< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Kiengedős hétvége: mit is ünneplünk augusztus 20-án?

| Mobile | RSS

Kiengedős hétvége: mit is ünneplünk augusztus 20-án?

2012. augusztus 20. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Sokan ellentmondásosnak tartják, hogy immár a 19. század vége óta egy egyházi ünnep jelenti a Magyar Köztársaság legfőbb nemzeti ünnepét. Rendre fölmerül, hogy a jóval egységesebb közmegítélés alá eső dátumot, március 15-ikét illene erre a rangra emelni. Az ellenérzés egyik oka, hogy egy vallási ünnep nem igazán alkalmas arra, hogy a nemzet egységét szimbolizálja – bár a társadalom jelentős részének augusztus 20. nem jelent többet egy hosszított, kiengedős hétvégénél.

Legjobb sportfogadóink akár 3.410.000 Ft bónuszt is bezsebelhetnek évente!
Augusztus 20-a mindenek előtt a magyar államiság ünnepe, amikor a kereszténységet fölvevő, államalapító Szent István királyra emlékezünk. Ezt a napot eredetileg 1083-ban, I. István király szentté avatásakor Szent László király nyilvánította ünneppé. Sokan paradoxonnak tartják, hogy egy egyházi ünnepet igyekeztek – már a 19. század vége óta – a Magyar Köztársaság legfőbb nemzeti ünnepévé emelni, és a kezdetektől fölmerült, hogy a jóval egységesebb közmegítélés alá eső ünnepünket, március 15-ikét illene erre a rangra emelni.

Kovács Ákos etnográfus-történész szerint augusztus 20-ika nem világi természetű ünnep, nem arra szolgál, hogy a nemzet egységét szimbolizálja. 1891-ben éles parlamenti vita előzte meg a dátum nemzeti ünneppé nyilvánítását, különösen hogy a Szent Jobb-körmenet – amely 1860 óta volt katolikus ünnep – került az ünnep fókuszába. A túlságosan egyházi vonatkozású ünnepből széles rétegek kiszorultak, különösen protestáns részről volt nagy a felháborodás.

Tűzijátékkal népszerűsítették

Populárisabb irányba való törekvésként 1903-tól tűzijáték, új kenyér ünnepe, tisztavatás is kapcsolódott a jeles naphoz. Az új kenyér ünnepe egy kitalált hagyomány volt, amelyet a Horthy-, majd a Rákosi-korszakban is felhasználtak. A történész szerint a tűzijáték a középkori gondolkodást jelképezi, a négy őselem találkozásából keletkezett misztikus jel. Intézményesen nagyjából 1900-tól alkalmazták, és kezdettől fogva hatalmi legitimációs célokat szolgált.

A tűzijáték a kezdetektől legitimációs célokat szolgált

1949-től tulajdonképpen a sztálini alkotmányt ünnepeltük augusztus 20-án. Aztán a Kádár-korszakban az ünnep hangsúlya megint az új kenyérre helyeződött. A rendszerváltáskor a parlamentben ismét lezajlott a régi vita: melyik legyen a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ismét március 15-e és augusztus 20-a közül választhattak, és megint augusztus 20-a mellett döntöttek.

Egyházi, nem nemzeti

1991-ben, a hivatalba lépő Antal-kormány idején az Országgyűlés ismét nemzeti, s egyben hivatalos állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. Kovács Ákos szerint nincs még egy ország, ahol egy egyházi ünnepet transzponáltak volna át nemzeti ünneppé. Ezúttal nem is egyetlen egyházi ünnepről van szó: augusztus 20-hoz szorosan kötődik egy másik vallásos ünnep, az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napja, amikor „Magyarország patrónájának”, Máriának a mennybemenetelét ünnepli a magyar katolikus egyház.

Körmenet 1945-ből – Augusztus 20. a Nagyboldogasszony ünnepe is

A legenda szerint István király ezen a napon ajánlotta az országot Mária, az Istenanya oltalmába. Ezt a felajánlást a katolikus egyház ünnepi szentmisék keretében évenként megismétli. A sajátosan magyar „Nagyboldogasszony” elnevezést egyébként a honfoglaló magyarok hitvilágából eredeztetik.

HETEK

Leave a Reply 240 megnézve, 1 alkalommal mai nap |