< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Tét nélkül hirdetett Orbán erőltetett menetet a költségvetéssel

| Mobile | RSS

Tét nélkül hirdetett Orbán erőltetett menetet a költségvetéssel

Nehéz magyarázatot találni, miért veri keresztül a kormány a parlamenten a jövő évi büdzsét bőven a törvényi határidők előtt. A miniszterelnök szerint az uniós túlzotthiány-eljárás júniusban esedékes utolsó felvonása miatt kell a rohamtempó. Azonban arra már ez valószínűleg nem lesz érdemi hatással. Egy másik magyarázat a várható IMF-EU-tárgyalás lehet, vagy egyszerűen csak az, hogy most jónak tettetjük magunkat. Egyébként a gyorsított költségvetésnek önmagában nem sok tétje van.

Csak találgathatjuk, miért fogadtatja el a kormány a parlamenttel erőltetett menetben a 2013-as költségvetést. Vagyis inkább csak a „felét”, ugyanis az eddigi információk szerint a kormány június 15-én benyújtja az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot és feltehetően július elején elfogadja a főszámait. Ősszel már ezeken a kereteken belül folyik majd a parlamenti vita. A törvény szerint a kormánynak szeptember 30-ig kellene benyújtania a törvényjavaslatot, és arra is lenne két hónapjuk a képviselőknek, hogy lezárják a főszámokat.

A sietség fő kezdeményezője vélhetően a miniszterelnök, aki május elején arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy még a nyári szünet előtt fogadják el a büdzsé sarokszámait. A kérést azzal indokolta, hogy az európai uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) június 22-én dönt arról, visszavonja-e a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részének felfüggesztését, amit a 2004 óta tartó, és az akkori előrejelzés szerint jövőre is folytatódó túlzott költségvetési hiányunk miatt szabtak ki ránk márciusban. A kormányfő várakozása feltehetően az, hogy az Ecofin idejére félkész büdzsé segíteni fog abban, hogy megszüntessék az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást.

Nem sokat segít

Pedig az Európai Bizottság a második Széll Kálmán-tervre adott első reakciója alapján már 3 százalék alatti költségvetési hiányra számít idén és jövőre is, és azt is elismerte, hogy ezt már tartós intézkedésekkel tartja a kormány. Vagyis szinte biztosra vehető, hogy a bizottság a 2013-as költségvetés benyújtásától függetlenül is a túlzotthiány-eljárás megszüntetését fogja javasolni az európai pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) június 22-én – mondta a hvg.hu-nak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és az MTA KTI kutatója.

Az előrehozott költségvetést emiatt vélhetően egyedül az Orbán-kormány tartja fontos feladatnak, Brüsszel egyáltalán nem. Ugyanis a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez és a kohéziós alapok felfüggesztésének visszavonásához – formálisan legalábbis – nincs szükség a költségvetési törvényjavaslatra. Elegendő lenne, ha a parlament június 22-ig a vonatkozó adótörvényekkel és kormányhatározatokkal biztosítaná az idei és a jövő évi hiánycélok teljesüléséhez szükséges kiadáscsökkentést és bevételnövelést.

Párhuzamos valóságok

A június 15-én benyújtott költségvetés már nem is lehet érdemi hatással az egy héttel későbbi Ecofin-döntésre. Az Európai Bizottság döntését alátámasztó anyagok ugyanis előbb elkészülnek. Valószínűleg az Ecofin-ülés előtt három héttel vagy akár egy hónappal megszületik az a javaslat is, amit a bizottság az európai pénzügyminiszterek elé terjeszt június 22-én, ők pedig valószínűleg a javaslattal összhangban szavaznak majd – magyarázta egy neve elhallgatását kérő, a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást jól ismerő forrás.

Az Európai Bizottság egyébként már május 30-án értékeli az áprilisban benyújtott, Széll Kálmán-terv 2.0 néven futó módosított konvergenciaprogramot, és nyilván törekedni fog arra, hogy az értékelés már a túlzottdeficit-eljárásban megfogalmazott ajánlással összhangban legyen. A kormány eközben május 30-án már első olvasatban tárgyalja a költségvetést, majd egy nap múlva átadja a büdzsét a Költségvetési Tanácsnak és az Állami Számvevőszéknek véleményezésre.

Fontos politikai cél lett

Az Európai Bizottság és az Ecofin eredetileg nem is sietett volna ennyire. A kohéziós alapok felfüggesztéséről március közepén született meg a döntés, és eredetileg hat hónapot adott a kormánynak, hogy biztosítsa az idei és a jövő évi hiánycél teljesülését. A bizottság az eredeti terv szerint szeptember 13-ig várt volna a szükséges magyar lépésekre, és valószínűleg októberben állt volna elő az Ecofinnek készített javaslatával a Magyarországgal szemben folyó eljárásról. Vagyis az EU-val szemben bőven lett volna időnk, és a költségvetést még a törvény szerinti, szeptember 30-i benyújtási határidővel is láthatta volna a bizottság.

Az Orbán-kabinet azonban „óriási diplomáciai erőfeszítésekkel elérte”, hogy 6 hónap helyett június 22-ig legyen csak ideje bebizonyítani, képes lesz tartani a hiánycélokat – mondta a túlzottdeficit-eljárást jól ismerő forrás, aki szerint ugyanakkor ebben az egyezségben nem volt benne, hogy a kormánynak be kell nyújtania a költségvetést, a kabinet számára mégis ez lett a legfőbb politikai cél, és az ötlet tudomása szerint nem „a költségvetés elkészítéséért felelős stábnál” született.

