Orbán verbális cirógatással próbálkozott
Aztán váltott: illegálisnak nevezte Orbán Viktor a kohéziós támogatások befagyasztására tett brüsszeli javaslatot a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. A The Economist szerint véget ért a magyar kormánynak az EU és az IMF elleni háborúja, de a béke még nem érkezett el. A Handelsblatt Orbán Viktornak a budapesti Német Gazdasági Klubban tartott előadásáról számolt be, a La Libre Belgique pedig Fischer Ádámmal készített interjút.
A The Economist brit gazdasági hetilap Óvatos meghátrálás című cikkében arról írt, hogy noha “véget ért a magyar kormánynak az EU és az IMF elleni háborúja, a béke még nem érkezett el”. Budapest az Európai Bizottság (EB) fellépésére adott válaszával kompromisszumkész magatartást tanúsított. A lap úgy becsülte, hogy április elején megkezdődhetnek a tárgyalások Brüsszellel és az IMF-fel. A lap – több Magyarországot ért kritikát felsorolva – az EB kohéziós támogatásokat befagyasztó javaslatával kapcsolatban megjegyezte, hogy “józanabb gondolkodású tisztviselők felteszik a kérdést, miért ilyen szelektív az EU felháborodása. Van benne valami” – majd felidézte a szerző, hogy Románia és Bulgária korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos “vétségei” nem vontak hasonló döntést maguk után.
A Handelsblattban Orbán Viktor befektetőkeresőben címmel jelent meg beszámoló a Német Gazdasági Klubban tartott csütörtöki kormányfői előadásról. A szerző kifejtette: a miniszterelnök számára “rendkívül fontos” volt a “fellépés”, hiszen mindig is a német cégek voltak a legnagyobb befektetők az országban, amely jelenleg nehéz helyzetben van. A csütörtöki eseményen Orbán verbális “cirógatásban” részesítette a német vállalkozókat, akik ugyancsak tartózkodtak a bírálatoktól – írta Menzel.
“Minden nyomásgyakorlási módszer elfogadható”
A francia katolikus La Croix szerint a kohéziós források felfüggesztésére vonatkozó brüsszeli indítvány tovább rontotta “a tekintélyelvű félresiklással vádolt” Magyarország imázsát, “az Európai Unió rossz tanulója” szerepet osztották Budapestre. A lap szerint egy névtelenül nyilatkozó európai tisztviselő elismerte: annak ellenére, hogy az újabb figyelmeztetés és a túlzott deficiteljárás két különböző ügy, “minden nyomásgyakorlási módszer elfogadható ahhoz, hogy megálljt parancsoljon a tekintélyelvű félresiklásnak”.
Fischer Ádám karmesterrel, a Magyar Állami Operaház volt főzeneigazgatójával a magyar politikai helyzetről készített terjedelmes interjút a La Libre Belgique belga napilap. A művész egyebek között annak az aggodalmának adott hangot, hogy Magyarországon nő az antiszemitizmus, valamint a romákkal és külföldiekkel szembeni intolerancia, a nacionalizmus pedig “ostoba és veszélyes módon” kerül előtérbe. Úgy vélte, a helyzet tartós problémát okozhat az EU számára, ha nem kezeli megfelelően. A lap felidézte az Új Színház vezetésének kinevezése körüli bírálatokat is – írja az MTI.
Nem szegény áldozat
A Der Standard osztrák lapban Magyarország című jegyzetében Thomas Mayer úgy fogalmazott, hogy Budapest a “nemzeti populista kormányok lényegéhez tartozó” módon a legitim kritikára “általános gyanúsítással” válaszol. Nem állja meg a helyét a “közvetlen összehasonlítás” sem az EB fellépése és a 2000-ben az akkori osztrák kormány ellen alkalmazott szankciók között – írta a lap, visszautalva Prőhle Gergelynek az osztrák ZiB2 híradónak adott nyilatkozatára, amelyben az államtitkár-helyettes arra emlékeztetett, amikor Ausztriát “nem helyénvalóan” megbüntették. Az összehasonlítás tévesen azt a benyomást keltheti, hogy Orbán “autokratikus politikája és a demokrácia megsértése” elleni kritikának csupán vétlen áldozata – írta. “A 14 uniós tagállam diplomáciai intézkedései az FPÖ kormányzati részvétele ellen a kormányok akciója volt”. “Másrészt inkább jelképes gesztus – azért is, mert az akkor érvényes EU-szerződés nem tartalmazott konkrét intézkedéseket”. Az EU azóta “tanult”, világos szabályokat hozott az alapvető jogok, költségvetési szabályok megsértése esetére. “Orbán nem az EU szegény áldozata. Csak – ahogy szocialista elődei – rossz politikát folytat” – írta.
