Végtörlesztés – Ez nem butaság, ez az „Orbán-rendszer lényege”
Nem egyértelmű, hogy a devizahitelek végtörlesztéséről szóló javaslattal az országgyűlés alkotmányosan avatkozik-e majd be szerződéses viszonyokba – mondták az ATV Híradó által megkérdezett alkotmányjogászok egy mai, az új alaptörvényről szóló könyvbemutatón. Többen nem vitatták, hogy van olyan helyzet, amikor a beavatkozás lehetséges, de a módszer megítélése azért sem könnyű, mert a szerződések megkötésekor más volt az alkotmány. Tölgyessy Péter pedig azt mondta, a kormány a jogot eszközül használja, aminek beláthatatlan következménye lehet.
Az egész Alkotmánybíróság tulajdonképp kitelepült Jakab András könyvbemutatójára. Ez az alaptörvény gyakorlati kérdéseit is feszegeti. A testület elnöke, Paczolay Péter azt mondta – „nyugodtan nézhetünk a jövőbe az új alaptörvény hibái, értékei ellenére is, mert úgyis a bírák mondják meg, mi a jog, és nem a törvényalkotó”. A bírókat Tölgyessy Péter a devizahitelek végtörlesztéséről szóló bejelentés kapcsán induló perek miatt említette. Szerinte a kormánynak a jog csak eszköz ahhoz, hogy a népakaratot végrehajtsa – mert a kétharmadot arra kapta, hogy kilépjen a nyugati világból és egy keleties igazság nevében keresse az igazságot.
„Könnyű belátni, hogy milyen nehéz ezt akár a polgári jog alapján, az alkotmányjog alapján kezelni, micsoda perek, keresetek lesznek várhatók akár Magyarországon, akár nemzetközi fórumok előtt – bár még nem tudjuk a pontos kivitelezését. Szerintem ez nem tévedés, butaság, félrecsúszás, meg nem értés – hanem maga: ennek a mostani Orbán rendszernek a lényege” – vélekedett Tölgyessy.
Tölgyessy ugyanerről megpróbálta az alaptörvény egyik kidolgozóját is meggyőzni. Gulyás Gergely kérdésünkre elzárkózott attól, hogy álláspontját megossza a Híradó nézőivel.
A jelenlegi jelzálogszerződések alkotmányos szempontból megkérdőjelezhetők – mondja Zlinszky János volt alkotmánybíró, aki szerint nem érvényesül a szerződési szabadság, sérül az emberi méltóság és a szociális biztonsághoz való jog is, hiszen emberek feje felül áron alul eladják a lakásukat – és a különbözetre sincs joguk – és ez a hitelezőt túlbiztosító szerződések miatt van így. „Volna alkotmányos oldalról is beavatkozási lehetőség az egész folyamat ellen, illetve meg lehet csinálni a beleavatkozást úgy, hogy az alkotmányos elveknek megfeleljen” – közölte Zlinszky.
A 90-es I. alkotmánybíróság egyik első döntése a lakáshitel kamatok felemeléséről és Bokros-csomag adókedvezményeinek vizsgálata alapján Vörös Imre arra jutott, hogy az államnak van alkotmányos felhatalmazása beavatkozni a magánszerződésekbe. „Itt hosszú távú szerződésekről van szó, és kivételes helyzetről is van szó, és ilyenkor a jogalkotó beavatkozása indokolt lehet. Az egy más kérdés – és erre nem tudok mondani semmit, hiszen nincsen döntés az ügyben -, hogy hogyan avatkozik be a jogalkotó? Erre a kérdésre majd akkor válaszolok, ha meg lesz a döntés” – mondta Vörös Imre gazdasági jogász, volt alkotmánybíró.
Az alkotmányügyi bizottság elnöke, Salamon László kérdésünkre azt mondta: nincs még kialakult álláspontja arról, hogy a kormány-javaslat alkotmányos-e.
Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre a Hír TV Rájátszás című műsorában azt mondta, hogy “a Fidesz és a KDNP javaslata nem ütközik a magyar jogba” – írja az origo.hu. A Fidesz-KDNP közös, fix árfolyamon történő végtörlesztésről szóló javaslatát a miniszterelnök szerint a döntés előtt gondosan megvizsgálták.
forrás:atv.hu