“Miskolctól északra Afrika kezdődik” – vízgereblyézés és közmunka Magyarországon
2006 óta folyamatosan csökkennek a jövedelmek
Észak-Magyarországon mára már afrikai állapotok uralkodnak – jelentette ki Csepeli György szociológus az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Policy Solutions elemző intézet által az európai szegénységről szerda este megrendezett vitaestjén, amelynek másik vendége Balog Zoltán államtitkár volt.
A vitaesten Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója ismertette a cég szegénységgel kapcsolatos reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményeit. Eszerint a magyar lakosság mindössze egyharmada ért egyet azzal, hogy az Európai Unió segít hazánknak a szegénység csökkentésében, és csupán egynegyede szerint fog csökkenni az elkövetkező évben a szegények száma Magyarországon.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság képviselője jelezte, hogy a közvélemény percepciója nem feltétlenül tükrözi a valós helyzetet, de támpontot adhat a további teendőkhöz; az Európa 2020 stratégia a versenyképesség erősítésével, új munkahelyek teremtésével és speciális programokkal tervezi 2020-ig összeurópai szinten 25 százalékkal csökkenteni a szegények számát.
Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kifejtette, hogy a magyar kormány egyetért az Európa 2020 stratégia céljaival, és az Európai Unió segít a munkahelyteremtésben, ami a szegénység elleni küzdelem fontos eszköze. Ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy Magyarországon 2006 óta folyamatosan csökkennek az átlagjövedelmek, és a rendszerváltozás csupán egy szűk, mintegy 10 százalékos réteg számára jelentett érdemi életszínvonalbeli javulást, ezért nem meglepő a lakosság pesszimizmusa.
Mindkét résztvevő, ha nem is “csodaszernek”, de komoly előrelépésnek nevezte az európai roma keretstratégia megalkotását, amely hosszabb távon remélhetően szerepet játszhat a roma közösségek súlyos gondjainak orvoslásában. Az államtitkár szerint a szegénység etnicizálása komoly probléma, és kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben rendszeresen kiáll a Jobbik cigányellenes megszólalásaival szemben. Saját bevallása szerint romaügyben a “gyakorlati kvóták” híve, ezért a kormány több programot is azzal a feltétellel indít, hogy bizonyos számú résztvevőjének cigány származásúnak kell lennie.
Balog Zoltán szerint ugyanakkor “öngyilkos” az a politikus, aki egy-két éven belül komoly áttörést vár cigányügyben. Az államtitkár Csepeli Györggyel egyetértett abban, hogy határozott felszólalásra volt szükség a cigánygyilkosságok ügyében, de reagálva kritikusaira rámutatott arra is “az emberi jogokért sokkal könnyebb harcolni, mint házakat építeni és munkahelyeket teremteni.”
Csepeli György szociológus – a Magyar Szociológiai Társaság elnöke – vitatta a kormány közmunkaprogramjának hasznosságát – szerinte a közmunka nem valódi munka, sokkal inkább “Szolzsenyicin és Kertész Imre hőseinek élményeire emlékeztet.” Csepeli szerint 2-3 éves távlatban senkinek nem lehet értelmes közmunkát adni. Balog Zoltán a kormány célkitűzéseit értékteremtőnek nevezte, szemben a Gyurcsány-kormány hasonló programjával, amelyet szerinte az abban érintettek is “vízgereblyézésként” jellemeztek.
Csepeli professzor élesen bírálta a naposcsibe- és tenyészállat-osztogatás típusú programokat is, jó szándékú, de teljesen hatástalan kezdeményezésnek nevezve ezeket. Csepeli György – természetesen a pénzhiány mellett – a szegénységből való kitörés fő gátjaként a bizalom és az innováció hiányát jelölte meg. Kitért arra is, hogy a mélyszegénység felszámolásában az iskolának kiemelt szerepe van, csakúgy mint a diszkrimináció-mentes légkör kialakításának és a területileg differenciált, helyi sajátosságokat is figyelembe vevő szociálpolitika alkalmazásának. Jelenleg ugyanis szerinte egyenlőtlenségeket termel az iskola, az egészségügy és a közigazgatás is, ezért másfajta, proaktív szociálpolitikára van szükség.
A szociológus elvetette a kormány etnikai alapú felzárkóztató programjait, és hibának tartotta az Országos Cigány Önkormányzatra való támaszkodást a társadalmi és civil szervezetek, az egyházak és az Európai Unió aktív bevonása helyett, ugyanakkor fontos kezdeményezésként értékelte Balog Zoltán munkáját az európai romastratégia megalkotásáért. A professzor a helyzet rendezését Észak-Magyarországon kezdené, hiszen “Miskolctól északra már nem is balkáni a helyzet, ott Afrika kezdődik.”
forrás:stop.hu