Hógolyó-effektus
A Rzeczpospolita konzervatív lengyel napilap interjút közölt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral, aki kifejtette: érthetetlennek találja, hogy “újra kitört a nemzetközi hisztéria” Magyarország ügyében. Nem nevezi ezt “összeesküvésnek”, hanem “hógolyó-effektusként” jellemzi, melyet ez esetben “egy apró félreértés … vagy hazugság” végtelen ismétlése okozott. Hangsúlyozta, hogy Magyarországról és az egész térségről régi sztereotípiákat ismétel a világ, melyek “az elfogultsággal vegyülve összességében hamis képet alkotnak”. Ezért fontosnak tartja, hogy “a Nyugat végre felfogja Közép-Európa sajátosságait”, azaz a kommunizmus máig létező hagyatékának problémáit.
Orbán a FAZ-nak: jogellenes a kohéziós támogatások befagyasztása
Illegálisnak nevezte Orbán Viktor a kohéziós támogatások befagyasztására tett brüsszeli javaslatot a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerkesztőségében tett látogatásakor, amelyről a német konzervatív újság a címoldalon kezdődő írásban számolt be szombaton. A miniszterelnök pénteki, egynapos hivatalos németországi útja alkalmából tett látogatásról a lap Orbán tisztességtelen eljárást ró fel az EU-bizottságnak címmel számolt be. Az írás bevezetőjében a FAZ kiemelte, hogy Orbán Viktor a lap munkatársai előtt visszautasította a kohéziós támogatások befagyasztására tett brüsszeli javaslatot, “nem törvényes és nem fair” eljárásnak minősítve az Európai Bizottság (EB) törekvését.
Orbán hangsúlyozta: a tagországi államháztartás feletti bizottsági ellenőrzés szigorítása “lényegében a mi kezdeményezésünkre” történt. “Nem értem, hogy (a bizottság) elsőként miért éppen egy olyan országgal szemben” gyakorolja kiterjesztett jogait, amely nem tartozik az euróövezethez, és mégis “mindent megtesz az államháztartási konszolidációért” – fűzte hozzá a kormányfő a szerkesztőségi beszélgetésen. Orbán Viktor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az EB esetleges politikai motivációit illetően, ugyanakkor közölte: síkraszáll azért, hogy az uniós pénzügyminiszterek március közepén soron következő tanácsülésén a testület ne kövesse az EB ajánlását – áll a FAZ beszámolójában.
A kormányfő felhívta a figyelmet az EB számításaira, amelyek szerint a deficit az idén a 3 százalékos határérték alatt lesz, jövőre pedig 3,25 százalék lehet, és visszautasította az EB állítását, amely szerint a reális hiány magasabb lenne, ha kiszűrnék az egyszeri intézkedések hatását. Hozzátette: az államháztartási helyzet alakulását valóban befolyásolják egyszeri hatások, ezek azonban nem érik el a brüsszeli bizottság által jelzett nagyságrendet. A deficit nagyobbik része szerkezeti jellegű – fejtette ki, hozzátéve, hogy erről az EB döntése előtt egy nappal levélben tájékoztatta a testület elnökét, de nem talált meghallgatásra. Kormányzati számítások szerint 2013-ban Magyarországon lesz az egyik legalacsonyabb államháztartási hiány az Európai Unióban, az ország a hetedik vagy a nyolcadik helyet foglalja majd el a huszonhetek rangsorában – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy “nagyon komolyan” veszi a kohéziós támogatások befagyasztására vonatkozó bizottsági javaslatot. A miniszterelnök kifejtette: nem ellenzi, hogy az EB erős pozíciót foglal el az európai költségvetési poltikában, azt viszont ellenzi, hogy egy önmagában helyénvaló eszközt helytelenül használnak, amint az Magyarország esetében történik. A FAZ beszámolójában megjegyezte, hogy brüsszeli várakozások szerint a pénzügyminiszterek az EB ajánlásának megfelelő döntést hoznak majd. Ebben “politikai megfontolásoknak is lehet szerepük” – tette hozzá a német konzervatív lap, utalva a Brüsszel által kifogásolt magyar törvényekre.
forrás:168 óra.hu