Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, karnagy 20 éve halt meg
Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, karnagy.
Budapest, 1971. december 28.
MTI Fotó: Molnár Edit
Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, karnagy, a magyar kórusmozgalom jelentős alakja 20 éve, 1992. november 6-án halt meg Budapesten.
A Heves megyei Poroszlón született 1927. április 5-én. A debreceni Református Tanítóképző növendékeként megnyert egy ifjúsági zeneszerzői pályázatot, majd 1946-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerző és karnagy szakon folytatta tanulmányait. 1949-től a Honvéd Férfikarnál dolgozott mint karnagy, Vásárhelyi Zoltán tanítványaként, majd 1953-ban a kórus vezetője lett. Az együttes 1956 szeptemberében több mint 3 hónapos kínai turnéra indult. Amikor karácsony táján vonattal hazaindultak, s átutaztak Moszkván is, azt a parancsot kapták, hogy adjanak ott egy koncertet. Az énekkar és Vass Lajos azonban a magyarországi forradalom leverése miatt ezt megtagadták. Hazatérve 1957 elején elbocsátották az egész kórust, Vasst pedig lefokozták. A kórus azonban nem esett szét, több neves személy (köztük Kodály Zoltán) közbenjárására Állami Férfikar néven tovább működhetett. A vezető is Vass Lajos maradt. 1958-ban ismét a Honvédség vette át az énekkart, Vasst azonban nem vette vissza a hadsereg. Csak 1990 után rehabilitálták: egy koncerten újra vezényelhette a kórust és visszakapta rangját.
vasslajos2
Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző (k) a Magyar Néphadsereg férfi énekkarával legújabb műve, a megzenésített Nemzeti Dal előadásakor. Mellette Vass Lajos őrnagy, az együttes karnagya (j2).
Budapest, 1956. június 13.
MTI Fotó: Farkas Tamás
1960 és 1964 között a Ganz-MÁVAG Acélhang férfikarát vezette, 1964-től haláláig a Vasas Központi Művészegyüttes vegyeskarának, 1975-től a Szimfonikus Zenekarának is vezető karnagyaként működött. 1964-től havonta járt át vendégkarnagyként a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarához.
Nevét országosan ismertté a Magyar Televízióban 1969-70-ben megrendezett Röpülj Páva vetélkedő tette, amelynek szervezője és műsorvezető-riportere volt. Ennek hatására lendült fel hazánkban újra a népzenei mozgalom. Országszerte Pávakörök alakultak, néhánynak alapításában személyesen is részt vett: szülőfaluja, Poroszló népdalkörét is ő alapította.
Zeneszerzőként szimfonikus műveket, dalokat, kórusműveket, oratóriumokat és kantátákat alkotott. Ismert művei közé tartoznak gyermekoperái, többek között a Kiskakas gyémánt félkrajcárja, valamint a Kismalac és a farkasok. Mathias Rex című, 1970-ben komponált oratóriumát főműveként tartják számon. Zenekarra írt művei közül kiemelkedett a Sinfonietta, az Este a táborban, a Partita Concertante és a Hortobágyi rapszódia.
Nevét kórus, Kispesten és Poroszlón általános iskola őrzi, s Herenden működik a Vass Lajos Népzenei Szövetség is. A Püski Kiadónál 1998-ban jelent meg a “Vass Lajos Emlékezete” című kötet, amelyben tanulmányok és dokumentumok mellett műveinek pontos jegyzéke is megtalálható.
forrás:MTVA hirlevél