< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Tálib-diktatúrától rettegnek Egyiptomban

| Mobile | RSS

Tálib-diktatúrától rettegnek Egyiptomban

15 hónapnyi interregnum után szerdán megtörténik az első lépés Egyiptom új elnökének kijelölésében az országban rendezett elnöki választással. A 13 jelöltet felvonultató versenyben a szavazópolgárok nagy többsége két lehetőséget lát. Az egyik fél Hoszni Mubarak exelnök politikájának enyhébb változatát támogatná, míg a másik felet inkább az iszlamista nézetek vonzzák.

A választási kampány is jól tükrözte a szembenálló felek között tátongó mély szakadékot. A liberális tábor legesélyesebb jelöltjei rendszeresen azt vetették az iszlamisták szemére, hogy egyfajta tálib-diktatúrát akarnak létrehozni, amelyben a keresztények és a liberálisok másodrendű állampolgárok, míg az iszlamisták azzal vágtak vissza, hogy bírálóik valamennyien a régi rezsim emberei.

A Mubarak távozásához vezető tavaly februári forradalom egyesítő szelleme elillant. Az ország választási lázban ég, de az izgalom mellett a félelem is egyre fokozódik. Az utcák tele vannak választási plakátokkal és a jelöltek megállás nélkül járják az országot, de az egyiptomi politikusok közül néhányan már célozgattak rá, hogy amennyiben az eredmény nem felel meg a várakozásaiknak, törvénytelennek nyilvánítják a választást, ami újabb tiltakozásokat és erőszakot vonna maga után.

Bizonytalanná teszi a jövőt az is, hogy hatályos alkotmány híján egyelőre nem világos, milyen jogkörökkel rendelkezik majd az új államfő. Mubarak, aki jelenleg bíróság előtt áll, egyértelműen az ország teljhatalmú ura volt, de az új elnök korántsem számíthat ilyen befolyásra, különösen, hogy a Mubarak távozása óta a hatalmat gyakorló tábornokok egyáltalán nem akarják feladni kiváltságaikat.
Veteránok, függetlenek és iszlamisták

Az elnöki posztért eredetileg 23-an indultak (mind férfi jelölt), de csak 13-an jutottak el odáig, hogy a szavazólapokra is felkerüljön a nevük. Tíz embert előre kizárt az egyiptomi választási bizottság technikai okokra hivatkozva. A kizártak között akadt három nagy esélyes is – egy volt kémfőnök, a Muzulmán Testvériség (MT) egyik pénzelője és egy felkelő hitszónokból lett politikus – de a közvélekedés szerint nélkülük sokkal békésebb kampány zajlott.

A csökkentett mezőny ellenére valószínűtlen, hogy a szerdán és csütörtökön tartandó voksoláson a 13 jelölt közül bármelyiknek is sikerülne abszolút többséget szereznie. Várhatóan az első körben csupán az fog eldőlni, kik indulnak majd a június 16-án és 17-én esedékes második fordulóban, ahová a két legjobban teljesítő jelölt jut be.

A második fordulóra a legutóbbi közvélemény-kutatások eredménye szerint 5 embernek van esélye: Ahmad Safíknak (Mubarak utolsó miniszterelnökének), Amr Múszának (az Arab Liga volt főtitkárának), Abdel-Moneim Abul Futúhnak (a magát mérsékeltnek mondó iszlamistának), a Muzulmán Testvériséget képviselő Mohamed Morszinak, illetve a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő aktivistának, Hamdín Szabáhinak is.

Hogy pontosan melyik jelölt vezet, azt nehéz megmondani. A különböző körkérdések teljesen eltérő eredményeket mutatnak attól függően, hogy milyen intézet végzi az adatgyűjtést, kiket kérdeznek meg (városiak vagy vidékiek), hogyan (telefonon vagy személyesen) vagy melyik napszakban (napközben a nők otthon vannak és akkor ők válaszolnak a telefonos hívásokra, este a férfiak).

A Brookings Institute felmérése szerint, ami május 4-10 közötti megkérdezéseken alapul, Abul Futúh 32 százalékot, Amr Músza 28 százalékot, Ahmad Safík 14 százalékot, Mohamed Morszi és Hamdín Szabáhi pedig fejenként 8-8 százalékot kapnának.
A kiábrándultság jelei

Egyiptomban továbbra se állt vissza az élet a normális kerékvágásba a 2011-es tüntetések kezdete óta és az egyiptomi társadalom elitje, mindenekelőtt akadémikusok és üzletemberek is egyre frusztráltabbak. A felsőosztály kezdi kétségbe vonni azt, hogy az egy ember-egy szavazat elven működő demokrácia a helyes út egy olyan állam számára, ahol a lakosság negyede írni és olvasni sem tud.

„Igazán ironikus, hogy a forradalom, amely a dinamikus fiatal egyiptomiak szabadságmozgalmának indult, most rohamtempóban egyik diktatúrából a másikba vezet minket. Ezúttal a szent emberek diktatúrája következik. Őszintén és sajnálattal be kell vallanom, hogy kezdem feltenni magamban a kérdést, valóban olyan rossz volt-e a régi rezsi4m” – fejtette ki véleményét egy fiatal kairói vállalkozó, aki egy évvel ezelőtt még teljes optimizmussal és tervekkel tekintett a jövőbe.
Arab tavasz és iszlamista tél

Bár a nyugati kormányok és az országban befektető külföldi cégek helyi képviselői az iszlamisták elsöprő győzelmét hozó parlamenti választásokat után is bizakodva nyilatkoztak, valójában egyre nagyobb aggodalommal figyelik az észak-afrikai országban zajló gazdasági és politikai fejleményeket.

A már idézett felmérés szerint a lakosság 66 százaléka támogatná az iszlám törvénykezés, a saría, bevezetését és 32 százalékuk szerint Szaúd-Arábia, a maga szélsőségesen konzervatív rendszerével, a leginkább követendő példa a vallás és az állam egységesítése kapcsán. Ugyanakkor a megkérdezettek 83 százaléka szerint a sariát modernizálni is kellene, hogy megfeleljen a kor kihívásainak, ami ellentmond az előző két véleménynek.

Az amerikai Pew közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése hasonló adatokat hozott ki. Az egyiptomiak 61 százaléka a vallás politikában betöltött szerepét tekintve a szaúdi példát tartja követendőnek, és mindössze 17 százalék vélekedett úgy, hogy a mérsékeltebb és szekularizáltabb törökországi rendszerhez hasonlóra lenne szükség.

Bár a versenyben a politikai elveknek kellene dominálniuk, lehet az egyiptomiak mégis inkább a józanészre hallgatnak. Megfigyelők szerint a radikális szalafisták támogatását élvező Abul Futúh választási győzelme nagy valószínűséggel még jobban elriasztaná a befektetőket és az utazási irodákat.

Ha ez valóban így van, akkor lehet, hogy az első forduló után sokan inkább kihátrálnak a radikálisok mögül és júniusban inkább már a mérsékelteket támogatják. Egyiptomnak nagy szüksége van egy elnökre, de még nagyobb szüksége van a külföldi befektetők pénzére, hogy avval építsék újjá az országot és elkezdjék a hivatalos és megszépített adatok szerint is 12,4 százalékos munkanélküliség felszámolását.

forrás:index.hu

Leave a Reply 285 megnézve, 1 alkalommal mai nap |