< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Sorsfordító dolgot tett a miniszterelnök: Bajban van a baloldal Ciao, Silvio! ))))Il primo ministro ha una cosa fatale: E ‘in difficoltà sul lato sinistro Ciao Silvio!

| Mobile | RSS

Sorsfordító dolgot tett a miniszterelnök: Bajban van a baloldal Ciao, Silvio! ))))Il primo ministro ha una cosa fatale: E ‘in difficoltà sul lato sinistro Ciao Silvio!

Silvio Berlusconi egykori céljait fogalmazza meg az új római kormány. A távozó politikusnak nem sikerült ugyanis megtörnie a római politika hagyományait – és ennek vált maga is áldozatává. Hommage à Berlusconi.

„Állandóan ellenségeket keresett, a kommunisták ellen harcolt, pedig már nincsenek is kommunisták”, mondta róla Umberto Eco olasz író. A jellemzés azonban csak az igazság felét tárja fel: ugyanis mára Olaszországban talán éppen azért szorultak vissza a jelentéktelenségbe a kommunista pártok, mert Silvio Berlusconi, „a Lovag” igen hatékonyan szervezte meg a kilencvenes évek elejére szétesett jobboldali tábort.

Húsz év legsikeresebb politikusa

Bármennyire csúfosan távozik – a római Elnöki Palota előtt aprópénzzel dobálták meg és bolondnak nevezték -, a háború utáni olasz politika legsikeresebb miniszterelnöke volt, aki éppen üzleti, politikai és magánéleti sikerei miatt váltotta ki az egész európai baloldal dühödt gyűlöletét.

Ma Olaszországnak nem csak azért lesz szakértői kormánya – amúgy egy inkább jobboldali kötődésű közgazdász vezetésével -, mert csődbe ment volna az ország, hanem mert az elmúlt húsz évben az olasz baloldal képtelen volt komolyan vehető alternatívát felállítani. A válság idején pedig kevés dologtól ódzkodtak jobban a római baloldal képviselői, mint egy előrehozott választás: a főleg kommunista és katolikus baloldali ellenzéknek ugyanis fogalma sincs, miként vezetné ki Itáliát a válságból. Az egykori harcos kommunista jelszavak mára – éppen Berlusconi otthoni „kulturális forradalma” révén – nevetségesekké váltak, egyelőre azonban más viszont még nem jutott a baloldalnak az eszébe.

A kilencvenes évek végére az olasz pártrendszer összeomlott. A kereszténydemokraták és a szocialisták voltaképpen szétestek a korrupció hatására – a párt két nagy emblematikus figurája, Andreotti és Craxi mára a maffiapolitika szinonimáivá váltak -, a hajdan hatalmas kommunista pártnak pedig nem maradt válasza – és persze pénze – Moszkva uralma végével.

A kilencvenes években szabad lett az olasz belpolitika. Berlusconinak – és más jobboldali populistáknak, így főleg Umberto Bossinak – sikerült az, amit a baloldal elmulasztott. Berlusconi valóban egy új, friss pártot szervezett a jobboldalon, Forza Italia (Hajrá, Olaszország) néven, amely nem csak programjában, de stílusában is egészen modern volt. A párt nem hagyományosan épült fel, hanem az AC Milan szurkolói klubjainak mintájára helyi támogatói körök alakultak – voltaképpen az orbáni polgári körök gondolata innen származik -, és ezek szélesedtek egy laza szerkezetű, főleg az elnök karizmája és népszerűsége okán összetartott mozgalommá.

Berlusconi, aki az építő-, majd a szórakoztató iparban gazdagodott meg, üzletemberként tekintett mindig is a politikára. A pártot vállalkozásaként kezelte, a reklámok inkább hasonlítottak egy-egy szórakoztató show elemeire, a program pedig a szabadságról, a kreativitásról szólt. A római elittel, a baloldali értelmiséggel, a szociális juttatásokból élőkkel (közalkalmazottak, diákok, stb.) sikeresen állította szembe a kisvállalkozók, a „korán kelő kisemberek”, a magánszférában dolgozók érdekeit. Kisebb államot, több szabadságot, kevesebb adót, több magánnyereséget, kevesebb szociális támogatást akart.

Germán vér

A mediterrán, bonviván stílus mögött a határozott üzletember keménységét rejtette el. Berlusconi ugyanis nem dél-itáliai, hanem milánói: ereiben nem csak latin, de germán, longobárd vér is folyik. Államellenes konzervatív anarchizmus, gazdaságpárti liberalizmus, szabadságpárti antikommunizmus – ezek voltak irányelvei. Jobboldali liberális politikájával mindenképp új színt jelentett, ugyanis még a korábbi kereszténydemokraták is – éppen a katolikus egyház szociális tanítása okán – hajlottak baloldali megoldásokra. Berlusconi nem. Voltaképpen ő volt Olaszország első jobboldali politikusa. Umberto Bossiban, a szintén észak-olasz – magát mindig is germánnak tartó – pártvezérben hű szövetségest talált a Róma elleni harcához. Berlusconi éppen ezért nem nevezhető fasisztának. Berlusconi nem délről, nem a dél elveivel, nem az erős államért akarta meghódítani Rómát. Az ő menetelése Milánóból indult, éppen az állam ellen.

A fasizmus – amelyet a korábbi Nemzeti Szövetség (AN) képviselt Berlusconi-kormányában – az erős állam híve. Mussolini mondása, miszerint „mindent az államért és az állammal” Berlusconinál, az északi üzletembernél nem talált meghallgatásra. Berlusconi majd húsz éves politikai pályafutása alatt a kommunista és a fasiszta hagyományokat egyaránt le akarta győzni – még ha taktikai okokból néha meg-megengedett magának egy-egy fasiszta kiszólást. De ez csak a felszín volt. Az, hogy másik szövetségese, a déli, fasiszta Gianfranco Fini végül tavaly elhagyta és ellen-pártot szervezett, nem meglepő. A porondon két észak-olasz politikus maradt, idősen, megfáradtan: Berlusconi és Bossi – ám végül be kellett látniuk: Róma legyőzte Milánót, Olaszország egésze nem lesz longobárd.

Berlusconi álma a szabadság volt, s nem az egyenlőség. Ahogy egyik kampányvideójában éneklik: „Van egy nagy álmunk, mi vagyunk a szabadság népe”. Pártját, amelyet a Forza Italiából és a fasiszta utódpártból hozta létre, szintén Szabadság Népének nevezte (PdL). Az olasz azonban nem a szabadság népe – Berlusconi maga is részévé vált a római politikának. Korrupciós ügyek, állami megrendelések átjátszása, önérdek-érvényesítés. Üzletemberként a saját érdekeire használta fel politikai hatalmát. Az, hogy magánéletével sokak szemében a klisészerű olasz „digót” testesítette meg, csak népszerűbbé tette otthon. Főleg a déli tartományokban.

Umberto Bossi nyugodtan égetgethetett olasz nemzeti ünnepeken olasz zászlót, és független Lombardiáról álmodozhatott, de Berlusconinak szüksége volt a közép- és dél-itáliai voksokra is. Így azt ígérte, amit ott hallani akarnak. A verseny szeretetéből legfeljebb a szupergazdagoknak kedvező adórendszer maradt, az antikommunizmusból pedig mindig elővehető, puffogtatható frázis. Politikája rég nem a szabadságról szólt. Berlusconi személyesen kötötte magához pártjának politikusait, akiket pénzzel, pozícióval, csinos lányokkal – akikből sokszor miniszterek lettek – győzött meg. Délies, szövevényes, személyes függőségekre épülő rendszer az, amit hátrahagy. A vádakkal ellentétekben azonban nem ő tette ilyenné a római politikát. Az mindig is ilyen volt.

Mindazonáltal: Silvio Berlusconi az első olasz miniszterelnök, akinek sikerült egységessé szerveznie a jobboldalt – bár lemondása után öröksége bizonyosan széthullik -, aki több ciklust is ki tudott tölteni kormányfőként, aki számos megkövesedett struktúrának – persze egyéni okokból, a baloldali többségű bírói karnak szintén – nekiment. Mára azonban az eredmény nem egy levegősebb állam – hanem a jogállam hiánya.

Bella Italia

Berlusconi bukását nem politikája, nem magánélete, nem esetleges népszerűtlensége okozta – hanem a világgazdaság túlzott szabadsága. Olaszország Görögország után szintén spekulánsok áldozatává vált. És bár az olasz közigazgatás valóban a göröghöz hasonlóan vízfejű és költséges – Európában az olasz parlamenti képviselők keresnek a legjobban -, de az olasz gazdaság nincs csődközelben. Olaszország egy meglehetősen gazdag ország – pusztán a vagyonok egy része láthatatlan, más része pedig eleve csak kis mértékben járul hozzá a közöshöz. De az adóbevételek még így is jóval meghaladják az államháztartási hiányt, és csak a hazai bankszámlákon elhelyezve másfél billió euró vagyonuk van a polgároknak. Az olasz bankok pedig – mivel sem Kelet-Európában, sem a görögöknél nem vállaltak kockázatos manővereket – sokkal jobb állapotban vannak, mint például a franciák.

Berlusconi után „romokban hever az ország”, mondja mégis az olasz baloldal. Amely maga is romokban hever. Az egykori kommunisták Berlusconi nőügyei okán morális csősszé válhattak az elmúlt években, akik etikáról és morálról oktathatták ki az üzletembert – éppen ideális felállás egy olyan baloldalnak, amelynek az elmúlt húsz évben a kudarcos Romano Prodi volt az egyetlen ellenválasza.

Berlusconi lelépésével a baloldal azonban elveszti viszonyítási pontját, kedvenc ellenségét. És mivel más mondanivalója, mint hogy Berlusconi menjen, nem volt, a baloldal igazán csak most, Berlusconi után kerül bajba. Nincs már kivel hadakoznia.

Berlusconi már most előre nevet: szerinte mulatságos lesz látni, ahogy az olasz posztmarxista baloldal sorra megszavazza Monti neoliberális intézkedéseit. A célok, amelyeket az új kormányfő, Mario Monti bejelentett, nem baloldaliak, hanem a kilencvenes évek elejének Berlusconiját idézik. Kevesebb állam, szabadabb gazdaság, átláthatóbb politika.

Talán a hűvös közgazdásznak még megvalósítani is sikerül mindezt.

forrás:heti válasz.hu

Il primo ministro ha una cosa fatale: E ‘in difficoltà sul lato sinistro
Ciao Silvio!

Silvio Berlusconi primo definisce gli obiettivi del nuovo governo romano. Andare in pensione è un politico non poteva rompere la tradizione della politica romana – e che è diventato lui stesso vittima. Hommage à Berlusconi.

“Costantemente nemici cercato, i comunisti hanno combattuto contro, e ora non ci sono comunisti”, ha detto a proposito Umberto Eco, scrittore italiano Questa caratterizzazione, però, solo la mezza verità rivela:. Ora è in Italia forse è spinto indietro per l’irrilevanza del partito comunista perché Silvio Berlusconi “il Cavaliere” in modo molto efficace organizzato dai primi anni Novanta è crollato campo a destra.

Vent’anni di politici di successo

Non importa quanto del tutto eliminati – Il Palazzo rumeno presidenziale prima del poco denaro che lo lanciò e un pazzo di nome – nel dopoguerra la politica italiana di maggior successo il primo ministro, che era solo business, successo alla vita politica e personale a causa attivato l’intero europea odio sinistra furiosa.

Oggi l’Italia non è solo un esperto sarà il governo – già economisti piuttosto di destra guidato da affiliazione – perché sarebbe in bancarotta il paese, ma negli ultimi venti anni, la sinistra italiana è stata in grado di stabilire una alternativa da prendere sul serio. La crisi è ódzkodtak poche cose meglio lasciare ai rappresentanti romani come le elezioni anticipate: la maggioranza cattolica e comunista opposizione di sinistra è alcuna idea di come potrebbe prendere l’iniziativa dall ‘Italia nella crisi. Il primo slogan comunista militante ora – Berlusconi è di casa “rivoluzione culturale” da – nevetségesekké diventare l’ennesima volta, però, la sinistra non è venuto in mente.

Alla fine degli anni novanta, il sistema partitico italiano è crollato. I democristiani ei socialisti si era appena crollato a causa della corruzione – il partito di due figure emblematiche, Crax Andreotti e la mafia è diventata sinonimo per la politica – il partito una volta potente comunista e non ha avuto risposta – e, naturalmente, i soldi – la fine della dominazione di Mosca.

Negli anni novanta, era libero della politica interna italiana. Berlusconi – e altri di destra populistáknak, e soprattutto Umberto Bossinak – era ciò che la sinistra ha fallito. Berlusconi è davvero un partito nuovo e fresco organizzato sulla destra, Forza Italia (Vai Italia) che, non solo programma, ma anche nello stile era molto moderno. Il partito non tradizionalmente costruite, ma i club dei tifosi del Milan ‘nel modello dei locali circoli sostenitori si sono formate – in effetti, la civica Orbán cerchi l’idea viene da qui – e ampliato una struttura agile, in particolare il carisma presidenziale e la popolarità, perché tenute insieme movimento.

Berlusconi, che è in costruzione e l’industria del divertimento, ricco uomo d’affari è sempre stata considerata come una politica. La festa è stata trattata come un business, pubblicità assomigliava più di un divertente spettacolo elementi del programma e la libertà di creatività, ha detto. L’elite romana, intellettuali di sinistra, prestazioni sociali dal popolo e (funzionari pubblici, studenti, ecc), hanno sostenuto contro una piccola impresa, il “popolo uccello po ‘presto”, gli interessi del settore privato. Stati più piccoli, più libertà, meno tasse, più profitto privato Voleva minore sostegno sociale.

Sangue germanico

Il Mediterraneo imprenditore Bonviva stile dietro la durezza forte nascosto. Berlusconi non è l’Italia meridionale, ma a Milano: nelle sue vene, non solo in latino, ma il sangue germanico, Longobardi pure. Anarchismo anti-conservatori statali, pro-economica del liberalismo, comunismo, anti-partito della libertà – queste erano le linee guida. Politiche liberali di destra certamente significato un nuovo livello, perché anche i democratici ex cristiano, come pure – anche la dottrina sociale della Chiesa cattolica perché – soluzioni sinistra curve. Berlusconi non ha fatto. In realtà, era in Italia politico di destra. Umberto Bossiban, anche nel nord Italia – è sempre germanica durata – pártvezérben trovato un fedele alleato nella lotta contro Roma. Berlusconi non può quindi essere chiamato fascista. Berlusconi non è del sud, non a sud dei principi di uno stato forte non si misura volevano conquistare Roma. La loro marcia è stata lanciata a Milano, proprio contro lo Stato.

Il fascismo – dalla ex Alleanza Nazionale (AN) ha rappresentato nel governo di Berlusconi – un forte sostenitore pubblico. Detto di Mussolini che “tutti gli stati osservati e lo stato” Berlusconinál l’uomo d’affari del Nord non è ascoltato di Berlusconi poi venti anni della sua carriera politica nel corso della tradizione comunista e fascista sia voluto vincere -. Anche se per motivi tattici e qualche volta, si concesse un kiszólást un fascista, ma era solo superficiale il fatto che un altro alleato nel sud, fascista Gianfranco Fini ha finalmente lasciato l’anno scorso e ha organizzato una contro-festa, non è sorprendente La scena è stata la due politici del nord italiani, anziani, stanchi:… Berlusconi e Bossi – ma alla fine ha dovuto ammettere Roma conquistò Milano, Italia nel suo complesso non sarà Longobardi.

