< Böngészés > Főoldal / Nav / Blog article: Sajtóközlemény A bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása és annak jogkövetkezménye

| Mobile | RSS

Sajtóközlemény A bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása és annak jogkövetkezménye

2011. augusztus 31. | 1 Hozzászólás | Nav

A bejelentés nélküli foglalkoztatás, valamint a járulékkötelezettség megállapítása jellemzően két, egymástól elkülönülő eljárás eredménye. A bejelentés nélküli foglalkoztatást ugyanis döntően az adóhatóság operatív szakterületének ellenőrei helyszíni vizsgálat keretében tárják fel, majd a bejelentési kötelezettség elmulasztását megállapító, illetve az ezzel kapcsolatos szankciót is tartalmazó határozatukat továbbítják a járulékfizetési kötelezettséget előíró, illetve a biztosítási jogviszonyt megállapító szervezeti egysége részére. Amennyiben az operatív ellenőrök a vizsgálataik során feltárják, hogy a foglalkoztatásra bejelentés nélkül került sor, a foglalkoztató terhére mulasztási bírságot szabnak ki. Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetén az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amely valamennyi bejelentés nélküli foglalkoztatott személy után kiszabható, továbbá az adóhatóság meghatározott időre elrendelheti az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség lezárást, valamint a tevékenység gyakorlását is felfüggesztheti.
A járulékkötelezettség megállapítása során az adóhatóság vizsgálja, hogy az adózó alkalmazottai milyen időtartamban, milyen bérezés mellett végezték tevékenységüket, illetve hogy a bér kifizetésére nettó, vagy bruttó összegben került-e sor. Amennyiben az adózóktól a foglalkoztató levonta a járulékokat, azonban azt nem vallotta be, illetve nem fizette meg az adóhatóság részére – lényegében az alkalmazottat abban a téves feltevésben tartva, hogy utána a járulékfizetés megtörtént – úgy az adóhiányt, az adóbírságot, valamint a késedelmi pótlékot is a foglalkoztató terhére kell megállapítani. Az ellenőrzések során azonban jellemzően olyan gyakorlattal találkoznak a revizorok, amikor „zsebbe” történik a munkabér kifizetése, vagyis a foglalkoztató levonás nélküli bruttó összeget fizet ki az alkalmazottnak. Ebben az esetben, a kifizetett összeg után a biztosítottat terhelő járulékot a munkavállalónak kell viselnie, melyre az adóhatóság külön határozatban kötelezi. Ugyanakkor az adóhiány után az adóbírság, illetve a késedelmi pótlék megfizetésére továbbra is a foglalkoztató a kötelezett.
Összegezve, a bejelentés nélkül foglalkoztató adózó terhére az adóhatóság azon túl, hogy mulasztási bírságot szab ki, megállapítja a foglalkoztatót terhelő járulékokat – a 2011. évet megelőző foglalkoztatás esetén – az alkalmazottat terhelő járulékot, a minimum járulék alapján megállapított járulékok közötti különbözetet, valamint az adóbírság és a késedelmi pótlék összegét.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben az alkalmazottat feketén foglalkoztatják, és ez rejtve marad az adóhatóság előtt, úgy a munkavállaló elesik a társadalombiztosítási rendszer által nyújtott pénzbeli, illetve természetbeni ellátásoktól, illetve nem szerez jogosultságot a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időre sem.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága

Leave a Reply 1422 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: