt fejelik majd meg a ledolgozott évek – netán egy kisebb szorzóval.

forrás:atv.hu / Nagy B. György

Leave a Reply 269 megnézve, 1 alkalommal mai nap |