< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

| Mobile | RSS

Megszűnik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

2012. szeptember 6. | hozzászólás | Kultúra

A kabinet megszünteti az első Orbán-kormány alatt létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt – értesült lapunk. Úgy tudjuk, hogy a Hivatal elsősorban az állami nagyberuházások körülüli ügyekkel vívta ki Orbán Viktor rosszallását.

Kedden döntött a kormány, hogy megszünteti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt- értesült lapunk. Hogy a magyar műemlék- és régészetügy szakmai és hatósági fellegvárának, jogosítványainak és tudományos apparátusának a sorsa mi lesz, még nem tudni. Van olyan elképzelés, hogy a régészet és a műemléki épületek estében a másodfokú szakhatósági feladatok a belügyhöz kerülnek majd, a műemléki és védett műtárgy nyilvántartások pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Félő, hogy a magyar műemlékek tudományos bázisa, tervek, fotók, dokumentumok szétszóródnak. Az bizonyos, hogy immár az örökségvédelem tekintetében igaz lesz Orbán Viktor megállapítása a fél ázsiai országról. Európában ugyanis mindenhol kiemelt ügy az örökségvédelem.

Állítólag a régészeti ügyek miatt kell buknia az első Orbán-kormány alatt létrehozott Hivatalnak, mert túlságosan védelmezte a szakmai érdekeket. Pedig a kormány már korábban felpuhította a törvényi szabályozást. A jelentős földmunkával járó beruházások előtti kötelező leletmentő régészeti feltárások esetében idő és költségkorlátot állított fel. Ám a szakmai tiltakozás és észérvek hatására mégis hagyott egy kibúvót, azon beruházások esetében, ahol tarthatatlan volt a kétszer harminc napos és 200 millió forintos határ, a KÖH kezdeményeztette a kormánynál ezek feloldását. Tamási Judit a KÖH korábbi elnöke, lemondása előtt néhány nappal számos álló beruházás esetében, (például az M43-as út nyomvonalának feltárása) élt ezzel a jogával, amivel állítólag igen felbosszantotta a miniszterelnököt. Így ezek esetében nem pusztulnak el az archeológiai leletek, ám félő túl nagy árat fizetünk ezért a részgyőzelemért – kommentálta egyik forrásunk.

Úgy hírlik számos – vidéki műemlék kúriát vásárló – Fidesz-közeli vállalkozónak is meggyűlt a baja a műemléki szempontokhoz ragaszkodó Hivatallal. (De legalább Orbán Győzőnek bizonyára egyszerűbb lesz felújítani József főherceg majorságát, mely nemrég került a tulajdonába.)
A régész és műemlékvédelmi szakemberek nem mernek névvel válaszolni, név nélkül hihetetlennek, katasztrofálisnak nevezik a döntést. Egyikük úgy fogalmaz: “Tiszta helyzetet teremt a kormány, eddig is világos volt, hogy egyes állami és fontos magán beruházások esetében nyűgnek tartja a műemlékes és régészeti hatóság “okvetetlenkedéseit”, pénzkidobásnak és felesleges időveszteségnek tekinti a leletmentő ásatásokat.

Hiába puhították fel a törvényi szabályozást, a Hivatal még így is képes volt kiállni a szakmai szempontok mellett. Hát megszüntetetik.” A KÖH sajtóosztálya annyit közölt, a döntéshozót kérdezzük. Lassányi Gábor a Magyar Régész Szövetség elnöke azt mondja, “Ha a hír igaz, akkor roppant veszélyes helyzet áll elő a magyar régészet szempontjából, kikerülhet a szakmai kontroll alól az ásatási engedélyek kiadása, és másodfokú hatósági jogosítványok. Félő, teljes lesz a káosz.”

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a KÖH – bosszúnak is beillő – megszüntetésével a kormány saját kudarcát vallja be, ugyanis L. Simon László törvényjavaslatának értelmében a régészeti jogosítványokat egyik első intézkedésével elvette a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattól és a megyei múzeumoknak adta vissza. A múzeumok közül számos rosszul boldogult a feladattal, így volt rá példa, hogy emiatt késtek beruházások. Nem az ügymenetet egyszerűsítette, hanem az ellenőrző hatóságot szüntette meg.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt az első Orbán-kormány hozta létre 2001-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a régészettel és ingó tárgyakkal foglalkozó Kulturális Örökség Igazgatóságának összevonásával. Az ellenzék által sokat bírát “vízfejjel” létrejött egy európai minőségű örökségvédelmi csúcsszerv, mely egyszerre látott el szakmai, tudományos feladatokat és hatósági jogköröket. A két funkció egymásra épült, hiszen a tudományos bázisra támaszkodva lehet szakmai döntést hozni. A Hivatal erős lobbi tevékenységet tudott folytatni. A szocialisták, kormányra kerülve nemhogy gyengítették volna a Hivatalt, erősítették is. Varga Kálmán elnök, még az őt felügyelő minisztériumi főosztályt is a KÖH-be integrálta. (Talán ez volt az örökségvédelem egyik aranykora.)

A KÖH alapvetően három területért felel, a régészetért, a műemlékügyért, és műtárgyügyért, illetve hozzá tartoznak a Világörökségi kérdések is.
A KÖH regionális irodái adták ki az Ásatási Bizottság (AB) javaslatára az ásatási engedélyeket, a másodfokú hatóság az ÁB volt. A Hivatal felügyelői ellenőrizték a feltárásokat, szabtak ki például bírásokat. A rendszer nem volt tökéletes, de kielégítően működött. A beruházók most megnyugodhatnak, szabadabb kezet kapnak. Nem tudni, hogy ezek a feladatok hova kerülnek. A régészeti lelőhelyek nyilvántartását is a Hivatal végezte.

A KÖH folytatta le a védési eljárásokat, ez alapján döntött a kulturális ügyekért felelős miniszter, mely ingatlanok érdemesek műemléki védelemre, vagy melyeket lehet levenni a listáról. (Elképzelhető, mennyire örülnek a beruházók, lobbisták, ha ez a feladat például egy minisztériumi főosztály kezébe kerül, egy önálló, szakmai alapon működő hivataléból.) A KÖH adta ki az építési engedélyeket műemlék épületek esetében, azt a jogkörét június 1-vel elvette egy törvénymódosítás, és az önkormányzatoknak adta, csak másodfokú szakhatósági jogköröket hagyva a Hivatalnál. A törvényjavaslatot két polgármester terjesztette be, nem véletlen. A legtöbbet a helyhatóságok nyertek, innentől műemléki épületeiket szabadabban alakíthatják át, toldozhatják, foldozhatják. De a gyarapodó kúria-tulajdonosok is fellélegezhettek.

Tiltakozásul lemondott a KÖH mélyen konzervatív, Fideszes kötődésű elnöke, Tamási Judit. Aki egyébként is rosszul viselte, hogy másfél év alatt igyekezett feldarabolni a kormány a Hivatalt. A legnagyobb csapás az volt, hogy 2011 január 1-vel elvette regionális irodáit, melyet a kormányhivatalokba olvasztott be. A Hivatal Táncsics Mihály utca székházban tervtár, fotótár működik, tucatnyi szakember tartja karban ezeket, s erre a tudományos anyagra támaszkodva hozták meg a korábbi regionális irodák, (most kormányhivatalok) a döntéseket egy-egy konkrét építési engedély kapcsán. Ha ez a bázis elszigetelődik, működésképtelenné válik, vagy szétszóródik, sokkal egyszerűbb lesz a beruházók dolga. A védett műtárgyakat is a KÖH tartja nyilván, illetve dönt a védelemre érdemes műkincsekről, ő adja ki a kiviteli engedélyeket, nyilvántartja az ellopott, körözött műtárgyakart.

A kormány többször jelezte, nem tartja sokra az örökségvédelmi szempontokat. Az egykori Népstadion átalakításánál például határozatot hozott, hogy ebben az esetben nem érvényesek az örökségvédelmi törvény előírásai, így akarván kerülve meg a régészeti feltárást, illetve a műemléki védelmet. De, hogy a Hivatalt felszámolja, erre nem voltak jelek. Két hónappal ezelőtt például az V. kerület főépítészét a legismertebb Fideszes örökségvédelmi szakembert, Cselovszki Zoltánt nevezte ki a KÖH élére. Azt az embert, aki 2001-ben létrehozta a Hivatalt. Most ő lesz az, aki lekapcsolja a villanyt. Van humoruk az uraknak. Igaz, fekete.

Hamvay Péter

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 349 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: