< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Meglepetés Lázár Jánostól: így nehéz lesz leváltani a Fideszt

| Mobile | RSS

Meglepetés Lázár Jánostól: így nehéz lesz leváltani a Fideszt

Ha 2010-ben is a most benyújtott választási törvény lett volna érvényben, akkor a Fidesz-KDNP 80-85 százalékot szerez. Egyfordulós rendszer érvénytelenségi és eredménytelenségi küszöb nélkül, ahol a győztest is kompenzálják. Jöhet az előzetes szavazói regisztráció, akár a pártpreferencia megjelölésével is.

Alapjaiban forgatja föl a magyar választási szisztémát a Fidesz vasárnap este benyújtott törvénytervezete. A Lázár János frakcióvezető jegyezte javaslat 386-ról 199-re csökkent a parlamenti képviselők számát, bevezeti a határon túli magyar állampolgárok választójogát és kedvezményes kvótát nyújt a nemzetiségi önkormányzatok számára.

A magyar politikát minden bizonnyal átalakító legfontosabb változás viszont az, hogy megszünteti a választás második fordulóját. Azaz eltörli az eredményességi küszöböt: a 106 egyéni körzetet az nyeri, aki legtöbb szavazatot kapja, nem szükséges 50 százalék fölé jutnia. A választás nem függ a megjelentek számától sem, nem lesz kritérium, hogy a jogosultak több mint fele leadja a voksát.

Listán 93 mandátumot osztanak szét. Ebből legfeljebb hármat, etnikumonként egyet-egyet azok a nemzetiségi önkormányzatok kaphatnak, amelyek 1500 ajánlás összegyűjtésével országos listát tudnak állítani, és a listás szavazáson elérik a kvótát, azaz a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám negyedét. A törvényalkotók azonban erre láthatóan nem számítanak, mert bevezetik a nemzetiségi szószószóló fogalmát: a listavezető mindenképpen képviselethez jut a parlamentben, noha a javaslat nem konkretizálja, hogy tanácskozási joggal, vagy korlátlan mandátummal.

A listás mandátumokat eddig úgy osztották ki, hogy közvetlenül megyei listákra lehetett szavazni, az egyéniben mandátumot nem érő töredékszavazatok alapján pedig a kompenzációs (országos) listáról kerültek ki képviselők. Ezután ezeket ömlesztik. Megszűnnek a megyei listák, a pártokra mindenhol lehet szavazni, és az országos listára kerülnek a töredékszavazatok is. A rendszert tovább tudja majd aránytalanítani, hogy – a tervezet szerint – a győztest is kompenzálják: a második helyezetett szavazata plusz egy levonása fölött a rászavazók voksait még egyszer beszámítják, noha azok egyértelműen értek már egyszer mandátumot.

Nem kell viszont attól tartani, hogy a határon túli magyar állampolgárok voksai fölülírják majd a határon belüliekét. Magyarországi lakhely nélkül eleve csak korlátozott választójog jár majd, (anyaországi) pártlistára lehet szavazni, egyéni képviselőjelöltre nem. Másfelől a listás szavazatok értékét jelentősen devalválják a töredékszavazatok, ráadásul még a határontúli szavazókörök pontos adatinak ismeretében sem lesz egyszerű kiszámolni utólag, hogy mennyire befolyásolták ezek a választás eredményét.

A magyar választási szisztéma eddig is fölülreprezentálta a győztest. Tölgyessy Péter szerint a rendszerváltáskor az volta céljuk, hogy az eredmény “billenjen”, stabil kormányzás tudjon létrejönni. A Lázár-javaslat azonban nemhogy billenti, egyenesen borítja a rendszert. Gyors számításaink szerint, ha ennek alapján rendezték volna a tavaly áprilisi választásokat, akkor a Fidesz-KDNP 160-170 mandátumhoz jutott volna a 199-ből, azaz 80-85 százalékot szerez. A három ellenzéki párt, amelyeket együttesen a választók csaknem fele támogatott, a képviselői helyek legfeljebb 15-20 százalékával bírna az Országgyűlésben. Könnyű belátni, hogy az új szisztéma kevéssé képezi le a választói akaratot: nagy fölénnyel hozza ki győztesnek az aktuálisan legerősebb pártot.

Bár a javaslatot csak a Fidesz frakcióvezetője jegyzi, a kormánypártok közötti munkamegosztás okán a KDNP támogatását is maga mögött tudja. Az ellenzékkel formálisan nem tárgyaltak, az elképzeléseik nyomokban sem lelhetők föl benne. Az MSZP-ével nehéz is lenne egyeztetni, az arányos, kizárólag listás rendszer teljesen más logikát föltételez. Az LMP-ével elvileg nem lehetetlen. A zöldpárt számára -a vegyes rendszer fönntartása mellett – kulcskérdés, hogy a szavazás két fordulóban történjen, ne emelkedjen a belépési küszöb és szűnjön meg az ajánlószelvényes rendszer. A parlamenti küszöb maradt is öt százalék (két párt közös listája esetén 10, három vagy többnél 15, a kapcsolt lista fogalmát viszont nem ismeri a törvény). A kétfordulósra való visszaállás elvben nem vonná maga után az egész rendszer logikájának megborulását, de ezt valószínűtlenné teszi, hogy a szöveg külön hangsúlyozza és indokolja eredményességi és az érvényességi küszöb eltörlését, ami az aránytalanításhoz a Fidesz számára eminens érdek.

A kopogtatócédulák szintén megmaradnának (választókerületenként 1500), esetleges eltörlésük egy újabb jelentős változást föltételez, amelyet a szöveg még nem tartalmaz explicit, de nyitva hagyja a lehetőségét. Ez az aktív, előzetes választói regisztráció, esetleg a pártpreferenciák – “önkéntes” – megjelölésével. Az utóbbi válthatná ki az ajánlószelvényeket. (Érdekesség, hogy a tervezet melléklete utcára lebontva közli az új válaszókerületeket is.) A törvénytervezet egyelőre a névjegyzékben való szerepléshez köti a választójogot, de hogy oda miként kerülnek be a polgárok, automatikusan vagy előzetes regisztrációval, annak részleteit homályban hagyja.
forrás:stop.hu

Leave a Reply 335 megnézve, 1 alkalommal mai nap |