< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Még az unió szégyenpadján a helyünk

| Mobile | RSS

Még az unió szégyenpadján a helyünk

Még az unió szégyenpadján a helyünk

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre – ezt Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben tett bejelentéséből kellett megtudnia a magyar polgároknak. Ugyanitt hangzott el, hogy még bizonytalan, hogy az idei államháztartási hiány három százalék alatt tartható-e és az is, hogy kikerülünk-e a túlzottdeficit-eljárás alól.

Értesülhettünk arról is: Magyarország devizakötvény-kibocsátást tervez és a miniszterelnök csak Simor András mandátumának lejára előtt egy nappal nevezi meg jelöltjét az MNB elnöki posztjára.

Nem okozott senkinek sem meglepetést, Orbán Viktor szerdai brüsszeli bejelentése: az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre. A kormányfő továbbra is azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban – mondta – mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, Magyarország azonban nem kér ebből, mert a piacról akarja finanszírozni magát. A megállapodás esélye ezért csökken, a kormányfő egyúttal úgy vélekedett, hogy az EU az IMF-nél árnyaltabban szemléli Magyarország helyzetét. Ugyanakkor a belga fővárosban a miniszterelnök értésére adták, hogy az IMF meglehetősen ritkán nyújt FCL-t államoknak. Az EU-tagországok közül eddig csak Lengyelország kapott ilyen rugalmas hitelkeretet, jelenlegi helyzetünk pedig nem alakalmas arra, hogy északi régió-társunkhoz mérjük magunkat. Orbán Viktor bejelentette: Magyarországnak ha pénzre van szüksége, azt a piacokról akarja beszerezni.

A miniszterelnök – aki a José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel tartott megbeszélését követően sajtótájékoztatót tartott – mentegetőzésre kényszerült, amikor arról beszélt, hogy kormánya arra törekszik, hogy lekerüljünk azoknak az országoknak a listájáról, amelyek ellen túlzott deficit eljárás folyik. Kijelentette: én mindent megtettem és a magyar emberek is mindent megtettek az elmúlt három évben, hogy erről a szégyenpadról lekerüljünk. Barroso ismét bírálta a jelenlegi magyarországi gazdaságpolitikát, bár ezt a korábbinál mérsékeltebb hangnemben tette: Magyarországon történnek átalakítások, de a mennyiségi reform nem elég, minőségi változtatásokra van szükség. Orbán Viktor nagy futballrajongó, így tudja, hogy a legjobb csapat sem képes játszani, ha nincs egy jó bíró a pályán. Az EU ilyen szerepet tölt be, ellenőrzi, betartják-e az országok a szabályokat – fejtette ki az Európai Bizottság elnöke.

A Barrosoval történt megbeszélésre azért volt szükség – mondta a Népszavának Török Zoltán, mert a jövő hónap végén az Európai Bizottság ismét megvizsgálja, hogy tartható-e 2013-ban a GDP arányos államháztartási hiány. (Legutóbbi állásfoglalásukban, tavaly novemberben ezzel kapcsolatban fenntartásaikat hangoztatták.) A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a hiánycél elérése 2014 vonatkozásában továbbra sem biztos. Hasonló véleményen volt az IMF januárban Budapesten járt küldöttsége is, ők 2013-as hiánycél teljesítését sem látták teljes mértékben biztosítottnak. Orbán Viktor feltehetően ennek cáfolatáról beszélt az Európai Bizottság elnökével – vélekedett a szakember.

Az továbbra sem került nyilvánosságra, hogy a magyar fővárosban járt EU-tárgyalók véleménye mi volt a hiánycél tarthatóságáról, de Török Zoltán emlékeztetett rá, hogy a két nemzetközi pénzügyi szervezet véleménye ilyen kérdésekben nem szokott különbözni. Az elemző ugyanakkor pozitív fejleménynek tartja Orbán bejelentését arról, hogy devizakötvényt bocsátunk ki. Voltak ugyanis olyan félelmek, hogy nem a hagyományos, piaci hitelfelvételre törekszik a magyar kormány, hanem valamilyen – formájában nem ismert – alternatív megoldásra.

Miről szól a túlzottdeficit-eljárás?

A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a túlzott deficit miatti eljárást – vélekedett tegnap Orbán Viktor a brüsszeli Bruegel Intézetben tartott előadásában. Immáron kilenc esztendeje, az uniós tagállamok közül a legrégebben, ott tanyázunk a túlzott deficit miatti eljárás alá vont országok szégyenpadján.

A túlzott deficit eljárás alá vonás alapja, hogy a 2004-es uniós belépésünkkel egyidejűleg Magyarország csatlakozott a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz is, amely kötelezettségeket írt elő az államháztartási hiány és az államadósság mértékére, és szankciókat helyezett kilátásba ha az nem teljesül. A feltételeknek való megfeleléshez az eurózóna tagországainak stabilitási, az euró-bevezetés előtt álló országoknak pedig konvergencia-programot kell készíteniük. Amennyiben egy tagország államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács túlzott deficit eljárásról dönthet.

Az euró-bevezetés előtt álló országok esetében, amennyiben túlzott deficit eljárás van érvényben ellenük – Magyarország ebbe a csoportba tartozik, – és nem tudják teljesíteni konvergencia-programjukat akkor a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások egy részének vagy egészének folyósítása felfüggeszthető. Ilyen veszély fenyegette 2012-ben hazánkat, azonban tavaly még megúsztuk a szankciót. A listáról azonban nem kerültünk le. Brüsszel feltétele az volt, hogy mind a 2012-es, mind a 2013-as költségvetés úgy teljesüljön, hogy a GDP arányos hiány 3 százalék alatt maradjon. Az elmúlt év “sikerének” azonban súlyos ára volt.

Brüsszelből több, szigorú figyelmeztetés érkezett, ugyanis a makrogazdasági folyamatokból nem volt kiolvasható, hogy valóban fenntartható módon képes-e Magyarország a teljesíteni hiánycélt.

Az idei esztendőre 600 milliárd forintos – hatalmas mértékű – tartalékot tüntettek fel a költségvetésben, hogy ha a piaci körülmények megváltoznak, azok se veszélyeztessék a hiánycélt. A korábban átmenetinek tekintett pénzintézeti adót az adórendszer állandó tagjává tették, és széles körben alkalmazott pénzügyi tranzakciós illetéket vezettek be. Ugyanakkor az idei büdzsé számos “puha” tételt tartalmaz, olyanokat, amelyek számszerűsítése meglehetősen nehézkes, ilyen lehet adóbeszedési hatékonyság, illetve gazdaságfehéredés, illetve az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeinek szűkítése is.

Kockázatot jelent: az e-útdíj bevezetésének bizonytalansága és a pénztárgépek és az adóhatóság közötti összeköttetés megteremtése körüli vita, valamint az, hogy egyes adófajták bevezetésének jogszerűségét az Európai Bíróság vizsgálja. Így idén talán, jövőre azonban csak újabb megszorítások révén teljesülhet a hiánycél.

Varga tagadja a különadó áthárítását

A valutaalap szakértői azt mondják, hogy a magyar gazdaságban azért nincs növekedés, mert nincs elegendő beruházás, s azért nincs beruházás, mert a bankok nem hiteleznek eleget, s azért nincs elegendő hitelezés, mert a magyar pénzügyi rendszer túl van adóztatva. A magyar kormány nem érti a Budapesten járt IMF/EU-küldöttség megállapításait. Ez derül ki Varga Mihály magyar főtárgyaló szavaiból, amelyek a közszolgálati rádió tegnapi műsorában hangzottak el. A magyar kormány álláspontja a tárca nélküli miniszter szavaival: “az helyes társadalmi cél, hogy nem mindig az emberekre hárítjuk a válság terheit.”

Vagyis a Fidesz alelnöke szemet húny afelett, hogy eddig valamennyi szektor- és bankadót, a pénzügyi tranzakciós illetéket – verseny ide, vagy oda – az ügyfelekkel fizettetek meg. Féloldalas Varga Mihály érvelésre azzal kapcsolatban is, hogy a külföldi tulajdonú bankok az elmúlt időszakban jelentős mértékben vontak ki forrásokat Magyarországról, s ez sem segítette, hogy a hitelezés szintje magas maradjon. A miniszter elfelejtette megemlíteni, hogy a hitelezés mélyrepülésében a bizonytalan, kiszámíthatatlan gazdasági környezet is közrejátszik, hiszen emiatt beruházások maradnak el.

Bonta Miklós / Népszava

Leave a Reply 615 megnézve, 1 alkalommal mai nap |