A költségvetés idő előtti benyújtásával azt akarja mutatni a kormány a világnak, hogy jól viselkedik – vélekedett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy neve elhallgatását kérő munkatársa, aki egyúttal hangsúlyozta azt is, nem ismeri az ezzel kapcsolatos megfontolásokat. „Mindent meg akarunk mutatni, mert semmit nem akarunk csinálni” – mondta, és hozzátette, hogy a korai költségvetésnek annyi haszna biztosan lesz, hogy a kormány azzal védekezhet a gazdaságpolitikát érő kritikákkal szemben, hogy már kész a jövő évi költségvetés is.

Pedig valójában a második félév lesz az, amikor ténylegesen készül majd a költségvetés a minisztériumi forrás szerint. Viszont, ha az Európai Bizottság már nem is fogja figyelembe venni a költségvetési törvényjavaslatot, attól még pozitívan értékelheti a bizottság és az Ecofinen szavazó pénzügyminiszterek is, hogy már az első félévben lesz egy félkész költségvetésünk.
Tét nélkül
A jövő évi költségvetés sarokszámainak sietős rögzítése a kormány eddigi költségvetési politikája, valamint az érvényes törvények alapján igazából nem sokat jelent. A kabinet ugyanis a tapasztalatok alapján képes átírni a költségvetést a legutolsó pillanatban is. Tavaly év végén például az utolsó pillanatban változtatta meg az idei költségvetés lezárt főszámait, annak ellenére, hogy ezzel megsértette a hatályos államháztartási törvényt. Azóta félig-meddig már a törvény is lehetővé teszi, hogy év végén akár teljesen átírja a nyáron rögzített számokat.

Azért nem árthat

Találkoztunk viszont olyan elemzői véleménnyel is, mely szerint a túlzottdeficit-eljárás felől nézve nagyon is indokolt a 2013-as költségvetés benyújtása. Az Európai Bizottság ugyanis első előrejelzésében úgy számolt, hogy több, a második Széll Kálmán-tervben szereplő tételt nem vehetett teljesíthetőnek a szokásos módszertan alapján, amellyel a tagországok kormányzati terveit szokta értékelni. Az adóbevételek növelését általában teljesíthetőnek veszik, ugyanis ezekben kevesebb a megvalósítási kockázat. A jogszabályokban nem rögzített kiadáscsökkentési terveket viszont a bizottság nem hiszi el bemondásra.

Május elején például még nem teljesülő tételnek tekintette a tárcák 44,7 milliárd forintos megszorítását. Azóta viszont már kormányhatározatok születtek róla, így ezt teljesülő tételnek fogja tekinteni. Ennek alapján a jövő évi költségvetés benyújtásával a kormány hitelesítheti a többi kiadáscsökkentési tervet is.
Mit tervez a kormány?

Az április végén publikált második Széll Kálmán-tervben a kormány az idei évre 155, jövőre 567-665 milliárd forintos megszorítást jelentett be, a tavalyi terveken felül. A Magyar Nemzeti Bank szerint azonban ebből 2012-ban legfeljebb 63, 2013-ban pedig 338 milliárd forintos nettó egyenlegjavulás lesz. A csomagban szereplő tervek szerint a kormány bevezeti a távközlési adót, a fordított áfát a mezőgazdaságban (ezeket már el is fogadta a parlament), valamint jövőre hatályba lép a pénzügyi tranzakciós illeték, a biztosítók egységes adója, szélesítik az energiaszolgáltatók jövedelemadóját és jön az elektronikus útdíj.

A bevételi tervek mellett azonban a tárcák 44 milliárdos megszorításán kívül a kormánynak még hihetővé kell tennie a gyógyszerár-támogatások további csökkentését idén és jövőre az első Széll Kálmán-tervben szereplő tervekhez képest, az önkormányzati rendszer tervezett egyenlegjavulását, a tömegközlekedés támogatásának csökkentését, a Kutatási és Technológiai Alap támogatásának megvonását és az állami cégek feladatainak csökkentését. Ezek teljesülését ugyanis egyelőre semmilyen jogszabály nem garantálja.

Az IMF-tárgyalások is egy magyarázat

A jövő évi költségvetés korai benyújtásával és a keretszámok elfogadásával a kormány valószínűleg nem a június 22-i Ecofin-ülésre készül, vagy legalábbis nem ez az egyetlen oka a sietségnek – vélekedett a hvg.hu kérdésére Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője. Az elemző azt is egy lehetséges magyarázatnak tartja, hogy a kabinet inkább a várhatóan nyár folyamán elkezdődő IMF-EU-hiteltárgyalásoknak akar elébemenni a kész költségvetési törvényjavaslattal.

Taktikai szempontból ez azért lenne ésszerű lépés, mert így talán elkerülhetővé válna, hogy az IMF-EU páros túl sok vagy politikailag fontos részletekben kérjen változtatást a kormánytól. Azonban az egy ésszerű ellenvetés lehet erre a vélekedésre, hogy ha ezért siet a kormány a költségvetéssel, akkor ez a stratégia nem biztos, hogy beválik az IMF-fel szemben – mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, aki szerint szintén lehetséges magyarázat, hogy az IMF-tárgyalásokra akar pozíciót foglalni a kormány.

Az elemző szerint a Nemezetközi Valutaalappal szemben azért nem válik be a sietség, mert alapvetően nem a költségvetési hiányszámokat, hanem fenntartható pályát eredményező intézkedéseket és korrekciókat vár a kormánytól (ennek az elvárásnak a következményeként fogható fel az IMF részéről a jegybank függetlenségének követelése).
forrás:hvg.hu

Leave a Reply 360 megnézve, 1 alkalommal mai nap |