< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Kemény szavakkal támadják a népszerű magyar művészt – Részletek Egy levélváltás margójára – Cigányok a színházban

| Mobile | RSS

Kemény szavakkal támadják a népszerű magyar művészt – Részletek Egy levélváltás margójára – Cigányok a színházban

2013. február 12. | hozzászólás | Kultúra

Az ország egyik legelismertebb színházának írt levéllel pillanatok alatt válhat országosan ismerté egy társulat és egy probléma is. Január 29-én nyílt levelet kapott a Katona a Független Színháztól a Cigányok című előadás miatt. A cigányság megjelenése a mai magyar színházban, fikció kontra dokumentumdráma – kérdések és válaszok.

Katona József Színház Cigányok című előadása Fotó: MTI

Az elmúlt hetekben nem „baloldali” és „jobboldali” színházcsinálók vagy a kormány és a függetlenek közötti támogatási vita, hanem egy eddig alig ismert független társulatnak egy országosan elismert színházhoz írt nyílt levele kavarta fel a színházi kedélyeket. A Független Színház Peer Gynt-ösztöndíjasai levelükben a Katona József Színházban látható Cigányok című előadás társadalomábrázolásra és kulturális hitelességre szerettek volna ily módon reflektálni.

A Tersánszky Józsi Jenő műve alapján Gercsó Krisztián által írt darabról azt szerették volna megtudni, hogy a rendező az előkészületek során alkalmazott-e „roma szupervízort”, hogy miért vegyítette a különböző cigány népcsoportok kulturális szokásait, de rákérdeztek a tatárszentgyörgyi és a tiszalöki gyilkosságok bemutatásának „összekeverésére” is. A fiatalok levelükben kifejtik: nem támadni szeretnék a Katonát és annak igazgatóját, de szerintük a színdarabot a téma átfogó ismerete nélkül készítették.

A levélírók

De kik is azok a fiatalok, akik a nemrég harmincadik születésnapját ünneplő Katona József Színház vezetőjének levelet írtak? A Független Színház ösztöndíjasai 2012 decemberében kezdték meg 10 hónapos oktatási, színházi programunkat, melynek keretében Ibsen Peer Gynt című színdarabját dolgozzák át, létrehozva így a Peer Gynt gyermekei című előadást. A Máté Gábornak írt levél miatt híressé vált „nyolcak” több lépcsős kiválasztási folyamat után került be a programba. Az eltérő hátterű és előképzettségű, színház iránt érdeklődő fiatalok a műhelymunka során a klasszikus dráma mai vonatkozásait, társadalmi vetületeit elemzik és dolgozzák fel közösen. A norvég támogatáson alapuló program célja: tehetséges, és felkészült színházi szakemberek nevelése.

A – nevével ellentétben most nem gyűjtőfogalomként használt – Független Színház 2004-ben jött létre jogi státusz nélküli kezdeményezésként. Vezetője, a kőszínházi világból induló Balogh Rodrigó akkor úgy érezte: nem jelennek meg cigányságot érintő témák, cigány karakterek a színházakban, nem reflektáltak eléggé a jelen korra, így nem segítik a roma integráció ügyét sem. Baloghot a Színházi Dolgozók Szakszervezete – Előadóművészek Jogdíjalapja indította el, s munkatársaival ma is társadalmi vállalkozásként dolgozik. Sem állami, sem uniós támogatást nem fogadnak el, ezzel védve ki az esetleges támadásokat és biztosítva a valódi függetlenséget, mely szerintük igenis működhet. Nevükhöz fűződik a Tollfosztás című darab, amelyből film is készült, s amely napjaink roma integrációját mutatja be „annak minden abszurditásával és képmutatásával”.


Független Színház Tollfosztás című előadása

Balogh tudott a Peer Gynt-ösztöndíjasok leveléről, de nem akarta őket befolyásolni. „Január 3-án nézték meg az előadást, és utána annyira fel voltak zaklatva, hogy fontos volt elmondani nekik: felemelhetik a hangjukat, demokráciában élünk – mondja Illés Márton, a színház produkciós vezetője. – Három hétig dolgoztak a levélen, hogy pontosan azt fogalmazzák meg, amit a legfontosabbnak tartanak. Úgy gondolom, egy nyílt levél akár előre is viheti az ügyet.”

A válasz

Balogh Rodrigóhoz hasonlóan a roma reprezentáció miatti elégedetlenség késztette Artner „Sisso” Szilvia újságírót 2009-ben a CoMMMunity.eu megalapítására, melyben a három „m” a Méltóságot Mindenkinek Mozgalmat takarja. Ahogy Artner Szilvia lapunknak fogalmazott: a politika elejt bizonyos témákat, melyeket a művészet, a színházak szerencsére felemelnek, ezért is rendezte egy háromrészesre tervezett kerekasztal-beszélgetés első fordulóját éppen január 29-én, a levélváltás napján. A színikritikus fontosnak tartja, hogy a színházi szakemberek egymás között „nyíltan, normálisan” tudjanak beszélni, egy-egy előadással azonban ne sértsék a cigányság érzékenységét. Ezért is érti meg, hogy a Független Színház miért írt levelet.

Máté Gábor pár órával a levél megjelenése után válaszolt. Levelében hangsúlyozta: „Nem dokumentumdrámát ad elő a Katona József Színház társulata, hanem fikciót, amelynek művészi célja az, hogy beszéljen erről a problémáról és társadalmi jelenségről.”

Hozzáteszi: „Nyílt levelükben különösen megdöbbentő az, hogy egy magát független színháznak nevező csoportosulás nem tesz különbséget a valóság és egy színházi előadás absztrakciója között. Ezen az alapon minden Hamlet-előadás után felháborodásának adhatna hangot a dán királyi család, hogy dán király nem mérgezi meg a saját testvérét.”

Máté levelében azt is megemlíti, hogy az említett darab (képünkön) után többször tartottak nyílt eszmecserét roma közösségekkel, melyek tapasztalatai megnyugtatóak és megrendítőek voltak. Előadásukat Washingtonban is játszották, több nyugat-európai televízió pedig részleteket forgatott belőle, bizonyítva, hogy Magyarországon már kőszínházban is foglalkoznak az adott társadalmi problémával. A színházigazgatója válaszlevéllel lezártnak tekinti az ügyet. Elhibázott lépésnek tartja ugyanakkor, hogy a fiatalok nyílt levelet írtak, felületet adva a szélsőjobboldali támadásoknak. A rendező nem tévedett, mert a levelek megjelenése után röviddel a kuruc.info már írt is az ügyről: „»Fellélegezhetünk«: az igazgató is »antirasszista«, ő is odavan a cigókért, a színházhoz nem értő idióták csak túlreagálták a dolgot.”

Arra a kérdésre, hogy Máté Gábor válaszával elégedettek voltak-e a fiatalok, Illés Márton elárulta: nem, teljesen méltatlannak tartották, és nagyon várják már az Artner Szilvia által vezetett következő, február 26-i kerekasztal-beszélgetést, ahol személyesen is megkérdezhetik a Katona József Színház igazgatóját a darabról. Balogh Rodrigó úgy fogalmazott, hogy ha nyolc különböző társadalmi és etnikai hátterű fiatal mindegyike fel volt zaklatva az előadás után, akkor ott „valami nincs rendben”. „Ez egy véleményformáló előadás, mert a Katona mutatta be, teltházzal megy, és egyáltalán nem mindegy, hogy a nézőkben milyen kép alakul ki a cigányságról az előadás után” – teszi hozzá.

