< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Az óceán lehet az új antibiotikumforrás

| Mobile | RSS

Az óceán lehet az új antibiotikumforrás

2013. február 19. | 1 Hozzászólás | Tudomány/gazdaság

Az Aberdeen Egyetem kutatói úgy vélik, az óceán mélyén lelhetik meg a következő generációs antibiotikumok alapanyagát, amik hatékonyak lehetnek a fertőző betegségekkel szemben.

Az Aberdeeni Egyetem kutatói vezette csapat ismeretlen vegyületeket keres a mélytengeri árkoknál kifejlődött élőlények között. Marcel Jaspars professzor, a projekt vezetője elmondta, a csapat reményei szerint a fertőzések elleni gyógyszerek új generációjára bukkannak majd.

Óceáni árkoknál – a tengerfenék eme mély és szűk völgyei akár 11 kilométeres mélységbe is vezethetnek – eddig nagyon kevés mintát gyűjtöttek be. A kutatók mégis úgy hiszik, eme szélsőséges feltételek között is lehet antibiotikumokat találni. Az élet ezekben az igencsak barátságtalan környezetekben hatékonyan elszigetelődött és minden ároknál különbözőképpen fejlődött.

A nemzetközi kutatócsapat halászhajókat alkalmaz majd a mintavételező eszköz kábelen történő leeresztésére és az üledékek begyűjtésére. Ezt követően megpróbálnak egyedülálló baktériumokat és gombákat kitenyészteni az üledékekből, amelyeket kivonhatnak és felhasználhatnak újabb antibiotikumok előállításához.

Az EU támogatta kutatás ősszel indul a Csendes-óceán keleti részén található Atacama-ároknál, mintegy 161 kilométerre Chile és Peru partjaitól. A projekt során új-zélandi és antarktiszi mély árkokat is felkeresnek. Ezenkívül a Norvégia körüli vizeket is megvizsgálják. Az antibiotikumok indokolatlan felírása a rezisztens kórokozók gyors elszaporodásához vezetett, és az egészségügyi szakemberek attól félnek, a hatékony antibiotikumok hamarosan teljesen elfogynak.

Jaspars elmondta, amennyiben semmit nem teszünk a probléma kezelésre, 10-20 éven belül visszatérhetünk az antibiotikumok előtti korba, amikor a ma könnyen kezelhető kórokozók és fertőzések halálossá válhatnak. Hozzátette, 2003 óta nem regisztráltak „teljesen új” antibiotikumot. Számításai szerint a labormunka körülbelül 18 hónapot ölel fel, és amennyiben új antibiotikumra nyílik kilátás, az egy évtizeden belül elérhető lehet.

Dr Camila Esguerra, a projekt koordinátora hozzátette, számos egyedülálló kémiai összetevőt vesznek szemügyre eme tengeri mintákból, amelyek szó szerint soha nem láttak még napfényt. „Nagyon reménykedünk, hogy számos izgalmas gyógyszerjelöltre bukkanunk.”

Az antibiotikumok

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek az állati (illetve emberi) szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják (baktericid hatás) vagy szaporodásukat gátolják (bakteriosztatikus hatás). Ebből kifolyólag bakteriális fertőzések kezelésére vagy megelőzésére használják őket. Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, melyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, míg a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokként említették. Ma már azonban minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek.

A legismertebb antibiotikum a penicillin, a Penicillium notatum penészgomba terméke, amelynek baktériumölő hatását Alexander Fleming fedezte fel 1928-ban; bár már korábban is használtak kemoterapeutikumokat a bakteriális fertőzések kezelésére.

Az antibiotikumok egyik fő felhasználási területe az állattenyésztés. Részben gyógyszerként, részben táplálékkiegészítőként a teljesítmény és a növekedés fokozására. Ezek az utóbbi felhasználások vitatottak, és az Európai Unió 2006-tól be is tiltotta az antibiotikumok használatát táplálékkiegészítőként a teljesítmény és a növekedés fokozására, de például az Amerikai Egyesült Államokban az antibiotikumok 70%-a az állatok súlygyarapodását szolgálja, habár több szervezet, például az The American Society for Microbiology (ASM), American Public Health Association (APHA) és az American Medical Association (AMA) is tiltakozik ez ellen a gyakorlat ellen. Azonban a szabályozást nehéz megszigorítani, mivel a gyógyszergyártók és a farmerek érdeksérelméhez vezetne.

Ha egy állat megbetegszik, akkor az adott istálló, részleg összes állatát be kell gyógyszerezni, akár a már meglevő fertőzés kezelésére, akár annak megelőzésére. Ez a metafilaxis erős szelekciós nyomászt gyakorol a jelen levő törzsekre: csak a kis számú rezisztens baktérium élhet túl, az összes érzékeny mikroorganizmus elpusztul. Ha az állatok vagy az emberek immunrendszere nem pusztítja el az összeset, akkor a túlélők egy újabb rezisztens törzset alkotnak. Ezután más szervezetekre ráterjedve súlyosabb lefutású, nehezen kezelhető betegséget okoznak. A sertés- és a szárnyastelepek dolgozói a legveszélyeztetettebbek. Az Amerikai Egyesült Államokban legalább annyi antibiotikumot adnak az állatoknak, mint az embereknek. A különféle nagyüzemekben egyre gyakrabban mutatnak ki ellenálló Salmonella sp., és Escherichia coli törzseket.

A molekuláris biológiában az antibiotikumok szelekciós eszközök. Klónozáskor az antibiotikum-ellenállást ismertetőjelként alkalmazzák ahhoz, hogy megtudják, hogy egy gén sikeresen beépült-e a baktériumokba. A beépítendő gént és a rezisztenciagént közös plazmidra teszik, majd a baktériumokat olyan táptalajra telepítik, ami tartalmazza az adott antibiotikumot. Ezzel a plazmid későbbi elvesztése is kiszűrhető, mivel a plazmid nélküli baktériumok elpusztulnak.
forrás:richpoi hírlevél

Leave a Reply 320 megnézve, 1 alkalommal mai nap |