< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Orbán újabb hadüzenetétől szoronganak a bankok

| Mobile | RSS

Orbán újabb hadüzenetétől szoronganak a bankok

Fellélegezhetnek a milliárdos tartozásokkal fojtogatott polgármesterek, a 612 milliárdos állami adósságátvállalás rendezheti a helyzetüket. A bankokra viszont megint cudar idők jöhetnek: mivel a miniszterelnök a sápszedőkkel szembeni fellépésként fogja fel az adósmentést, attól félnek, hogy a kormány egy újabb végtörlesztésre fogja kényszeríteni őket.

Megint cidriznek a bankárok és a befektetők Orbán Viktor szombati bejelentése óta, amikor a miniszterelnök az önkormányzatok adósságának részleges állami átvételét harangozta be. Bár Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnökének környezetéből származó információink szerint szombaton délelőtt 10.30-ra Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter négyszemközti megbeszélésre hívta a bankárt, a konzultáción a bankokat igencsak érintő legújabb adósmentés tervéről egyáltalán nem esett szó.

A délutáni kormányzati bejelentés így meglepetésként érhette a településeket finanszírozó bankokat, de különösen a kormányfői érvelés módja volt az, amely azóta is szorongást okoz. Legalábbis erről számoltak be az [origo]-nak nevük elhallgatását kérő banki források, hozzátéve, hogy Orbán Viktor beszéde burkolt hadüzenetnek is felfogható volt, amely után már “bármi előfordulhat”. A beszéd befektetők körében is némi nyugtalanságot szült – az egyik brókercég munkatársa elmondta, hogy ügyfeleik közül azóta mind többen emelik fel a telefont, hogy megnyugtatást kérjenek az új adósságrendezés értelmezéséről.

A polgármesterek társaságában tartott szombati szeánszon valóban harcias mondatok hangzottak el Orbán Viktortól (a legfontosabb idézeteket lásd a keretes írásban). A miniszterelnök sápszedőknek titulálta a bankokat, újabb frontvonal megnyitását emlegette, és bár arról nem beszélt, hogy mihez kezd majd az állam az átvett adóssággal, annyit megjegyzett, hogy “akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük, és ezek nem mindegyike indokolatlan”.

Be kellett avatkozni

Az önkormányzatok terheinek enyhítése első hallásra nagy megkönnyebbülést hozhatna a bankszektornak. A Magyar Nemzeti Bank majdnem egy éve mondogatja, hogy a magánszemélyek után a települések hitelei jelentik a következő bombát a bankrendszerben, az Állami Számvevőszék – azóta megszüntetett – Kutató Intézete pedig már 2009-ben kimondta, hogy a probléma egy “konfliktuskonténer”.

Az adóssághegy, amelyet a hazai települések polgármesterei a kétezres évek második felében felhalmoztak (részben ugyanúgy devizában, mint ahogy a magánszemélyek is tették), évek óta leküzdhetetlen, pedig a törlesztések a többéves türelmi időszak miatt sok helyen majd csak jövőre indulnak el. A szektor teljes tartozása mostanra 1200-1300 milliárd forintra duzzadt, úgy, hogy közben számos település a folyó kiadásait sem tudja a bevételeiből finanszírozni. Önmagában a ténnyel, hogy sok város és falu adósságcsapdában vergődik, a fizetési nehézségek pedig a magyar bankrendszer kockázatait is növelik, nem is vitatkozik senki.

Szükségszerű lépésnek nevezte például Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az adóssághalmaz több mint a felének állam általi átvételét, olyan intézkedésnek, amely a lakosság életminőségének javításához elkerülhetetlen, miközben az ország eladósodottságát nem rontja. (Azért nem, mert az államadósságba és az Európai Unió által szigorúan monitorozott, úgynevezett eredményszemléletű államháztartási hiányba eddig is bekalkulálták az önkormányzatok hitel- és kötvénytartozását.) Az állami beavatkozás szükségességét banki forrásaink sem vonják kétségbe, mondván, nem nagyon van más alternatíva, az államnak tennie kell valamit, mert önerőből képtelenek kitörni helyzetükből a települések.

Az állam jó adós, ha fizet

A miniszterelnök által beharangozott, a kormány elé pedig november 7-én kerülő adósmentés jegyében tehát egy kézbe kerül 1956 önkormányzat összesen 612 milliárd forintnyi, a GDP körülbelül 2 százalékának megfelelő tartozása, amelynek esedékes törlesztőrészleteit innentől kezdve maga az állam köteles majd elutalni az érintett falvak, városok helyett a hitelezőknek.

