FECSEGŐ

Az európai sajtó részletesen fogalalkozik a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos alkotmánybírósági döntéssel. “A bírálók azt vetették Orbán Viktor szemére, hogy az igazságszolgáltatást akarja befolyásolni, amikor a több száz megüresedő posztot saját barátaival tölti fel.”

Az Orbán-kormány veresége: az Alkotmánybíróság semmissé nyilvánította azt a törvényt, amely 70-ról 62 évre szállította le a bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatárát. A jogszabály ugyanis sérti az érintett jogászok függetlenségét. A testület kifogásolta az előkészítés során elkövetett eljárási hiányosságokat, valamint a szövegben előforduló tisztázatlan pontokat is. A brüsszeli Bizottság a magyar alaptörvény reformja körül kialakult viszályban áprilisban az Európai Bírósághoz fordult, ideértve a bírák idő előtti nyugdíjba küldését is.

A konzervatív lap szerint az uniónak időnként az egész közösség érdekében nyomást kell gyakorolnia tagjaira, ám a magyar, az olasz és a román példa azt mutatja, hogy az ennek paradox következményei lehetnek. Az eladósodás a jövő felemésztése, de az EU ez irányú véleményét néhány tagállamban német diktátumként értékelik, jóllehet ez nem igazságos, mert ki akarjon véget vetni a jövővel számot nem vető kiadási politikának, ha nem a legerősebb tagország?

A másik oldalon ugyanakkor látszik, hogy amíg az egyes államok az integrációt nem közösségként fogják fel, addig a polgárok joggal tekintik a szuverenitás korlátozását kiskorúsításnak és kisajátításnak, ami némelyeknek még kapóra is jön. Magyarországon pl. a nemzeti konzervatív Orbán-kormány nagyon is tudatosan gyötri az intézmények egyensúlyát: a Fidesz hatalmát akarja föléjük helyezni, mégpedig azzal az érvvel, hogy véget kell vetni a szocialisták hatalmi visszaéléseinek, ami 1989 óta folyamatosan tart. Ezért gyengíti a miniszterelnök lépésről lépésre az Alkotmánybíróság, a média, a központi bank befolyását. Bevallottan hosszú időre meg kívánja tartani a kétharmados hatalmat, orbáni jellemzőkkel törekszik erős államra.

Ezt azonban az unió nem engedheti meg, ily módon kisebb-nagyobb meghátrálásra kényszeríti a politikust, aki operettszerű gesztusokkal vonul vissza: az engedelmest adja, ugyanakkor gunyoros szemforgatással jelzi, hogy csupán nyomás hatására cselekszik, és megtalálja az útját-módját, hogy kellőképpen hatástalanítsa a brüsszeli „diktátumot“. Igazából pingpong folyik a két fél között, ebben a magyar ellenzék nem játszik érdemi szerepet. Vagy másként fogalmazva: mivel Brüsszel a demokratikus erkölcscsőszt alakítja, a magyar kormányellenes erők vesztenek jelentőségükből. Azon kívül a játszma arra sem alkalmas, hogy erősítse Magyarországon a polgári társadalom öntudatát és beavatkozási lehetőségét.

Süddeutsche Zeitung

A magyar Alkotmánybíróság döntése értelmében ismét gyakorolhatják hivatásukat azok a bírák, akik a jobboldali-nacionalista kormány nyomására idő előtt nyugdíjba kényszerültek. A taláros testület kimondta, hogy az alaptörvénnyel ellentétes az idevágó törvény, mert ugyan az Országgyűlés újra szabályozhatja a nyugdíjkorhatárt, ám csak megfelelő átmeneti időszak közbeiktatásával. Az EU az ügyben már az Európai Bírósághoz fordult. A bírálók azt vetették Orbán Viktor szemére, hogy az igazságszolgáltatást akarja befolyásolni, amikor a több száz megüresedő posztot saját barátaival tölti fel. Most azonban a 274 érintett bíró a törvény előtt visszakövetelheti munkahelyét.

Der Spiegel

Magyarországon megbukott, hogy egyik pillanatról a másikra nyugdíjba küldjék a bírákat. Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az idevágó törvényt és ezzel egyúttal helyt adott az unió masszív bírálatának. A Bizottság már szerződésszegési eljárást indított a magyar kormány ellen az igazságszolgáltatás reformja, valamint a jegybank és az adatvédelmi biztos hivatalának függetlensége miatt.

Der Standard

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák nyugdíjazásáról szóló jogszabályt, így most az érintettek, összesen 274-en, munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. Az ítélet nem csupán alaki, hanem tartalmi kifogásokat is talált. A testület ugyan megosztottnak bizonyult a kérdésben, de végül is az Alkotmánybíróság elnökének szavazata döntött, amikor kimondták: a jogszabály sérti a bírák leválthatatlanságának elvét, ami a bíróságok és az a bírák függetlenségének fő biztosítéka, és 1869-ig nyúlik vissza. Az EU-Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nyugdíjkorhatár leszállítása veszélyezteti a magyar igazságszolgáltatás elfogulatlanságát.
forrás:168 óra.hu