< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Táppénz vagy munkahely: a veszélyeztetett terhest is kirúghatják

| Mobile | RSS

Táppénz vagy munkahely: a veszélyeztetett terhest is kirúghatják

2012. augusztus 19. | hozzászólás | Közélet

A júliustól hatályos új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy kérésre a munkába visszatérő kismamának kötelező részmunkaidős állást biztosítani. Az elbocsátást viszont megkönnyíti azzal, hogy még a gyes általános időszakának hátralévő idejére sem védi a kismama munkahelyét, ha korábban visszamenne dolgozni. Nem kap táppénzt, aki veszélyeztett terhes, és hetekre kiesik. De ha a terhességét nem jelenti be, a munkáját is elveszítheti. A passzusok az Orbán-kormány családpolitikájával is ellentétesek, a részmunkaidős munka látszólagos támogatása pedig a szükséges körülmények hiánya miatt maradhat írott malaszt.

A július elsejétől hatályba lépett új Munka Törvénykönyvében több ponton is változtak a terhesség, illetve a gyermekszülés utáni időszakra vonatkozó munkajogi szabályok. A módosítások iránya nem feltétlenül esik egybe a tavaly év végén szigorodott családjogi törvénnyel, mely a kismamák és a terhes nők védelmét kiemelt fontosságúnak nevezte.

Korábban az volt a főszabály, hogy azt a dolgozót, aki gyermeket vár, nem lehet elbocsátani, illetve a gyermek születését követően három évig a munkavállaló védettséget akkor is, ha ennél korábban visszament dolgozni. Ugyancsak alaptételnek számított, hogy a szülés után visszatérő alkalmazottat a munkáltatónak vissza kellett vennie, és számára a korábbi pozíciójában munkát kellett biztosítania. Az új törvényi szabályozás azonban védettséget csak abban az esetben ad a dolgozónak az elbocsátás ellen, ha a terhességét hivatalosan is bejelentette.

Komoly változás a korábbiakhoz képest, hogy míg a veszélyeztetett terhesség idejére táppénzt kapott a dolgozó, az új jogszabály szerint táppénzt csak a betegség miatti keresőképtelenné válás napjaira kaphat. Ugyancsak komoly különbség, hogy a születést követő három évre szóló elbocsátási moratórium csak abban az esetben marad meg biztosan a munkavállaló számára, ha nem megy vissza korábban dolgozni. A felmondási védelem elvész, ha korábban munkába áll. Ugyanígy jár az is, aki az egyébként újdonságként a törvénybe került jogosítványát kihasználva, kéri a munkáltatót, hogy részmunkaidőben foglalkoztassa.

Veszélyes terhesség

A változtatások nemcsak, hogy nem a munkavállalói védelmet erősítik, hanem Sipos Márta ügyvéd, munkajogi tanácsadó szerint „tipikusan a férfivilág e témában vallott téves nézeteit tükrözi vissza. Ha több nő ülne a parlamentben, ez a módosítás így biztosan nem mehetett volna át a Munka Törvénykönyvében” – mondta Sipos Márta. Szerinte a hatályba lépett módosítások arra szolgálnak majd bizonyítékul, hogy az élet nem úgy működik, ahogyan azt a jogalkotók elgondolják.

A munkajogi szakértő úgy látja, hogy az a törvényi előírás, mely szerint a dolgozónak a munkahelye védettségéhez előre, hivatalosan be kell jelentenie a terhességét, sok olyan problémát okoz majd, amivel nehéz helyzetbe hozza a munkavállalót és a munkáltatót is. Kérdés például, hogy a terhesség tényét ki, hogyan igazolhatja le a munkáltatónak, és mi a következménye annak, ha az állítás mégsem igaz.

Személyiségi jogi szempontból ennél is ingoványosabb területté válhat, ha a bejelentett terhesség bármilyen okból megszakad. A munkajogi tanácsadó szerint az komoly jogi aggályt jelentene, ha a munkavállalónak időről-időre be kellene számolnia a munkahelyén az esetleges változásokról. „Nonszensz, hogy adott esetben a nőknek magyaráznia kelljen a munkáltatójának, hogy miért, mikor és hogyan vetéltek el. Ez számos, szigorúan védett személyes adathoz engedne hozzáférést a kívülálló számára indokolatlanul” – állítja Sipos Márta.

A veszélyeztetett terhesség idejéről elvont táppénzzel kapcsolatban a szakember azt mondta, hogy könnyen megeshet, az anyuka nem a terhességével, hanem olyan járulékos panaszokkal, mint egy bedagadt láb vagy visszatérő rosszullét megy táppénzre. A helyzet orvos és beteg összejátszására ösztönöz, zavaros viszonyokat teremt. Mindez úgy, hogy a gyermekvállalás idejének eltolódása miatt egyre több a veszélyeztetett terhesség.

Sipos Márta szerint nem az a meglepő, hogy a törvénymódosítás ez esetben is a munkáltatóknak kedvez, hanem hogy a jogalkotó – a kormány családbarát politikai üzeneteit felülírva – a gyermekvállalást nehezíti.

Vissza, de hova?

Látványos változás a korábbi törvényi szabályozáshoz képest, hogy a munkába visszatérő anyukák kérhetik munkahelyükön a részmunkaidős foglalkoztatást. De ehhez, mint erről volt szó, két dolog társul: egyrészt, annak is elveszik a munkahelye védettsége, aki három évnél korábban megy vissza dolgozni, és adott esetben a visszatérő dolgozót a munkába állást követően azonnal elbocsáthatják. Nincs türelmi idő előírva, nincs program arra, hogy a több éves kiesés után hogyan tudná könnyebben elkapni az anyuka a fonalat. Ennek pedig gyakran az a következménye, hogy a nehezebben visszaálló munkavállalónak a munkáltató felmond.

“Úgy látom, hogy tipikusan azok az élethelyzetek kerültek elő a módosításkor, amik korábban a munkavállalónak fejtörést okoztak. Azokat, amelyek gyakorlatilag arra irányultak, hogy a visszatérő kismamákat rávegyék a közös megegyezéssel távozásra. Most ezt a helyzetet könnyítette meg a számukra jogalkotó” – mondta Sipos Márta.

Nagy Andrea HR-szakértő, a Jam szakmai blog szerkesztője abban bízik, hogy a védettségre vonatkozó új szabályozással a munkáltatók nem élnek vissza, és csak valóban indokolt esetben használják. Például, ha időközben megszűnt az adott munkakör és más munkakört az anya nem akar vállalni vagy a képzettsége alapján nem alkalmas rá. Nem pedig azért, mert a visszatérő munkavállaló integrálása nagyon nehéz. Nagy egyébként szintén úgy látja, hogy közös megegyezés kikényszerítésével már eddig is módja nyílt a munkáltatónak, hogy a szülés után visszatérő nőket a vállalat kapuján kívülre kényszerítse.

De míg a védettséggel kapcsolatos jogszabály-módosítások inkább a kismamákat ijeszthették meg, a munkáltatóknak ahhoz kell hozzászokniuk, hogy részmunkaidős foglalkoztatást kell biztosítaniuk, ha a szülők igénylik – kérdés, hányan veszik komolyan a részmunkaidős munka felajánlását, és miképp védik meg a bíróságok a munkavállalókat, ha ez nem történik meg.

A részmunkaidő a multiknál is nehezen megy át

Nagy vezetőként és tanácsadóként több multinak a HR-gyakorlatát is közelről megismerhette, a nők foglalkoztatásával kapcsolatban pedig nemrég több interjút is folytatott HR-esekkel egy készülő tanulmányhoz. A szakértő úgy látja, hogy a multik hozzáállása egyfelől nyitottabb a gyesről visszatérő anyák foglalkoztatásával kapcsolatban, mint a tisztán hazai tulajdonú kkv-ké. A külföldi tulajdonosnak köszönhetően olyan munkakultúra jelent meg, melynek része a kismamák és a vállalat közötti kapcsolat fenntartása a nők távollétében is, majd a fokozatos visszatérés segítése a munkába, először 4-6 órában, vagy irodai munkák esetén akár távmunkában is.

A multik ugyanakkor szigorú létszám- és költségkeretek között dolgoznak, amit folyamatosan monitoroznak. Így személyi vezető legyen a talpán, aki a felelős vállalatirányítás lefektetett elveinek megfelelően prioritásnak tekinti, hogy egy teljes állású munkavállaló helyett két részmunkaidős munkavállalót alkalmazzon ugyanarra a munkára. – mondta Nagy, hiszen ez nemcsak több pénzbe kerül, de munkaszervezés szempontjából is nehezebben menedzselhető.

