< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Nem siet az Alkotmánybíróság

| Mobile | RSS

Nem siet az Alkotmánybíróság

2011. augusztus 29. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

A politikai játszma része lehet, hogy a parlament olyan törvényt szavazott meg, amelyikről tudta: nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Márpedig várhatóan így dönt – akár már ma – a taláros testület azzal kapcsolatban, hogy nem jár állami nyugdíj azoknak, akik tagok maradtak valamelyik magánpénztárban. Ám hiába, a pénztárak ellehetetlenülő helyzetén ez már nem segíthet.

A politikai játszma része lehet, hogy a parlament olyan törvényt szavazott meg, amelyikről tudta: nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Márpedig várhatóan így dönt – még ha nem is ma – a taláros testület azzal kapcsolatban, hogy nem jár állami nyugdíj azoknak, akik tagok maradtak valamelyik magánpénztárban. Ám hiába, a pénztárak ellehetetlenülő helyzetén ez már nem segíthet.

A hazai nyugdíjrendszer végleges formát öltött, és ezt egy alkotmánybírósági ítélet sem változtathatja meg – ez a kijelentés Orbán Viktortól származik, akinek kormánya gyakorlatilag felszámolta Magyarországon a magánnyugdíjpénztár-rendszert. Lenyúlta a tagok 3000 milliárd forintos vagyonát, s törvényben rögzítette tavaly év végén: aki nem tér át az állami nyugdíjrendszerbe, az után hiába fizeti munkáltatója a 24 százalékos járulékot, nem kap állami nyugdíjat. Annak érdekében, hogy ebbe az alapelvbe senki ne köthessen bele, a nyugdíjjárulékot hozzájárulássá keresztelték.

A kettő között alapvető különbség, hogy utóbbit hiába rója le az ember, “cserébe” nem jár szolgáltatás, mert adó jellegű befizetésnek tekintik. Márpedig, gondoljunk csak bele, ha egy életen át pontosan fizetjük mindig a személyi jövedelemadót, akkor sem kapunk semmit ennek köszönhetően sem most, sem öreg korunkra (legfeljebb azt, hogy nem büntetnek meg).

Csak ijesztgette a kormány az embereket azzal, hogy akik magánnyugdíjpénztár-tagok maradnak, azok nem kapnak állami nyugdíjat – véli Kovács László. Az MSZP alelnöke az Egyenes Beszédben azt mondta: a kabinet sem gondolta komolyan ezt, de arra elég volt, hogy milliók térjenek vissza az állami rendszerbe. A Fidesz azért nyerte meg a választásokat és azért fogja megint megnyerni, mert szenzációsan keverik a kártyát – mondta a Klubrádió egyik hallgatója. Szerinte úgy hazudnak az emberek szemébe, hogy az érintettek nem veszik észre, legfeljebb tíz év után jönnek rá: átvágták őket. Kovács László is úgy véli, már az első pillanatban lehetett tudni, hogy a kormány határozatát vagy az Alkotmánybíróság, vagy az unió jogellenesnek minősíti.

A magánpénztárak ellehetetlenülő helyzetén tehát alapvetően nem változtat az Alkotmánybíróság kedvező döntése. Azzal együtt sem, hogy a körülbelül 100 ezer ott maradó tagon kívül mintegy 40-50 ezren írtak alá jogfenntartó nyilatkozatot, annak tanújeléül, hogy csak azért léptek át az állami rendszerbe, mert különben nem kapnak állami nyugdíjat. Meglehetősen kérdéses egyelőre, hogy milyen eredménnyel járnak az általuk tervezett esetleges jogi lépések.

De nem ez az egyetlen probléma. Bangáné Jarecsni Rita, az AXA pénztárak ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmünket, hogy az elszámolható költségekre vonatkozó jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a magánpénztárak biztonságos, hosszú távú működését.

Nagyon alacsonyan határozták meg a törvényalkotók az idénre elszámolható működési költséget (ötöde a korábbinak). A vagyonkezelési díjat pedig a negyedére vágták meg. Ekkora összegekből nem tudják feladataikat ellátni a pénztárak, ellehetetlenülnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az állami nyugdíjrendszer – egy tagra számítva – ezeknek az összegeknek a többszöröséből működik jelenleg. A törvény egészét pedig aligha meszeli el a taláros testület. Márcsak azért sem, hiszen a költségvetés nagyot bukna a magánnyugdíjasok pénze nélkül, aminek beláthatatlan következményei lennének.

A nyugdíjpénztári átlépéseket kikényszerítő törvényt már tavaly év végén is többen megtámadták. Azért húzódott ilyen sokáig az Alkotmánybíróság munkája, mert először azt kellett eldönteniük, egyáltalán foglalkozhatnak-e a bírák ezzel az üggyel. A parlament ugyanis – kormánykezdeményezésre – szinte lebénította az Ab működését, hogy ne tudjon gátat szabni törekvéseiknek. Július 18-ától pedig ítélkezési szünetet tart a bíróság, ezt követően először augusztus 29-én, hétfőn ülnek össze. Ekkor a testület másodszor tárgyal a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos határozattervezetről – árulta el Sereg András szóvivő.

A magánnyugdíjpénztárak államosításának folyamata kilenc hónappal ezelőtt kezdődött el. Orbán Viktor tavaly októberben jelentette be, hogy novemberben és decemberben már nem utalják át a magánpénztári pénzeket. Hamarosan meghosszabbították ezt az időszakot egy évvel, s megszüntették a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot. Nem tették kötelezővé a visszalépést az állami rendszerbe, de rögzítették: aki a magánpénztárban marad, az nem kap állami nyugdíjat. Így aztán nem volt meglepő, hogy a hajdani 3 millió magánpénztári tag durván 97 százaléka az állami rendszerbe történő átlépés mellett döntött a 2011. január 31-i határidőig. Orbán szerint ezzel véglegesen eldőlt, hogy kétpilléres nyugdíjrendszere lesz Magyarországnak.

A Stabilitás Pénztárszövetség akkortájt így fogalmazott: a kormány nyílt zsarolásba kezdett, intézkedései sértik az alkotmány szinte összes passzusát és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Aggodalmát fejezte ki Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője is. A választás nem annyira szabad, mint az elsőre látszott – mondta -, s a megtakarítások elköltésének módját is kritikával illette.

Mindennek ellenére idén júniusban az állam rátette a kezét a magánpénztárak vagyonára, vagyis megtörtént az átadás. Ekkor Orbán Viktor szerint Magyarország fordulóponthoz érkezett, diadalittasan jelentette ki, hogy sikerült 1340 milliárd forinttal, azaz 5 százalékponttal csökkentenie az államadósságot a GDP 80 százalékáról.
forrás:népszavaonline

Leave a Reply 409 megnézve, 1 alkalommal mai nap |