Magyarország engedett a nemzetközi nyomásnak
A Csatáry László házi őrizetbe helyezése kapcsán több újság is arról ír, hogy Magyarországon nem siettek felelősségre vonni az egykori háborús bűnöst. Úgy vélik, hogy végül az utóbbi napokban megerősödött politikai nyomás hatására tették meg a szükséges lépéseket.
A magyar hatóságok közölték, hogy házi őrizetbe helyezték Csatáry Lászlót, akit azzal gyanúsítanak, hogy a 2. világháború végén egy kassai gettó parancsnokaként foglyokat kínzott meg és segített deportálni mintegy 12 ezer embert – írja a New York Times. Előzőleg Efraim Zuroff arra figyelmeztetett, hogy ezek az ügyek nem politikai vákuumban lebegnek, gyakran van politikai dimenziójuk. Vagyis ha nincs meg a szándék, hogy bíróság elé állítsák az ilyen bűnözőket, akkor nem is lehet őket felelősségre vonni. Az illetékes magyar ügyész viszont arról beszélt, hogy a Wiesenthal-központ vezetőjének legutóbbi sajtókommentárjai, ideértve a bírálatot, hogy Csatáryt még nem helyezték vád alá, túl korán mondtak ítéletet a vizsgálat eredményéről. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy az idős férfi még ma is erősen antiszemita.
Wall Street Journal is beszámol arról, hogy vádat emeltek Csatáry László ellen. Az utóbbi napokban erősödött a politikai nyomás a hatóságokra, hogy tegyenek lépést, elsősorban a Wiesenthal-központ részéről, de ugyanezt sürgették az ellenzéki szocialisták, hétfőn pedig tüntetés volt a férfi feltételezett lakásánál. Az ügyész azonban visszautasította azokat a hazai és külföldi állításokat, miszerint az illetékes magyar szervek vonakodtak volna eljárni. Zuroff viszont azt mondta: szomorú a magyar jog állapotára nézve, hogy csak a nyilvánosság igénybevételével lehetett rávenni a kormányt a cselekvésre. Azt is konstatálta ugyanakkor, hogy ez az első állomás a végső cél: a tárgyalás és a bűnössé nyilvánítás felé.
A Time attól tart, hogy Európa lassan kezdi elfelejteni a Holocaust súlyos tanulságait. Abból következtet erre, hogy a közvélemény és a sajtó csak korlátozottan reagál olyan hírekre, amelyek a 2 világháborúval függnek össze. A cikk szerint ennek megfelelően csupán kis feltűnést keltett a lapokban, hogy megtalálták a legkeresettebb háborús bűnöst, Csatáry Lászlót, pedig a földrészen még mindig gyakran nyitottak a jó 60 évvel ezelőtti sebek. Sok orgánum viszont éppen azért számolt be a letartóztatásról, mert aggódott, hogy a jobboldali magyar kormány nem lesz hajlandó átadni a férfit az igazságszolgáltatásnak. Orbán Viktor többször is szembeszállt az unióval, amelynek komoly fenntartásai vannak az ügyben, hogy a miniszterelnök mennyire elkötelezett a demokrácia mellett. Jó néhány megfigyelő ugyancsak fél attól, hogy Orbán menedéket ad Csatárynak. Serge Klarsfeld úgy látja: az emberek általában úgy tekintenek az olyan, még életben lévő szökevényekre, mint a kassai gettó parancsnoka, hogy gyilkos lakájok, ám túl öregek ahhoz, hogy foglalkozzanak velük. A francia nácivadász megjegyezte: Csatáry szerinte súlyos bűnöket nem követett el, csak végrehajtó volt. Egy stróman, akinek a kezéhez több, mint 15 ezer deportált áldozat vére tapadhat.
Az Independent úgy véli, Magyarország engedett a nemzetközi nyomásnak és őrizetbe vette Csatáry Lászlót, miután az 17 évig háborítatlanul élt Budapesten. Az ügyészek szerint azonban egyhamar nem lehet az ügyben tárgyalásra számítani, mert előbb fel kell deríteni a körülményeket, amelyek igen régre és a határon túlra nyúlnak. Magyarország nyilvánvaló vonakodása, hogy letartóztassák a férfit, táplálta a bírálatot Orbán Viktor jobboldali, populista kormányával szemben, amelyet széles körben azzal vádolnak, hogy rokonszenvez a háborús fasisztákkal és antiszemitákkal. Az utóbbi hónapokban a magyar hatóságok rehabilitálták az egykori diktátort, Horthy Miklóst, aki támogatta a zsidóellenes írók munkáit az iskolákban. Ideértve Nyírő Józsefet, a nyilaskeresztesek hívét. És mert Kövér László ott volt a Nyírő tiszteletére rendezett szertartáson, Elie Wiesel visszaadta a legmagasabb magyar kitüntetést.
forrás:168 óra.hu