Ehhez a lépéshez Nagy szerint a legnagyobb blokk a fejekben van. Nemcsak vezetői körben, hogy minderre gondoljanak: adatvédelmi szempontól jól záró házi office-okat alakítsanak ki, az otthon végzett munkát ellenőrizni tudják, a munkavégzéshez szükséges információáramlás pedig akadálytalanul folyjék. A család mellett munkát is választó anyák visszatérését egy többszáz-vagy ezer fős nagyvállalat esetében valamennyi munkatársnak támogatnia kell, állítja a HR-szakértő, hogy a részmunkaidőben vagy otthon dolgozó anyák semmilyen szituációban ne érezzék magukat másodrangú vállalati polgárnak.

Míg Nagy szerint 30 fős kkv-nál a vezető-tulajdonos elköteleződése könnyebben érvényesülhet, egy három-négy lépcsős vezetői szintet számláló nagyvállalatnál ennek az érvényesítése jóval nehezebb. Utóbbi esetben egy közvetlen munkatárs áskálódása épp úgy tönkreteheti a visszailleszkedést, mint egy közép- vagy felső vezető negatív döntése.

Egyéb körülmények sem kedveznek

A Munka Törvénykönyve módosításaival kapcsolatban értelemszerűen még nem lehetnek tudományosan vizsgálható adatok, de az biztos, hogy önmagában a részmunkaidős foglalkoztatás választhatóságának kimondása vagy a védettség intézményének a lazítása nem eredményezhet fordulatot a gyermekes anyák újrafoglalkoztatásában. Már ha volt ilyen szándék. – mondta a hvg.hu-nak Köllő János közgazdász, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa.

Köllő szerint Magyarországon a nőknek csak nagyon kis része vonul ki végleg a munkaerőpiacról gyermekszülés után, és a kihagyás hossza alapvetően attól függ, hogy mikor érzik úgy a szülők, hogy hasznosabb visszamennie az anyának dolgozni (és persze mikor jut munkához). Nálunk a szülés után készpénzes támogatással otthon töltött idő rendkívül hosszú, egy becslés szerint átlagosan 4,7 év, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Ha ez az idő csak fele hosszú lenne, 2,5-3 százalékponttal emelkedhetne a foglalkoztatás. Míg a Gyurcsány, majd a Bajnai-kormány először engedélyezte a gyes melletti teljes idős munkavállalást, majd a gyes hosszát két évre rövidítette, az lényegében nem változott, hogy a gyes a Bokros-csomag idején elvesztette a biztosítási jellegét (vagyis nem kellett hozzá előzetes munkaviszony), az Orbán-kormány pedig visszaállította a három éves hosszát.

Az bizonyos, hogy a készpénzes támogatások megkurtítása önmagában nem ösztönzi a foglalkoztatást – mondta Köllő, aki azt is hozzátette, hogy a visszaállításuk sem eredményezett mérhető születésszámnövekedést. A közgazdász szerint a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedéséhez az is kell, hogy a munkába járás és a napközbeni gyermeklehelyezés költségei csökkenjenek, a közlekedési kapcsolatok javuljanak vagy az otthon végezhető, illletve ház körüli munkából befolyó jövedelmek nőjenek.

A gyermekintézmények közül különösen bölcsödéből van kevés, illetve az ilyen korú gyerekek elhelyezése a legdrágább. „Amíg nincs érezhető javulás ezekben a kérdésekben, nem igazán várható javulás” – mondta Köllő, aki Svédországot hozta fel példaként. Míg GDP-arányosan Magyarország másfélszer annyit költ szülés utáni készpénzes támagatásokra, mint Svédország, ott rendkívül jó a gyermekelhelyezést szolgáló intézményhálózat, és sikerült azt is megoldani, hogy a nők foglalkoztatása úgy nőjön, hogy közben a születésszám is nőtt – igaz, ott a szülési szabadságot a nőknek meg kell osztaniuk a férfiakkal, és sokkal elterjedtebb a részmunkaidő és a távmunka. Az Orbán-kormány szemmel láthatóan nem a svéd példát követi – mondta Köllő.
forrás:hvg.hu

Leave a Reply 257 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: