< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Statisztika nincs Aggasztó méreteket ölt a magyarok kivándorlása

| Mobile | RSS

Statisztika nincs Aggasztó méreteket ölt a magyarok kivándorlása

Az elérhető adatok szerint az elmúlt két évben ugrásszerűen növekedett a külföldre költöző és ott munkát vállaló magyar állampolgárok száma. Ez nem csupán a hazai népességfogyáshoz járul hozzá, de számos területen krónikus szakemberhiányhoz vezet, ami viszont a gazdaság fejlődésére is hosszútávú hatással lehet.
A médiában a fiatal orvosok és az egészségügyi szakdolgozók tömeges elvándorlásának veszélyeiről szólnak főként a hírek, jóval kevesebb szó esik arról, hogy az utóbbi két évben más területeken is a korábbiakhoz képest példátlan mértékben megugrott a külföldön megélhetést kereső honfitársaink száma. Ez vélhetően az információ-hiánnyal is magyarázható: elképesztő, de nálunk egyszerűen nincs megbízható statisztika arról, hányan hagyják el az országot és mennyien jönnek vissza. A hivatalos adatok csupán néhány százas /!/ mozgást rögzítenek, miközben a valós számok ennél több nagyságrenddel nagyobbak, a terjedő szóbeszéd pedig egyenesen drámai méretű elvándorlást emleget.

Teljes körű, korrekt információk gyűjtése gyakorlatilag megoldhatatlan feladat, mivel hazai források híján a célországok elérhető bevándorlási és munkavállalási nyilvántartásaira kell szorítkoznunk, és azok sem feltétlenül megbízhatóak. Arra viszont elegendőek, hogy a trendeket lássuk és a szakértők az adathiányos területekre is elfogadható becsléseket készíthessenek. Ha ezeket végigtekintjük, a problémák ellenére nagyjából világos képet kaphatunk az elmúlt évek emigrációs folyamatairól.

A fentiek alapján kirajzolódó helyzet sajnos nem a legkedvezőbb: az országot tartósan elhagyók száma az elmúlt két évben drasztikusan megnőtt. Az első számú célország Németország, az ott újonnan letelepedő magyarok száma 2010-ről 2011-re, azaz egy év alatt másfélszeresére, 40 ezer főre nőtt. Ha az ugyanekkor visszatelepülőket is figyelembe vesszük és csupán a növekményt nézzük, az ugrás döbbenetes: a nettó emelkedés 2010-ben még 3 ezer, 2011-ben már 17 ezer volt, és becslések szerint ez a trend az idén is folytatódik.

A németekéhez hasonlóan alapos statisztikát vezetnek az osztrákok is, főként a munkavállalásról. A kép is lényegében ugyanolyan: a 2010-es 30 ezerről 2011-re csaknem 50 ezerre növekedett a kint dolgozó honfitársaink száma. Ennek oka részben a tavaly májusi munkaerő-piaci nyitás, ezzel együtt a magyarok száma nagyobb mértékben emelkedett, mint az összes többi térségbeli országból érkezetteké összesen! A régóta nyitott piacú országokban szintén hasonlóak a trendek: Nagy-Britanniában 2010-hez képest tavaly 36 százalékkal több, 16 ezer magyar jelentkezett munkára. A tengerentúlon, Kanadában a menedékkérők száma duplázódott meg egy év alatt, tavaly már 4400 volt.

A trendeket elemezve szembeötlő, hogy a 2010-et megelőző években nem volt jelentős növekedés, inkább hullámzás a kivándorlási kedvben, azóta azonban mindenhol kiugró a változás. A jelek a jövőre nézve is borúsak: a TÁRKI idén márciusi felmérése szerint a lakosság ötöde szeretné elhagyni hazánkat, ilyenre korábban nem volt példa. Különösen aggasztó, hogy a fiatalok körében a kutatás szerint 50 százalékos ez az arány, az ő esetükben vélhetően a jobb nyelvtudás is motiváció. Az idén szakértők szerint hatalmas mértékben nőtt a külföldön tanulni kívánók száma is: a hazai felsőoktatási intézményekbe 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek, közülük nagyon sokan az itteni keretszám csökkentés és a magas tandíjak miatt inkább máshova felvételiznek. Aki pedig külföldön tanul, nagyobb eséllyel fog eleve kint munkát keresni.

A kivándorlási kedv hirtelen növekedésének okairól érdemes lenne átfogó szakértői elemzést készíteni a lehető legszélesebb adatmerítéssel. Erre egy cikkben nem vállalkozhatunk, de a rendelkezésre álló anyagok alapján a fő motivációk nyilvánvalóak. A magyarok hagyományosan nem mobilisak, ebben nemzeti sajátosságaink, nyelvünk stb. játszanak szerepet. A külföldi munkavállalás, a kitelepülés az uniós csatlakozás, a határok megszűnése ellenére nem öltött komoly méreteket, és főként egyes szakterületeken volt csak jellemző. Az elmúlt két évben a trend megváltozásában a hazai válság, a közhangulat romlása, a munkanélküliség emelkedése, a bizonytalanság és perspektívátlanság játszik kulcsszerepet. Jellemzővé vált, főleg a fiatalok körében, hogy aki teheti, külföldön, elsősorban Nyugat-Európában vállal munkát a biztosabb megélhetésért, a jobb fizetésért és a karrier-lehetőségért.

A Fidesz-kormány ténykedése nagyban hozzájárul ehhez a folyamathoz. Az elhibázott, unortodox gazdaságpolitika következményei, a megszorítások, távolodásunk a fejlett országoktól aligha javítja a perspektívákat. Tömegessé vált a kiszolgáltatottság és kilátástalanság érzése, amelyen a nemzeti köntösbe burkolt szólamok sem tudnak segíteni. A sikerpropagandával éles ellentétben állnak nem csupán a makrogazdasági adatok, de az országot elhagyók megugró száma is. Hiú ábránd, hogy majd a szomszédos országokból bevándorlók ellensúlyozzák a népességcsökkenést, ahogy azt Orbán Viktor korábban vizionálta. A tények azt mutatják, hogy nem vagyunk vonzó célország: míg a kivándorlás megugrott, a nálunk letelepedni szándékozók száma 2008 óta lényegében alig változott. De ugyan miért is jönne hozzánk egy romániai vagy szlovákiai magyar, amikor odahaza már jobbak a megélhetési esélyei, mint nálunk?
forrás:168 óra.hu

Leave a Reply 520 megnézve, 1 alkalommal mai nap |