Sírnak, nevetnek

A Katona József Színház kifogásolt produkciójához hasonlóan a 2010-ben alakult Pintér Béla és Társulata több díjjal jutalmazott Szutyok című előadásában szintén megjelenik egy cigány karakter. Romvári Anita (Szutyok barátnője) cigány karakterének megformálója, Enyedi Éva a 2011-es POSZT-on alakításáért díjat nyert. Pintér szerint játékát valószínűleg azért díjazták, és azért olyan népszerű a nézők körében, mert hitelesen ábrázol egy sokak számára ismerősnek tűnő figurát, melynek fontos eleme a pontosan megidézett szabolcsi tájszólás, de azon túl nem egy általános romaképet formál, nem azt akarja közölni, hogy „ilyenek a cigányok”, hanem egy konkrét embert ábrázol. Hitelességének kulcsa pedig az átélés: nem eltartott képet, nem karikatúrát látunk, hanem egy élő embert a színpadon.

„A színpadi hatásnak fontos alkotóeleme a ráismerés, a felismerés, ezért a sztereotípiákat – azt, ahogyan az emberek általában látják a világot, ahogy általában gondolkodnak – sokszor felhasználjuk az előadásainkban. Ez nem azt jelenti, hogy egyetértünk ezekkel a sztereotípiákkal. Ez az előadás éppen arra tanít, hogy megértsük, és felülírjuk saját sztereotip gondolatainkat. Mindezt nem valamiféle tudományos vagy erkölcsi tanítás útján érjük el, hanem a színház, a szórakoztatás eszközeivel. A nézők sírnak, nevetnek, és utána elbeszélgetnek egymással, elgondolkodnak azon, amit láttak. Soha sem gondoltam magam olyan bölcsnek, aki meg tudna oldani komoly társadalmi problémákat: az én feladatom az, hogy beszéljek róla, hogy írjak róla egy történetet, hogy a lehető legárnyaltabban mutassam be azt, ami foglalkoztat” – mondja lapunknak Pintér.

A független színházi világ legelismertebbjeként számon tartott Pintér kérdésünkre úgy fogalmazott: „egyetértek Máté Gáborral, szerintem sem szabad összekeverni a fikciót a dokumentumszínházzal”.

Pintér számára az egyik legfontosabb cigányokról szóló mű a Mohácsi fivérek Csak egy szög című kaposvári előadása, amely maradandó élményként él az emlékezetében: fájdalmas, humoros és pontos mű. Ugyanezt emeli ki a Független Színház vezetője is, mikor olyan előadásról kérdezzük, amely szerinte „jól” nyúlt a cigány-témához. „Én sem várom el, hogy kizárólag pozitív képet fessenek a cigányságról, mert tiszteletben tartom az alkotói szabadságot, de a Mohácsi fivérek előadása egy csoda volt. A Nemzeti Színház-beli vendégszerepléskor cigány közösségek is látták és állva tapsoltak.” Ennek oka Balogh szerint egyszerű: Mohácsi János nagyon felkészült arra az előadásra.

„Nem dokumentarista pontosságot szeretnének, mert el lehet egy témát emelni, csak azt kell tudni, mihez képest emeljük el” – mondja Illés Márton, s hozzáteszi: míg nálunk viták folynak a problémáról, és több társulat több előadását is fel tudjuk sorolni a témában, addig a környező országok közül többen egyáltalán nincs a roma kisebbség jelenével foglalkozó színház vagy előadás.
Szóról szóra
A Lengyel Anna vezette PanoDráma Szóról szóra, valamint Tanulni, tanulni, tanulni és 174/b című darabjai verbatim produkciók, vagyis az érintettek szavait szó szerint idézik a színészek. A KoMa és a Nézőművészeti Kft. által létrehozott, ma már nem látható Az utolsó roma – Egy utolsó cigány című előadás a jövőben játszódik. A Kovács Kristóf által írt és Vékes Csaba improvizációs részekkel kiegészített darabjának fontos eleme a humor. Ahogy Vékes az említett január 29-i beszélgetésen fogalmazott: „csak úgy érdemes színházat csinálni, ha annak fontos eleme a nevetés, amit ebben az esetben szörnyülködés követ. Gondolkodásra, reakciókra késztetni, ez a cél.”

forrás:heti válasz.hu

Leave a Reply 626 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: