< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Harmincszázalékos baleseti adót vetne ki a kormány

| Mobile | RSS

Harmincszázalékos baleseti adót vetne ki a kormány

A kgfb-díj 30 százaléka lenne a baleseti adó, az autós terhelné, de a biztosító felelőssége lenne beszedni – derül ki az [origo] birtokába került 2012-es adócsomagból. A termőfölddel ügyeskedőket 48 százalékos szja-val terhelné a kormány. Egy válóper esetén 30 ezer forintos illetéket kell leszurkolni. Évi ezer literig lehet adómentesen sört főzni vagy pezsgőt készíteni. Félmillió forintig kedvezményesen adóznak a béren kívüli juttatások, de az alacsony keresetűeknek járó kompenzációt még mindig nem találta ki a kormány.

A bevezetendő baleseti adó alapja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) éves díja lesz, az adó mértéke pedig a kgfb-díj 30 százaléka – ezt tartalmazza az [origo] birtokába került jövő évi adócsomag-tervezet, amelyet a kormány pénteken nyújt be a parlamenthez.

A rendszer úgy fog működni a kormány elképzelése szerint, hogy az adót a biztosító cég a kgfb-díj esedékes részletével együtt szedi be és utalja is tovább az államkasszába. A kormány a biztosítók nyakába varrja a felelősséget, mivel a törvénytervezet kimondaná: ha az autós nem fizette be a baleseti adót, a biztosító cég akkor is köteles az adó összegét az államnak utalnia.

A baleseti adó 2012. január 1-jén lépne életbe, és a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadó egyik válfaja lenne. Ha a kgfb-szerződés azt megelőzően köttetett, akkor a baleseti adót az éves díj arányos része után kell megfizetni. Az állam azzal kalkulál, hogy jövőre durván 90 milliárd forint lesz a kgfb-díjbevétele a cégeknek, ez alapján pedig 27 milliárd forint baleseti adó folyhatna be az Egészségbiztosítási Alapba.

A chipsadóban változást tervez a kormány, ez megegyezik a hvg.hu-n megjelent korábbi információkkal. Így az üdítőitalok adója 5-ről 7 forintra nőne literenként, a cukrozott készítményeké 100 forintról 150-re módosulna kilónként, a sós snackek és ételízesítőké 200-ról 250-re kilogrammonként. Bevezetnék a népegészségügyi termékadót az ízesített sörökre (35 forint literenként), az alkoholos frissítőkre (100 forint literenként) és a kávéra (250 kilogrammonként). Az adóalap-szélesítés és az adóemelés hatására 15 milliárd forint pluszbevételt remél a kormány.

A kompenzációt még nem találta ki a kormány

A baleseti adóhoz hasonlóan a személyi jövedelemadónál is voltak eddig nyitva hagyott kérdések, a legfontosabb az, hogy miként fogja kompenzálni az állam azokat a munkavállalókat és azok munkaadóit, akik a félszuperbruttó adóalap részleges eltörlésével és az adójóváírás megszüntetésével rosszul járnának. Eddig csak az volt ismert, hogy a havi 202 ezer forint felett keresőknél megmaradna a félszuperbruttó-adóalap. Vagyis a 202 ezer forint feletti jövedelemrésznél a bruttó bért fel kellene szorozni 1,27-tel, és ez után kellene megfizetni a 16 százalékos adót, a megnövelt adóalap miatti plusz-adóbevételt pedig valahogyan vissza kívánja osztani a kormány az alacsony keresetűeknek és munkáltatóiknak. Az adócsomag-tervezet nem a nyilvánosság számára készített, birtokunkba került összefoglalójából kiderül, hogy a baleseti adóval ellentétben a kompenzációs rendszer részleteit még mindig nem találta ki a kormány. A törvényszöveg-tervezet csak azt mondja ki, hogy ennek mikéntjét a kormány egy későbbi rendeletével megállapíthatja.

A törvénycsomag azt azonban írásba foglalja, hogy ez a 202 ezer forint felettiekre érvényes félszuperbruttó adóalapot 2013-ban megszüntetik.

A SZÉP-kártya dominál

Az adócsomagban vannak eddig napvilágra nem került, további, a magánszemélyeket érintő adószabály-módosítások is.

A béren kívüli (cafeteria-) juttatások rendszerében változást fog hozni, hogy egyértelmű prioritásként kezeli a kormány az idén bevezetett Széchenyi Pihenő Kártyát. Idén az arra utalt összeg 300 ezer forintig kedvezményesen adózik (csak 16 százalékos adót kell fizetni a munkáltató által arra utalt összeg 1,19-szerese után, járulékot nem kell fizetni), jövőre már 450 ezer forintra emelkedik a kedvezményes kedvezményesen adózó összeg nagysága, és csak 16 százalékkal kell adóznia a cégnek, járulékot továbbra sem kell fizetnie. A javaslat szerint az évi félmilliós keretösszeg meg lesz bontva úgy, hogy abból legfeljebb 225 ezer forintot szálláshely-szolgáltatásra lehet felhasználni (a SZÉP-kártyának lesz egy szálláshely-alkártyája), 150 ezer forintot melegétel elfogyasztására lehet költeni kedvezményes adózás mellett, és 75 ezer forintot lehet fordítani szabadidő-, egészségmegőrző-szolgáltatás igénybevételére.

A törvénytervezet arról is rendelkezne, hogy évente 500 ezer forintig nyújthatók kedvezményes adózás mellett a béren kívüli juttatások (amelyek közé a SZÉP-kártyán kívül például a helyi utazási bérlet vagy az iskolakezdési támogatás tartozik), az azt meghaladó összegre a normál szabályok vonatkoznának, vagyis a 16 százalékos szja mellett a cégnek még a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is ki kéne fizetnie.

A SZÉP-kártya felfuttatása egyrészt a melegétel-utalványt váltja ki, másrészt pedig elsorvasztja a hidegétel-utalványt. Idén havonta 18 ezer forint értékig lehetett hideg- és melegétel vásárlására felhasználható utalványt adni a munkavállalónak kedvezményes adózás mellett. Jövőre a SZÉP-kártyával már lehet melegételt fizetni, emellett pedig a hidegétel-utalványnál havi 5 ezer forint esne a kedvezményes adózás alá.
Most ha a munkáltató a dolgozó internet-előfizetési díjából legfeljebb havi ötezer forintot megtérít, akkor az szintén kedvezményes adózás alá esik. Jövőre ez a lehetőség teljesen megszűnne a tervezet alapján.

A termőfölddel ügyeskedőknek nekimegy a kormány

Elrettentő célzattal a normál adómérték háromszorosát állapítaná meg a kormány a termőfölddel spekulálók esetében. A törvény úgy szólna, hogy aki termőföldként vett meg egy területet, de később sikerül átminősíttetnie, és lehetne rá építeni, ezért pedig jelentősen megemelkedik a terület értéke, akkor az így elért “extrahaszon” után nem 16, hanem 48 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie. A normál hasznot a törvény úgy definiálná, mint aminek éves összege lényegében megegyezik a föld szerzéskori értékével és az azóta a földre fordított kiadások összegével. Ha a tulajdonos ennél drágábban tudná eladni a korábban termőföldként szerzett, de átminősíttetett ingatlant, akkor a normál haszon feletti nyereség után 48 százalékos adót kellene fizetnie. (Aki örökölte a termőföldet, rá nem vonatkozik a háromszoros adó.)

A törvénytervezet az illetékek terén is kellemetlen meglepetéseket tartalmaz. Aki most lakást vásárol, annak mindaddig nem kell megfizetnie a vagyonszerzési illetéket, amíg az adóhatóság nem méri fel vagy fogadja el igaznak az adásvételi szerződésben megállapított értéket és hogy az alapján kiszabja az illetéket. Egy többmilliós lakásvásárlásnál így némi levegővételhez juthat a vevő, mielőtt be kéne fizetnie a több százezer forintos illetéket. Ezt a mai rendszert törölné el a kormány jövőre úgy, hogy a földhivatal a szerződés hozzá való beérkeztét követő nyolc napon belül értesítené az adóhatóságot, az pedig az adásvételi szerződésben szereplő érték alapján automatikusan kiszabja az illetéket. Később a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felülvizsgálhatja ezt az illetékalapot, ha akkor nagyobbat állapít meg, akkor még illetékfizetésre kötelezi a magánszemélyt.

A közigazgatási hatósági eljárások kezdeményezéséért ma 2200 forint illetéket kell leróni, ezt 3000 forintra tervezi a kormány felemelni. Emellett más, bírósági eljárási illetékek is növekednének. Így például aki el akar válni házastársától, annak harmincezer forintba fog fájni az eljárás elindítása.

Hangulatjavító elemek

Az adócsomag nem egyoldalú adónövelésből, -szigorításból áll. A házi pálinkakészítés tavaly bevezetett kedvezményezésének útján továbbmenve a kormány kimondaná, hogy aki házilag legfeljebb évi ezer liter sört főz vagy pezsgőt készít, az ezt adómentesen teheti meg. A házi sörfőzést vagy pezsgőkészítést előzőleg be kell jelenteni a NAV-nak.

A kisüzemi sörfőzdékre is gondol a kormány. Az ő adótételük a nagyüzemi sörfőzdékre érvényes adónak a fele lenne jövőre.

Az adócsomag magánszemélyeket érintő többi fontosabb, már ismert változásáról itt olvashatnak.

Az adócsomagot folyamatosan dolgozzuk fel, legközelebb az üzleti szféra számára jelentőséggel bíró szabályokat ismertetjük.

forrás:origo.hu

Leave a Reply 270 megnézve, 1 alkalommal mai nap |