< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Megtudtuk, kik fuvarozzák Orbánékat

| Mobile | RSS

Megtudtuk, kik fuvarozzák Orbánékat

2011. október 31. | 1 Hozzászólás | Életképek/bulvár

Elgondolkodtál már azon, mennyire jó lehet rendőrautóval üldözni a gonoszt? Vagy egy húsztonnás kamionnal döngetni százzal a Váci úton? Esetleg Orbán Viktort fuvarozni, miközben körülötted minden sofőr megdermed? Utánajártunk, eláruljuk: a kék villogóval és szirénával ellátott járművek vezetése csak a legprofibb sofőrök kiváltsága.

A KRESZ nem tesz különbséget mentőautó, tűzoltóautó és rendőrautó között, ha a megkülönböztetett jelzésüket használó járművekről beszélünk. De ugyanezen kalap alá tartoznak a miniszteri konvoj Audijai, Skodái és Volkswagenjei is, sőt még az ELMŰ szervizautója is adott esetben. Mindegyik járműre egyaránt érvényes, hogy elsőbbsége van a forgalomban, ha megkülönböztetett jelzéseit használja. De mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen gépet vezethessen?

Még mielőtt rátérnénk a részletekre, fontos leszögezni, hogy mi is az a megkülönböztetett jelzés. Timkó Attila, a Magyar Autóklub vezetéstechnikai oktatója lapunk megkeresésére elmondta: a forgalom résztvevői közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a kék villogó működtetése önmagában még nem jelent semmit. Nem ad elsőbbséget a mentősnek és rendőrnek, csupán jelzés értékkel bír, hogy bármelyik pillanatban ráküldheti a sofőr a szirénát is. Csak a fény- és hangjelzés együttese jogosítja fel a megkülönböztetett jelzéseit használó járművek sofőrjeit arra, hogy áthágják a KRESZ-t, és elsőbbséget adjanak nekik a forgalom résztvevői.

A kék fénnyel és szirénával száguldozó járművek (legyen szó akár rendőrautóról, akár az ELMŰ autójáról) áthághatják a KRESZ szinte minden pontját, ha elsőbbségük megadásáról minden kereszteződésben és gyalogosátkelőhely előtt meggyőződtek. Három dolgot azonban nekik sem szabad: ráhajtani a vasúti sínekre, ha a sorompó le van engedve vagy a fénysorompó pirosan világít, felülbírálni a forgalmat irányító rendőr intézkedéseit, és természetesen balesetet sem idézhetnek elő. Tiltó jelzés ellenére a közúti csomópontokba is csak akkor hajthatnak be az ilyen járműveket vezető sofőrök, ha meggyőződtek róla, hogy minden irányból megadták nekik az elsőbbséget.

A KRESZ leírja, hogy a forgalom résztvevőinek nem szabad akadályoznia ezeket a járműveket, és ha a helyzet úgy hozza, az elsőbbségadás érdekében még a KRESZ egyes pontjait is át kell hágnia az autósoknak. Például a bedugult kereszteződés felé guruló mentőautónak utat kell engednünk akkor is, ha nekünk azzal óvatosan a kereszteződés közepe felé kell araszolnunk, vagy átlépnünk a záróvonalat.

A megkülönböztetett jelzés használata kivételes felelősségtudattal párosul, arról nem is beszélve, hogy az ilyen járművek vezetését rengeteget gyakorolni és szokni kell. 80-100 km/órás sebességgel száguldozni a városban és piros lámpákon áthajtani úgy, hogy ne okozzunk balesetet és mielőbb a célba érjünk, emberfeletti önuralom és figyelem függvénye – fejti ki kérdésünkre a vezetéstechnikai oktató. Timkó Attilától megtudjuk: ahhoz, hogy valaki ilyen autók volánja mögé ülhessen, nem csak az adott kategóriára érvényes jogosítvánnyal kell rendelkeznie, de el kell végeznie a megkülönböztetett jelzést használó járművek vezetésére feljogosító tanfolyamot is, és az úgynevezett PAV1-es pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is meg kell felelnie. Utóbbit ötévente meg kell ismételni. És ez még csak az alap.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a STOP-nak elmondta: ahhoz, hogy valaki esetautót vezethessen, rendelkeznie kell a PAV1-es alkalmassággal, C kategóriás jogosítvánnyal (hiába vannak a mai flottában még B kategóriába tartozó járművek is, az új beszerzés kizárólag C kategóriás gépekre irányul, ezért minden új belépő sofőrtől ilyen jogosítványt kérnek), érettségivel, illetve minimum két év gépkocsivezetői gyakorlattal. És ha ez még mind nem lenne elég, a sofőrnek alapszinten mentős feladatok ellátását is tudnia kell, hogy segíteni tudjon kollégáinak, ha úgy hozza a helyzet.

Kérdésünkre, hogy kötelezik-e a sofőröket vezetéstechnikai tréningekre, a szóvivő úgy válaszolt: ezt jogszabály nem írja elő, és az OMSZ kasszája sem bírná el a képzések költségeit. Ennek ellenére évente közel 100-150 gépkocsivezetőt küldenek ilyen tréningekre.

– Az Országos Mentőszolgálatnál körülbelül 2300 gépkocsivezető dolgozik, közülük évente 100-150 sofőrt tudunk támogatók segítségével elküldeni vezetéstechnikai tréningre. Emellett évente kétszer tartunk belső, elméleti továbbképzést a sofőröknek, amely minden esetben vizsgával zárul – mondta Győrfi Pál, aki érdekességképpen hozzátette: az OMSZ esetautóit évente körülbelül egymillió esethez riasztják, a gépjárművek pedig 34 millió kilométert tesznek meg két szilveszter között. Mindezek fényében csupán 70 mentős baleset történik az ország útjain, melynek kevesebb, mint fele vezethető vissza a mentős sofőr hibájára.

– A rövidtávú memória egyszerre hét információt tud tárolni, amik sorban cserélődnek a frissebb információk beérkezésével. Ennél több dologra egyszerűen képtelen figyelni a sofőr. Figyelni kell az útviszonyokra, a szemből jövőkre, a forgalom többi résztvevőjére, fel kell mérni sebességüket és távolságukat, figyelnünk kell a táblákat és a lámpákat. Sokan rádiót is hallgatunk, telefonálunk, gondolkodunk a tegnap estén és azon, hogy mit csinálunk ma, és ez rengeteg információ. Egy megkülönböztetett jelzéseit használó jármű sofőrje csak a feladatára figyel, amikor dolgozik. Semmi másra nem gondol, csak arra, hogy eljusson a célba, minél előbb, baleset nélkül – meséli Timkó Attila vezetéstechnikai oktató.

Molnár Zsuzsanna tűzoltó ezredes, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Humán Főosztályának vezetője lapunk megkeresésére elmondta: ahhoz, hogy valaki tűzoltóautót vezethessen, rendelkeznie kell hivatásos tűzoltói állományviszonnyal, alapfokú szakirányú (tűzoltó) végzettséggel, érvényes C kategóriás jogosítvánnyal, PAV1 engedéllyel vagy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Pszichológiai Laboratóriuma által, a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek vezetésére feljogosító minősítéssel, illetve gépjárműfecskendő-kezelő tanfolyami végzettséggel. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Pszichológiai Laboratóriuma által kiadott minősítés, akárcsak a PAV1 vizsgálat, öt évig érvényes.

Az ezredestől megtudtuk: annak ellenére, hogy a jogszabályban nincs előírva a tűzoltóautók sofőrjeinek vezetéstechnikai tréningre küldése, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Humán Szolgálata már megkezdte a vezetéstechnikai tréningek szervezését. Az ügyben megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályát is, tőlük azonban egyelőre nem kapunk választ kérdéseinkre.
forrás:stop.hu

Leave a Reply 948 megnézve, 1 alkalommal mai nap |