Sogno di Berlusconi è libertà, non uguaglianza. Come un video di campagna, cantando: “C’è un grande sogno, siamo la libertà del suo popolo ‘partito di cui l’Italia Forza e il partito successore fascista è stato istituito, anche Popolo della Libertà chiama (PDL), L’italiano non ha lasciato il suo popolo – lo stesso Berlusconi.. entrò a far parte della politica romana. corruzione, gli ordini dello stato il trasferimento, la validazione, l’interesse personale. Come un uomo d’affari nel suo proprio interesse utilizzato il potere politico. Il fatto che la vita privata di molte persone, agli occhi del klisészerű italiano “Dago”, incarnato, ma la sua popolarità in patria. Soprattutto nelle province meridionali.

Umberto Bossi è sicuro égetgethetett bandiera italiana italiano nei giorni festivi e indipendente sogno Lombardiáról, ma Berlusconi era una necessità per il centro e sud Italia voksokra bene. Così ho promesso di ascoltare quello che vogliono. L’amore di concorso fino al super ricchi, un sistema fiscale favorevole rimasto nel antikommunizmusból è sempre disponibile, frase puffogtatható. Politica di non molto tempo fa sulla libertà. Lo stesso Berlusconi personalmente legato dalla parte dei politici che hanno soldi, la posizione, belle ragazze – molte delle quali erano ministri – per vincere. Sud, sottile, dipendenza personale in un sistema basato su ciò che si lasciano alle spalle. Le accuse, tuttavia egli non è in contrasto con la politica romana è stata modificata per lo scopo. La sempre così.

Tuttavia: Silvio Berlusconi è il primo primo ministro italiano, che è riuscito a standardizzare riorganizzare le loro destra – ma dopo aver annullato la tua eredità sarà che andare in rovina – che ha diversi cicli è stato anche in grado di spendere al governo in particolare, che in molte strutture fossilizzate – naturalmente, motivi personali, la sinistra dominato braccio giudiziario anche – ha proseguito . Oggi, tuttavia, il risultato è un arioso stato – ma la mancanza di stato di diritto.

Bella Italia

Politica di Berlusconi non cade, nessuna privacy, non a causa di qualsiasi impopolarità – ma l’economia mondiale sulla libertà. Dopo la Grecia, l’Italia è anche vittima di speculatori. E anche se il governo italiano è davvero come capo l’acqua dei Greci e costose – in Europa, il parlamento italiano cercare il meglio – ma l’economia italiana è vicina bancarotta. L’Italia è un paese piuttosto ricco – con solo una parte del patrimonio invisibile, l’altra parte è già solo un piccolo contributo al comune. Ma il gettito fiscale è ancora ben al di sopra del disavanzo delle amministrazioni pubbliche, e l’unico conti bancari nazionali situato a un miliardo e mezzo di euro in attività al pubblico. Le banche italiane sono – non come in Europa orientale, non i greci stessi non sono manovre rischiose – condizioni molto migliori, come i francesi.

Berlusconi, dopo aver ‘rovinato il Paese “, dice, ma la sinistra italiana che è essa stessa in rovina l’ex comunisti Berlusconi gli affari femminili a causa di csősszé morale diventato negli ultimi anni che hanno etica e morálról oktathatták l’uomo d’affari -.. È la configurazione ideale per una sinistra, con i tentativi falliti negli ultimi venti anni, Romano Prodi, è stato l’unico contro-risposta.

Berlusconi lelépésével sinistra ma ha perso il punto di riferimento, il tuo nemico preferito. E come a dire altro che andare a Berlusconi, non era sul lato sinistro davvero solo ora, dopo che Berlusconi è in difficoltà. Non tutti hanno hadakoznia.

Berlusconi è già un nome in anticipo: a suo giudizio sarà divertente vedere come la svolta sinistra italiana passa posztmarxista Monti misure neoliberiste. Gli obiettivi che il nuovo primo ministro, Mario Monti, ha dichiarato non di sinistra, ma dai primi anni novanta Berlusconiját citato. Meno governo, l’economia più liberale e una politica più trasparente.

Forse anche un economista fresco riesce a raggiungere questo obiettivo.
Fonte: Settimanale válasz.hu

Leave a Reply 381 megnézve, 1 alkalommal mai nap |