< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Ma már nem úgy működik a világ Magaslóról, látszatmegoldás – ez lenne az új önkormányzati törvény?

| Mobile | RSS

Ma már nem úgy működik a világ Magaslóról, látszatmegoldás – ez lenne az új önkormányzati törvény?

2011. augusztus 22. | hozzászólás | Közélet

Az új önkormányzati törvényről eddig keveset tudni, de ami fideszes politikusoktól kiszivárgott, az biztosan nem jelent megoldást az önkormányzatok problémáira.

Ha jogköröket és feladatokat az eladósodott önkormányzatoktól az eladósodott államhoz pakolnak át, az pont olyan, mintha a gázszámlát a lakótársunknak adnánk, hogy fizesse be ő helyettünk – mikor pontosan tudjuk, hogy se neki, se nekünk nincs pénze rá. És szépen, lassan összeomlik az egész.

Természetesen van némi túlzás a fenti sorokban: az államnak mindig több eszköze van pluszforrásokhoz jutni, mint egy – többségében igencsak eladósodott – önkormányzatnak. De ha rendelkezésre állnak ezek a pluszpénzek, azzal a kormányzat ugyanúgy támogathatná (természetesen szigorú feltételekkel) a városokat, falvakat. Ehhez nem kell magához vonnia a jogköröket, hacsak nem hiszi magát mindenhatónak és minden problémát megoldani képesnek.

Azzal ugyanis, hogy mostantól, illetve 2012-től az állami apparátushoz tartozik majd a korábban önkormányzati működtetésű iskolák és kórházak fenntartása, először is olyan feladatok kerülnek a kormányhoz, amik korábban ismeretlenek voltak a központi hivatalok számára: tehát korántsem biztos, hogy ezt jobban csinálnák, mint az önkormányzati elődök. Önmagában persze ez nem ok a status quo fenntartására, de az alapvető probléma mégiscsak a forráshiány: ezt pedig nem fogja egy csapásra megoldani az állami üzemeltetés.

A kórház és az iskola egyébként nem magától értetődően veszteséges műfaj, mint ahogy az önkormányzat sem az. Vannak önkormányzatok, ahol a más bevételekből – például helyi adókból – befolyt összegeket éppen arra fordítják, hogy az átlag feletti színvonalú oktatási és egészségügyi intézményeket tartsanak fenn. Az új törvény értelmében ezek romlásra vannak kárhoztatva: ugyanis ha az önkormányzat elveszti az üzemeltetési jogát, nyilvánvalóan nem fog többletforrásokat biztosítani számukra. A törvény tehát tönkreteheti azoknak a településeknek az iskoláit és kórházait, ahol különös figyelmet fordítottak e célokra.

A kiemelkedő minőségű intézmények így süppednek bele az átlagba, ami jót tesz az egészségügyi ellátás egyenlőségének, rosszat a hatékonyságnak és a betegeknek. Ugyanez a helyzet az iskolákkal: miért kapna több pénzt az a budai iskola állami felügyelet alatt a kormánytól, ami eddig az önkormányzattól kapott? És igen, az egy nagyon rossz, mondhatni múlt rendszerbeli szemlélet, amikor mindenkinek ugyanolyan kevés jár, és az nyer, aki ebből a legtöbbet ki tudja hozni.

Ma – sajnos vagy nem sajnos – nem így működik a világ, de különösen nem a tudomány, az oktatás és az egészségügy. A dráma az egészben, hogy valószínűleg ezzel a kormány is tökéletesen tisztában van. Ha a Fidesz-kormány elmúlt éve nem a kormányzati ellenőrzés az élet minden területére történő kiterjesztéséről szólt volna Médiahatóságtól Alkotmánybíróságig, nem lenne indokolt a rosszindulatú feltételezés, hogy a Fidesz a kórházak és iskolák irányítását is maga alá gyűrné, természetesen politikai motivációval. Így viszont az.

Aztán van az új önkormányzati törvénynek egy kevésbé kártékony, de sokkal képmutatóbb fejezete is, a hitelfelvételek kontrollja. Önmagában egy ilyen korlátozás teljes mértékben indokolt: a négy évre választott önkormányzati képviselők és polgármesterek gyakran nyakló nélkül fejlesztgettek hitelből újraválasztásuk érdekében, hogy aztán úgy járjanak, mint Esztergom, ahol lassan a busz sem jár a kifizetetlen számlák hegyei miatt.

Szocialista és fideszes politikusok hasonlóan sárosak ezekben az ügyekben, feltűnő azonban, hogy azok a parlamenti képviselők – élükön Lázár János hódmezővásárhelyi polgármesterrel, a Fidesz frakcióvezetőjével – szeretnék most megreformálni a korábbi „túlzottan liberális” (értsd: az önkormányzati képviselőtestületnek a hitelfelvételhez elegendő jogkört biztosító) törvényt, akik élen jártak városuk eladósításában. Hogy maradjunk Lázár Jánosnál és Hódmezővásárhelynél: a csongrádi városban az egy főre jutó önkormányzati adósságállomány csaknem 450 ezer forint. Esztergom 613 ezernél ment csődbe. Persze jobb később, mint soha, de ha valami nem indokolt, az a magas lóról való beszéd.
forrás:ma.hu

Leave a Reply 295 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: