< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Közelebb az összeomlás: nincs elég pénz a görögök megmentésére

| Mobile | RSS

Közelebb az összeomlás: nincs elég pénz a görögök megmentésére

Úgy tűnik, mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk Görögország megmentése érdekében az európai donor országoknak, de ők ezt még „nem tudják”.

Nem hozott áttörést az athéni kormány és a görög adósságok magánhitelezőinek tegnap újrakezdődött egyeztetése, a felek ma folytatják a tárgyalást – jelentette az utóbbiakat képviselő IIF pénzügyi lobbicsoport. A közlemény szerint némi előrehaladás történt és ma az önkéntes hitelelengedés jogi és technikai részleteinek kidolgozására helyezik a hangsúlyt – idézi a dokumentumot a MarketWatch.

Az utóbbi megjegyzés sejteti, hogy továbbra sem sikerült megállapodni a becserélendő kötvényekért felajánlott 30 éves állampapír kuponjáról. Tegnapi hírek szerint a magánhitelezők már elfogadnának átlag négy százalék helyett 3,75-öt, ám az eurózóna pénzügyminiszterei – a görög segélyek donor országainak nevében – hétfőn 3,5 százalék mellett tették le a garast.

Több zsét kell betolni

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az eurózóna-országok azért akarnak kisebb kupont, mert nekik kell biztosítaniuk Görögországnak azt a pénzt, amiből Athén törleszt a pénzintézeteknek. Emellett minél magasabbak az adósságfinanszírozás költségei, annál valószínűbb, hogy az adós végül minden erőfeszítés ellenére mégis fizetésképtelenné válik.

Így két lehetőség maradt. Vagy a magánhitelezők vállalnak még nagyobb áldozatot – már négyszázalékos kupon esetén is 65-70 százalék lenne a valós veszteségük -, vagy az IMF-nek és a donor országoknak kell több pénzt betolniuk a Görög államkasszába. Az előbbi egyre nehezebbnek látszik: bankok több képviselője is kijelentette a héten, hogy még nagyobb engedmény esetén nem lehetne fenntartani a hitelelengedés “önkéntes” jellegét.

Szenvedni fognak a donorok

Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója a davosi világgazdasági fórumon felvetette a lehetőségét annak, hogy közhitelezők – az uniós államok, az Európai Központi Bank – is engedjék el követeléseik egy részét. Ez jogi akadályokon túl felveti azt a kérdést is: mi lesz a vége annak, ha azok is elbukják a pénzüket, akiknek ki kellene húzniuk a szakadékból Görögországot.

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa tegnap arról beszélt a Wall Street Journalnak nyilatkozva, hogy az közösségi hitelezőknek esetleg emelniük kellene hozzájárulásokat a görög adósságok rendezéséhez. Emellett reméli, hogy hamarosan megállapodás születhet az európai stabilitási alapok (EFSF, ESM), illetve az IMF tőkéjének növeléséről.

Plusz 20 milliárdocska

Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a hét elején elismerte, hogy a görög válságkezelés kisiklott. Hogy mennyire tért el a kijelölt pályától, az csak az ország adósságairól, finanszírozhatóságáról készülő új becslés megjelenése után derülhet ki, ami nem várható az EU hétfői csúcsértekezlete előtt – tudta meg a MarketWatch német tisztviselőktől.

A tárgyalásokhoz közel álló források szerint Görögországnak a gazdaság visszaesése nyomán romló pénzügyi pozíciói miatt újabb 20 milliárd euróra van szüksége. Ezt az összeget, amely megfelel a GDP nagyjából 10 százalékának, az októberben elhatározott 130 milliárdos második görög segélycsomag keretei között kell valahogy kiizzadni.

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 339 megnézve, 1 alkalommal mai nap |