Súlyos csörte: Lekommunistázták Orbán kormányát – Íme a válasz Dei Welt: „Magyarországon nem új kommunizmus formálódik, hanem egy új etatizmus”
Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap az E.ON magyarországi érdekeltségeinek lehetséges állami megvásárlásáról írt pénteken, a Die Welt című konzervatív lap pedig a kormány gazdaságpolitikájáról közölt elemzést internetes kiadásában.
Boris Kalnoky
A FAZ Magyarország az E.ON érdekeltségei felé kacsintgat címmel közölt beszámolójában a szerző, Michaela Seiser azt írta, hogy Orbán Viktor ismét állami ellenőrzés alá kíván vonni fontos gazdasági ágazatokat. Szerinte a magyar miniszterelnök e törekvése miatt konfliktusba került az EU-val, és „kétséges”, hogy a GDP négyötödét kitevő „adóssághegyet” tekintve miként lehet finanszírozni az „újraállamosítást”.
A Die Welt Boris Kálnoky Példakép-e Magyarország Görögország számára? című elemzését közölte internetes kiadásában. A szerző kifejtette: Görögország és Magyarország hasonló problémákkal küzd, de a magyar kormány az athéni vezetéssel szemben nem a privatizációval és az állami szektor csökkentésével próbálja orvosolni a bajokat, hanem kiterjeszti az állami szektort és visszavásárol stratégiai fontosságú cégeket, amelyeket a rendszerváltáskor magánkézbe adtak. Hozzátette: Orbán Viktor gazdaságpolitikáját Nyugaton a kiszámíthatatlanság miatt bírálják, pedig „valójában rafinált” ez a politika. A cél az állam szerepének erősítése, az eszköz viszont nem a kisajátítás, a kormány ehelyett inkább annyira megnehezíti egyes külföldi konszernek helyzetét, hogy azok hajlandók legyenek megválni magyarországi érdekeltségeiktől.
Megjegyezte: Magyarországon „nem új kommunizmus formálódik, hanem egy új etatizmus”, amely meghatározza, hogy hol lehet szerepe a magánvállalatoknak, és mely területeken kell állami „kézben tartani a gyeplőt”.
Úgy tűnik, hogy a válságkezelés magyar modellje ellentétes a brüsszeli recepttel, ez pedig konfliktusokat okoz az EU-val, ugyanakkor „van, ami a magyar modell mellett szól” – tette hozzá Kálnoky, megjegyezve, hogy a rendszerváltás idején tömegesen munkanélkülivé lett romák problémája annyira feszítővé vált, hogy „gyors megoldást kell találni, a szabad piac azonban nem szolgál megoldással”.
forrás:heti válasz.hu