Mindezek hallatán örülniük kellene most a bankoknak, mert tankönyvileg nincs jobb adós az államnál. A hazai gyakorlat eddig biztató is volt: az állam rendesen törlesztette az adósságait. Ahogy az egyik nagy tanácsadó cég banki szakembere fogalmazott, ráadásul könnyebb dolguk is lesz a bankoknak akkor, amikor egyetlen profi partnerrel tarthatják a kapcsolatot, a helyett, hogy minduntalan sok kis település pénzügyi osztályával egyeztessenek, ahol “ha Julika megbetegszik, három napot késik az átutalás”.

A harcias retorika és az előzmények (az elmúlt években szerzett tapasztalatok a végtörlesztésről, vagy legutóbb a bankok és a kormány közötti megállapodás felrúgásáról) miatt azonban sokkal jobban tartanak most attól, hogy az állam majd kihasználja a pozícióját, és nyomást gyakorol a bankokra. Ha egy kézben van egy nagy adag törlesztenivaló, akkor sokkal erősebb a tárgyalási pozíciója az adósnak, vagyis az államnak, és könnyebben el tudja érni, hogy az adósságot átütemezzék, újratárgyalják, egy részét netán leírják vagy elengedjék.

Nyomást is gyakorolhat

A legrémesebb forgatókönyvekben akár egy második végtörlesztés is körvonalazódhat, amely ha bekövetkezne, akkor nagyságrendileg a tavaly év végén lezajlott végtörlesztési program felével érhetne fel. (A magánszemély devizaadósok legalábbis 1350 milliárd forintnyi devizahitelt tudtak le kedvezményes árfolyamon, most pedig az államhoz kerülő önkormányzati teher ennek majdnem a fele.)

A nyilvános elemzések és kommentárok idáig többnyire nem mennek el, hiszen egyelőre nem ismertek efféle kormányzati szándékok. Az Equilor Zrt. hétfői elemzése úgy fogalmazott, hogy “ha az önkormányzati adósságkonszolidáció a végtörlesztéshez hasonló elemekkel bővül majd, akkor további veszteségek leírására kényszerülhet az OTP”. (Természetesen nemcsak az OTP, de a brókercég ügyfeleit ez a bankpapír foglalkoztatja a legjobban.)

Maga az OTP mindeközben úgy reagált szokásos hétfői elemzésében, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint megnyugtatóan lezárul az önkormányzati adósság kérdése, és az eddig megismert információk alapján elképzelhető, hogy az nem ró további terhet a bankrendszerre.

A Magyar Bankszövetség pedig egyelőre diszkréten hallgat, az MTI kérdésére közölték, hogy vizsgálják a miniszterelnök bejelentésének lehetséges hatásait, és később alakítják ki álláspontjukat.

Mit mondott pontosan Orbán Viktor?

“Első lépésben megkezdtük az ország államadósságának a csökkentését, utána megnyitottuk a második frontot, hozzákezdtünk a devizahitelesek adósságcsapdából való kihozatalához, most pedig eljött az ideje, hogy megnyissuk a harmadik frontot is, ezúttal az eladósodott településeket kell megmenteni” – fogalmazott Orbán Viktor a Fidesz honlapján olvasható szombati beszédében.

“Általában elmondható, hogy előttünk sem Magyarországon, sem máshol, senki sem állt az emberek oldalára a bankokkal, a nagy cégekkel és a monopóliumokkal szemben. Mi arra használtuk és használjuk a kétharmadot, hogy ezt megtegyük” – szögezte le a kormányfő.

“Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot. Komoly erőcsoportok, amelyek úgy gondolják, hogy elveszítették a sápszedés egy formáját, meg fogják támadni a most bejelentett kormányzati lépést” – zárta beszédét Orbán.

Az MTI tudósítása szerint a zárógondolatokhoz még azt is hozzátette, hogy bár a mostani tanácskozásnak nem témája, mit kezd az állam az átvett adóssággal, de “akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük, és ezek nem mindegyike indokolatlan”. (Ez utóbbi gondolatmenet a Fidesz.hu-n nem olvasható.)

forrás:origo.hu

Leave a Reply 268 megnézve, 1 alkalommal mai nap |