< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Türelmetlenség a fáraók földjén

| Mobile | RSS

Türelmetlenség a fáraók földjén

Türelmetlenség a fáraók földjén

A fáraók földjén Hoszni Mubarak elnök megbuktatása óta nem voltak olyan véres összecsapások, mint a hétvégi vallási indíttatású tüntetéseken. Az egyiptomi kormányfő összeesküvést sejt a háttérben, hiszen tegnap jegyezték be a pártokat a novemberi parlamenti választásokra.

November 28-án parlamenti választásokat tartanak Egyiptomban. Az elsőt azóta, hogy a harminc évig uralkodó Hoszni Mubarak elnök távozott a hatalomból február közepén, a több mint két hétig tartó forradalom következtében. Nem csoda hát, hogy a feszültség egyre inkább tetőfokára hág az észak-afrikai országban, ahol a politikai és biztonsági helyzet igen csak ingatag. Eközben az Egyiptomot ideiglenesen kormányzó katonai tanács próbálja fenntartani a rendet és békét – több-kevesebb sikerrel.

Vasárnap este a kopt keresztények utcára vonultak, mert egyik templomukat felgyújtották és lerombolták múlt pénteken. A 80 millió fős egyiptomi lakosság tizedét kitevő koptok Asszuán tartomány kormányzójának lemondását követelték, mivel szerintük nem védte meg őket a muszlimok támadásától. A tömeg az állami televízió székháza elé vonult a Maspero térre, itt robbant ki az első összecsapás a kopt tiltakozók és a biztonsági erők között.

A zavargás gyorsan továbbterjedt az év eleji forradalom jelképévé vált Tahrír térre is, valamint a kairói kórház elé, ahová a sebesülteket szállították. Ezután tört ki verekedés a kopt keresztények és a helyszínre érkező muzulmánok között, akik a keresztényeket akarták megvédeni a rendőröktől. Mindkét felekezeti oldal a katonai tanács elnökének, Mohamed Tantawi tábornok távozását követelte. Az este végeredménye a brutális romboláson túl: legalább húsz halott és több száz sebesült.

Másnapi beszédében a miniszterelnök úgy fogalmazott, a nép és a hadsereg, valamint a muzulmánok és a kopt keresztények közti viszályt “összeesküvők szították”. Eszám Saraf nyugalomra intette népét, a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozva. Az egyiptomi kormányfő azon aggodalmának adott hangot, hogy az összeesküvésnek minősített zavargások megbonthatják a februári Mubarak-ellenes forradalomban létrejött egységet, és akadályozhatják egy demokratikus alapokon nyugvó állam létrejöttét.
Saraf félelme nem alaptalan, hiszen tegnap- a villongások után pár nappal – jegyezték be a novemberi parlamenti választásokra az indulni óhajtó pártokat.

Ötvenkilenc tömörülés – a liberálisoktól az iszlamista Muzulmán Testvériségig – másfél hete vonta vissza a voksolás bojkottálását célzó felhívását, miután a katonai tanács részben ugyan, de teljesítette követeléseiket. Eszerint a választási törvényt úgy módosítják, hogy az összes parlamenti mandátum az egyéni körzetekből való bejutás mellett immáron pártlistáról is feltölthető lesz. A korábbi ellenzék ezzel azt akarja megakadályozni, hogy Mubarak pártjának egykori tagjai az egyéni körzetekből bejussanak az országgyűlésbe.

A jogszabály-módosítás azt a passzust nem érintette, melynek értelmében a parlamenti helyek harmadát független képviselőnek kell betöltenie. Ez a rendelkezés a mubarakista vezetőknek kedvez, akiket már senki nem lát szívesen soraiban. A katonai tanács azt elutasította, hogy a volt kormánypártot eltiltsák az indulástól, és a harminc éve bevezetett rendkívüli állapotot sem szüntette meg teljesen.

Ifjúsági szervezetek attól tartanak, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező szélsőséges pártok – így az al-Kaidával is összeköttetésben álló Muzulmán Testvériség – törnek előre a választásokon. Hasonlóan látják a helyzetet a kopt keresztények is, akik az egyre erősödő ultrakonzervatív iszlamista erők miatt aggódnak. A katonai tanács is tarthat a radikális muszlim szervezetektől. Mi mással lehetne magyarázni, hogy az általuk hozott törvények szerint a voksolást nem felügyelhetik nemzetközi megfigyelők? Szakértők úgy vélik, az elvileg szekuláris vezetés vagy tiszta választásokat tart, vagy esélyt ad arra, hogy a szélsőségek elterjedjenek, vagy újabb forradalom törjön ki Egyiptomban.

A februári felkelés és a győzelmi menet hangja alig csitult, mégis az elmúlt hónapokban már számos bírálat érte az ideiglenes kormányt, melynek támogatottsága tavasszal még széleskörű volt. Sokan úgy gondolják, nem elég gyorsan vezetik be a reformokat, húzzák az időt, “kivéreztetve” a forradalmat. Mások a Mubarak-rezsim egykori képviselőinek elszámoltatásával elégedetlenek. A katonai tanács az elnökválasztás, és az új államfő kinevezése után kezdi meg átadni a hatalmat a civil szférának, azonban ennek időpontját még nem tűzték ki. A parlament a munkát, így az új alkotmány kidolgozását az alsóházi, és a január 29-én kezdődő felsőházi választások után, várhatóan márciusban kezdi meg.

Ebből jól látszik, hogy 2012 tavaszáig érdemi előrelépés nem várható, miközben az egyiptomiak egyre türelmetlenebbek, felőrli őket a demokratikus átmenet lassúsága. Hetek óta kérik, hogy szüntessék meg a rendkívüli állapot megmaradt rendelkezéseit, valamint a civilek katonai bíróság elé állításának gyakorlatát. A kormány egyelőre annyit ígért, “fontolóra veszi” e két követelést, és egyértelműbb menetrendet dolgoz ki a katonai irányításról a civil kormányzásra való áttérésre.

forrás:népszavaonline//Pintér Mónika / Népszava

Leave a Reply 262 megnézve, 2 alkalommal mai nap |