< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Gulyás: a lex Biszku nemzetközi kötelezettség is

| Mobile | RSS

Gulyás: a lex Biszku nemzetközi kötelezettség is

2011. október 20. | hozzászólás | Közélet


Lemaradásban van a jogalkotás, nincs összhang az emberiesség elleni bűncselekmény kapcsán tett nemzetközi vállalás és a hazai törvények között – véli a lex Biszku beterjesztője.

nemzetközi kötelezettségek is indokolják az emberiesség elleni bűncselekmények büntetésének beültetését a magyar jogrendszerbe – mondta Gulyás Gergely fideszes képviselő a Kossuth Rádóban. A képviselő a napokban adta be az erről szóló törvénytervezet, ennek köszönhetően válnak elítélhetővé az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlások felelősei – hangsúlyozta a politikus a 180 perc című műsorban.

Elmaradásban a jogalkotás

Gulyás Gergely szerdán terjesztette a parlament elé az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét kimondó törvényjavaslatot, amelynek értelmében a bűnöket az elkövetésükkor hatályos jog alapján kellene megállapítani, és ezzel lehetővé válna az 1956 utáni megtorlások közreműködőinek, megrendelőinek felelősségre vonása is.

A kormánypárti politikus szerint a törvényjavaslat lényege az, hogy Magyarország tegyen eleget azoknak a nemzetközi kötelezettségeinek, amelyeket évtizedekkel korábban vállalt. Tehát semmilyen visszamenőleges hatályú jogalkotásról nincs szó, hanem a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának, illetve a későbbi jogi fejleményeknek való megfelelésről.

A második világháború után működő testület meghatározott bizonyos bűncselekményeket, ilyen volt az emberiesség elleni tett is, amely azonban nem azonos a mai magyar Büntető törvénykönyv (Btk.) hasonló elnevezésű fejezetcímével – tette hozzá Gulyás Gergely. A fideszes képviselő elmondta még, ezen bűncselekmények esetében 1968-ban egy ENSZ-egyezmény kizárta az elévülés lehetőségét. Magyarország ugyan még abban az évben csatlakozott az egyezményhez, majd pedig az 1971. évi 1-es számú törvényrendelettel ki is hirdette, de anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tette volna, illetve, hogy a belső összhangot a Büntető törvénykönyv valamint ezen egyezményben szereplő tényállások között megteremtette volna – ismertette a történelmi hátteret a politikus.

Emberiség és emberiesség

Gellért Ádám nemzetközi jogász elmondta, amikor a törvényjavaslatot elkészítette fél évvel ezelőtt, akkor benne is felmerült a kérdés, hogy mindeddig ez miért nem volt a magyar jogrendszer része. A Zétényi-Takács-féle törvény a kilencvenes évek első felében kísérletet tett arra, hogy az elévülés lehetőségét megszüntesse az említett bűncselekmények esetében, a jogszabályt azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Aztán volt még több törvényjavaslat is, de a lényege, hogy a belső jog alapján ma Magyarországon nem lehet eljárni az ’56 utáni megtorlások elkövető ellen. Sortűzperek ugyan voltak, de pont azokkal az emberekkel szemben, akik a rendeleteket meghozták, illetve az egész büntetőpolitikát megkonstruálták, nem lehet eljárni – nyilatkozta Gellért Ádám.

A jogász elmondta még, a Btk. 11. fejezete emberiség elleni bűncselekményekről szól – így többes számban –, de nem beszél az emberiesség elleni bűncselekményről, amely ezáltal a magyar jog számára ismeretlen kategória.

Nincs szó bosszúról

Gulyás Gergely azonban hangsúlyozta, a törvénytervezet beterjesztése nem bosszúállás, nem az a közvetlen céljuk, hogy a bíróságok büntetéseket szabjanak ki ma már idős emberekkel szemben, hanem hogy a kommunizmussal kapcsolatosan élő tévhitek minél inkább szűnjenek meg. Hozzátette, az 1956 utáni megtorlásnak Magyarországon semmilyen következménye nem volt, eközben a környező országok hasonló felkeléseinek leverőivel szemben büntetőeljárás indult, ami egyben a kommunizmussal szembeni büntetőeljárás is volt. A képviselő elmondta, szándékaik szerint a Magyarországon nagyon hiányzó törvény előtt nem a kisebb bűnök elkövetői kellene felelnie, hanem kifejezetten azoknak akik elrendelték a megtorlásokat, vagy pedig abban, hogy az igazságszolgáltatás szintjén aktívan részt vettek.

Talán csak néhány embert érintene

Az ismert, hogy az ’56-os megtorlások után több mint négyszáz embert végeztek ki és több mint huszonegyezren börtönbe kerültek, sokan szenvedtek kínzásokat vagy brutális vallatásokat. Azt azonban nehéz megmondani, mennyien lehetnek azok, akik mindezért a fő felelősséggel tartoznak, a legsúlyosabb bűncselekményeket követték el. Gulyás Gergely szerint kevés embert érintene a tervezett törvény, legfeljebb egy-két tucatnyit, talán csak néhányat. A műsorban elhangzott, a lapok szerint egyikük Biszku Béla volt belügyminiszter és a tizenhárom halálos ítéletet hozó Mátyás Miklós egykori hadbíró lehet. Gellért Ádám szerint ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek az érintettek, nemcsak alapos történeti kutatásra, hanem nyomozásra is szükség van, kitérve a vérbíróként működő ítélethozók és az ügyészek felelősségére is.

A jogász szerint a Központi Nyomozó Főügyészség lenne jogosult a nyomozások lefolytatására, ha pedig ebből büntetőeljárás lesz és vád, akkor a Fővárosi Bíróság lesz az illetékes. Egy ilyen nyomozás Gellért Ádám szerint, a Képíró-perből kiindulva, hónapokig tarthat.
forrás:hirado.hu

Leave a Reply 344 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: