< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: GDP: Matolcsyék még a saját hazugságaikat is megmagyarázzák

| Mobile | RSS

GDP: Matolcsyék még a saját hazugságaikat is megmagyarázzák

A számok is bizonyítják, Matolcsy tündérmeséjének rossz vége lehet: hazánk bruttó hazai terméke (GDP) 2012 második negyedévében 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kormány egész évre hivatalosan 0,1 százalékos növekedést vár. A Nemzetgazdaság Minisztérium (NGM) az ipar lendületvesztésére és a külgazdaságra fogja az unortodox gazdaságpolitika csődjét.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 második negyedévében 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte keddi gyorsbecslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint.
Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője elmondta: a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye visszahúzta a gazdasági növekedést, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye javult. A fogyasztói árak júliusban 5,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, míg az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek.

Ha ez még nem lenne elég, még azt is bejelentették, hogy a maginfláció a júniusi 4,9 százalékról 5,1 százalékra gyorsult éves összevetésben, míg a szezonálisan kiigazított havi mértéke változatlanul 0,4 százalék maradt.

Már megint a külföldi helyzettel takaróznak

“Az adatok nem számítanak meglepőnek” – ezt nem elemzők, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium írta közleményében. Matolcsyék szerint a kormány is az előző évinél jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt az idei évben. Ennek elsősorban oka a korábban rendkívül erős ipari szektor átmeneti lendületvesztése, amely – úgy vélik – a külgazdasági lassulás következtében jelentkezik. Különösen érdekes kijelentés ez annak fényében, hogy hivatalosan még mindig a kormány azon várakozása van érvényben, amely az egész évre még mindig 0,1 százalékos növekedést és 4,2 százalékos inflációt vár.

A gazdasági elemzők számára egyébként nem meglepő, a kormány számára meglehetősen kedvezőtlen adat kapcsán az NGM még negatív tényezőként említi a mezőgazdaság előző évhez viszonyított gyengébb teljesítményét is. Úgy vélik: e mögött a tavalyi, több éves viszonylatban is kiemelkedő növekedés mellett a szektor számára rossz időjárási körülmények is szerepet játszottak.

A minisztériumnál úgy jósolnak: a jövő évtől azonban folyamatos javulásra lehet számítani: több nagy ipari beruházás is megkezdi működését, illetve eléri kibocsátásának tervezett szintjét, amely mind a termelésben, mind az exportban jelentkezni fog.

Az NGM-nek az is biztató, hogy nem mi vagyunk a legrosszabbak

A STOP által megkérdezett gazdasági szakértő szerint valóban lehetett kedvezőtlen hatása a mezőgazdaságnak és az ipari termelés lendületvesztésnek, de a külgazdasági folyamatok nem feltétlenül igazolják a Nemzetgazdasági Minisztérium közlését. Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a külpiaci lehetőségeink valójában növekvőek, csak élni kellene a lehetőséggel. Kérdésünkre, miszerint a negatív adatoknak lesz-e bármilyen befolyása az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetésére, Petz Raymund elmondta, hogy ebben az esetben az éves adat lesz a meghatározó és szerinte a nemzetközi elemzőket és az Európai Uniót nem érte váratlanul a mostani a szám.

A nemzetgazdasági tárca közleményében azt írja: “2012 második negyedévében Magyarország továbbra sem tudott elszakadni a nemzetközi dekonjunktúrális folyamatoktól”. Közben például a francia és német GDP-adatok is a vártnál kedvezőbben alakultak. Az NGM-nél minden bizonnyal ezzel tisztában voltak, de ők először csak a “csalódást keltő” japán és görög eredményeket idézték. Majd egy újabb közleményükben már azt írják, hogy a második negyedéves bruttó hazai össztermékünk “messze nem a legrosszabb tendencia az EU-ban”, de arra is kitérnek, hogy a “régióban nem csak hazánk küzd a dekonjunktúrával, Csehország növekedési trendjei kedvezőtlenebbek a magyar adatnál”.

Piaci elemzők: dilemma előtt a Magyar Nemzeti Bank

A KSH bejelentését követően nehéz kamatdöntési dilemma elé került a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután a keddi előzetes GDP-becslés megerősítette, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, ugyanakkor az infláció továbbra is magasabb a vártnál – vélekedtek a második negyedévi előzetes GDP-adatok és a júliusi infláció keddi ismertetése után londoni felzárkózó piaci elemzők.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni közgazdászainak kommentárja szerint a kamatcsökkentéshez a recesszió ellenére is az kell, hogy a monetáris tanács megfelelőnek találja a külső kockázati környezetet, ehhez pedig szükséges lesz az IMF/EU-megállapodás elérése.

A 4cast nevű londoni gazdaságelemző cég közgazdászainak kommentárja szerint “erős dilemmát” okoz a magas inflációval kísért recesszió a monetáris tanácsnak, és “e dilemmát az IMF/EU-megállapodás oldhatná fel”.

A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői szerint is az MNB előtt álló dilemmát mutatja a “makacsul magas” infláció és a recesszió, de a jegybank a kamatcsökkentéssel megvárja legalább azt, hogy érdemi előrelépés történjen az IMF/EU-tárgyalásokon.

Az MSZP szerint Orbánéknak köszönhetjük a recessziót

Az MSZP szerint az Orbán-kormány politikája taszította recesszióba a magyar gazdaságot, a GDP-csökkenést nem lehet külső okokra fogni. Burány Sándor országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a kabinet szívós és kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a 2010-es kormányváltáskor még 1,3 százalékos GDP-növekedésből 2012 második negyedévére – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 1,2 százalékos visszaesés lett. Ezzel kapcsolatban az MSZP-s politikus azt hangsúlyozta, hogy mivel Csehország kivételével a térség összes többi államában nőtt a gazdaság teljesítménye, és kismértékben a német gazdaság is bővülni tudott, a magyarországi visszaesés nem magyarázható külső tényezőkkel, csak belső okokkal, a rossz adópolitikával, a beruházások és a fogyasztás visszaesésével.

Ha valakinek még kétsége lett volna arról, hogy eredményes lehet-e az Orbán-kormány unortodox gazdaságpolitikája, most választ kapott – mondta az MSZP-s politikus, megjegyezve: nem látni, hogy a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium mit kíván tenni a kilábalás érdekében, a recesszió ellen. Szólt arról is, hogy a fogyasztói árak júliusban 5,8 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban, ez pedig a legrosszabb inflációs adat az Európai Unióban. Megemlítette, hogy részben ez vezetett a reálkeresetek csökkenéséhez is. Sándor arról is beszélt, lehetséges, hogy a vártnál nagyobb infláció miatt a jegybanknak fel kell adnia az alapkamat szinten tartására alapozott monetáris politikát, és emelnie kell a kamatot, ami viszont tovább nehezítené a gazdaság helyzetét.

LMP: kiszámíthatóságra és egy megalapozott költségvetésre is szükség lenne

Magyarország gazdasága 15 hónapja nem növekszik. Miközben a kormányváltáskor még 3,5 százalékos növekedést ígértek erre az időszakra, 2012 második negyedévére a stagnálás recesszióba váltott. Az európai és közép-európai trendektől is jelentősen elmaradó mutató, a leszakadás valódi okai az elmúlt két év kormányzásában találhatók. A rossz adatok az idei és a 2013-as költségvetés megalapozottságát is megkérdőjelezik. A kilábaláshoz alapvető gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Ennek érdekében az LMP “Magyarország talpra áll” címmel ősszel bemutatja a fordulat költségvetését – írja közleményében a párt.

Egyebek közt azt is kiemelik, hogy a felemelkedéshez egyebek közt kiszámítható jogalkotásra, adórendszerváltásra és valódi munkahelyteremtő programra is szükség van. A talpra állás csak a hosszú távú jóllét megalapozásával képzelhető el: az oktatás, az egészségügy, a közösségi közlekedés további leépítését meg kell állítani, tilos további forrásokat kivonni ezekről a területekről. A társadalom nagy részének leszakadása, és az ebből következő stagnálás csak a szolgáltatások fenntartásával, a jövőbe való beruházásokkal képzelhető el hívják fel a figyelmet.
forrás:stop.hu

Leave a Reply 201 megnézve, 1 alkalommal mai nap |