< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Lehetetlen leváltani Orbánékat alkotmányos eszközökkel

| Mobile | RSS

Lehetetlen leváltani Orbánékat alkotmányos eszközökkel

Tulajdonképpen feleslegesen szerepel az új alaptörvényben az a kikötés, hogy a kormány “tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos birtoklására”, az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis érdemben nem vizsgálhatja a kérdést – derül ki a STOP birtokába került napokban megjelent AB-határozatból.

“Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni” – szól a január elsejével hatályba lépett alaptörvény c) cikkeje. A STOP ennek kapcsán arra volt kíváncsi, vajon a gyakorlatban mit jelent ez a kikötés, illetve leváltható-e alkotmányos eszközökkel az Orbán-kabinet.
Korábban többen azzal fordultak az AB-hez, hogy a kormány rendelkezései (médiatörvény, jegybanktörvény, bíróságok átalakítása, stb.) “egymással összefüggésben olyan közjogi rendszernek képezik jogi alapját, amelynek célja a hatalom hosszú távú, kizárólagos birtoklása, az ezt megvalósító kormányzati tevékenység pedig felszámolja a demokrácia fő garanciáját képező hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét, meggyengítve egyben a jogállam intézményeit is”.

A STOP megkeresésére Halmai Gábor alkotmányjogász elárulta, az Alkotmánybíróság (AB) épp a napokban hozott döntést a kérdésben, amelyből egyebek mellett kiderül, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül az alaptörvény egyetlen rendelkezését sem. Hozzátették, hogy az indítvány formai és tartalmi követelményeknek sem felel meg, mivel “a hivatkozott rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az Indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége”.

Nincs semmi remény

Dr. Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolása rámutatott, a visszautasító tartalmú végzés azt jelzi, hogy az Alkotmánybíróság nem foglalt állást az indítvány érdeméről, mivel a jelenleg hatályos eljárási rend ezt nem teszi lehetővé. Az absztrakt utólagos normakontroll kérelmezése ugyanis csak az alapvető jogok biztosától várható – tette hozzá.

A szakember ráadásul megjegyezte, alig van remény arra, hogy a magyar alkotmányos demokrácia egyik alapintézményét – a hatalommegosztás rendjében vizsgálandó fékek és egyensúlyok rendszerét – komplexen érintő jogszabályok alkotmányosságát az Alkotmánybíróság valaha is érdemben elbírálhassa.

Az alkotmánybíró szerint a fentiekből következik, hogy amíg az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozhat “a méhek szomszéd ingatlan felől mérendő repülési magasságának” alkotmányosságával, addig nincs reális lehetősége arra, hogy a hatalommegosztáson belül a fékek és egyensúlyok rendszerét érdemi vizsgálatának tárgyává tegye.

Csak a látszat maradt

Dr. Kiss László ugyanakkor kifejtette, a testületnek erre a korábbi alkotmány alapján még módja volt. A pártállami hatalomkoncentrációra utalva részletesen foglalkozhatott például az “alkotmányon felüli, illetve alkotmányellenesen érvényesülő hatalmi túlsúllyal és hatalmi dominanciával” – mutatott rá a szakember.

Mint fogalmazott, az AB “alkotmányvédelmi hatásköre ilyen típusú gyakorlásának mára már csak a látszata maradt meg, így pusztán szemlélője lehet a hatalmi ágakat érintő struktúrák átrendezésének. Reálisan nem foglalhat állást arról, vajon a jogállam formális előírásainak betartásával tényleg leépíthető-e a jogállam eddig kiépített intézményrendszere”.

Hiányos magyar jogrend

A problémára egyébként korábban Sajó András, Fundamentum című folyóiratban megjelent írása már felhívta a figyelmet. Eszerint a hatalom kizárólagos birtoklásával szembeni fellépés – amely némileg a német alaptörvényben ellenállási jogként ismert intézményre emlékeztet – semmiféle törvényes eljárásba nem került be, a törvényes út specifikációja így elmaradt.

A szakember ezen túl figyelmeztetett arra is, hogy “a magyar jogrendből a harcos jogállamnak az egyént vagy legalább meghatározott csoportjait fellépésre jogosító eleme az Alkotmánybírósághoz való fordulás kivételével hiányzik, ez utóbbi pedig a vizsgált területen irreleváns”.

forrás:stop.hu

Leave a Reply 235 megnézve, 1 alkalommal mai nap |