FECSEGŐ

Újságot, alkoholt, kávét, energiaitalt, üdítőt is árusíthatnak a dohányon és a szerencsejátékon kívül a nemzeti dohányboltok, amelyek a tervezett július helyett már májusban kitárhatják kapuikat. A tavaly szeptember 11-én elfogadott törvény sok kritikát kapott, mondván nem éri meg működtetni, ha csak dohányt árusíthatnak 4-5 százalékos árréssel. Azóta folyamatosan formálták a feltételeket, hogy minél nagyobb nyereséget biztosítson az üzlet a kormányhoz közel álló klientúrának.

Hosszú és rögös utat kellett megtenni ahhoz, hogy a kormány államosítsa a mintegy 500 milliárd forintos dohánypiacot. Eredetileg arról volt szó, hogy a trafikok csak dohányt és dohányterméket árusíthatnak, aztán tavaly decemberben a parlament jóváhagyta, hogy szerencsejátékot is, végül pedig igent mondtak az egyéb termékekre, mint újságok, alkohol, kávé, energiaital, üdítő, ásványvíz. Teljes káoszban, bizonytalanságban formálódtak a feltételek, miközben a kereskedőknek pályázatot kellett készíteniük, ha trafikot szeretnének üzemeltetni. Belátva a lehetetlen helyzetet, a pályázat benyújtásának határidejét február 15-éről 22-ére tolták ki és lehetővé tették: alternatív üzleti tervet nyújthatnak be azok, akik nem számoltak az új termékkörrel. Ennek ellenére a trafikok indulásának határidejét meglepő módon előre hozták, az eredeti július elseje helyett május elsejére.

Az elmúlt öt hónap alatt tehát visszajutottunk a kiindulóponthoz, ahonnan indultunk. Óriási különbség viszont, hogy az alapcélt sikerült elérni, 40 ezer helyett mintegy 7000 trafik fog működni, azok, amelyek elnyerik az állam tetszését, másként fogalmazva: akiknek az üzemeltetésre készített pályázatát sikeresnek ítélik. Nem véletlen, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ismét meglebegtette tegnap azt is, hogy a nyereségesebb működés érdekében a dohánytermékek árrése is emelkedni fog. Vagyis minden úgy alakul, hogy érdemes legyen nemzeti dohányboltot üzemeltetni, amelyből egyre erősebb állami bolthálózat nőheti ki magát. Hogyan jutottunk el idáig?

2012. szeptember 11.

Elfogadta a trafik törvényt a parlament
Az Országgyűlés elfogadta a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényt, miszerint állami monopólium lesz a dohánytermékek árusítása. A törvény rögzíti, hogy csak dohányárut értékesíthetnek a dohányüzletekben, valamint hogy a “Nemzeti Dohánybolt” feliraton kívül semmi nem utalhat az eladóhelyek kínálatára. Előírták továbbá, hogy egy jól látható 18-as karikának is szerepelnie kell az üzletek homlokzatán. A trafiktörvény nemcsak a fiatalkorúak kiszolgálását tiltja, hanem azt is, hogy amíg 18 éven aluli az üzletben tartózkodik, addig bárkinek dohányterméket adjanak el. A reklámoknak az üzlethelyiségekben sem hagynak helyet, tehát azt is megtiltják, hogy a dohánycégek mondjuk egy külön állványon helyeztessék el a termékeiket.

2012. szeptember 11.

Nem fogja beváltani a reményeket
A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége tiltakozott, közleményében leszögezte: “A trafiktörvény az abban lefektetett keretrendszer mentén várhatóan kevésbé fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket”. Egyfelől nagyon kevesellték az 5-7 ezer árusítóhelyet, amellyel a kormány számol, másfelől pedig hangsúlyozták: lehetővé kellene tenni, hogy ne csupán dohányárut árulhassanak a “Nemzeti Dohányboltokban”. Felhívták a figyelmet, hogy a dohánykereskedelem államosítása egy olyan piaci környezetben történik, amelyben egy év alatt annyival emelték a jövedéki adót és az általános forgalmi adót, amennyivel három év alatt, 2008 és 2011 között sem.

2012. szeptember 20.

Matolcsy György magyaráz
Megkezdődött a részletek értelmezése. A fiatalkorúak is ellátogatnak a kirándulóhelyek nagy részére, így ezek területén dohányboltot üzemeltetni ellentétes lenne a törvény céljával – írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter írásos válaszában Simon Gábor szocialista képviselőnek. Hozzátette: ugyanakkor a töltőállomások ugyanúgy pályázhatnak a dohányboltok felállítására – ha megfelelnek a törvényben foglalt feltételeknek. Az utolsó pillanatban elfogadott módosítások eredményeként a törvény hatálya alól kivételt képeznek a repülőtereken lévő, úgynevezett duty free boltok, ahol az országból távozó utasok vásárolhatnak dohánytermékeket.Hangsúlyozta: a dohányboltok működtetésére pályázók közül előnyben részesülnek majd a megváltozott munkaképességűek, a 3 hónapja egybefüggően álláskeresők, illetve akik ilyen személyeket foglalkoztatnak, ezzel kívánják elősegíteni a hátrányos helyzetűek munkához jutását.

2012.ősz

Bizonytalanság a piacon
A trafik lényege a dohányáruk, újságok, csokoládék, ajándéktárgyak és egyéb mellék-termékek együttes kínálata. Teljes a káosz a piacon, a boltosok kétségbeesettek, nem tudják, hogy a dohányt vagy az egyéb termékeket válasszák, előbbiből meglátásuk szerint nem nagyon lehet megélni. De önmagában az újságokból, ajándéktárgyakból sem, így tömegesen húzhatják le a rolót. Leginkább a dohány-, és ajándéktárgyakat értékesítő trafikok, aluljárókban működő kisboltok kerülnek szorult helyzetbe. Sok vásárlót épp a cigaretta “vonz” az üzletbe, s ha már ott van valaki, akkor mást is vásárol – hangsúlyozták. Ha viszont nincs cigaretta, félő, hogy nem megy be a vásárló.

2012. október 16.

Bejelentették a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. létrejöttét
A kétszeres kajakozó olimpiai bajnok Gyulay Zsolt – a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója – megbízást kapott a dohánytörvény alapján felálló Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetésére. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozza létre, hogy működtesse az állami monopóliumba kerülő dohány-kiskereskedelmi rendszert. A zrt. 450 millió forintból gazdálkodhat. A társaság szervezi a november 15-én kiírandó állami koncessziós pályázatokat, a cég köti majd a szerződéseket és végzi a koncessziós díjak begyűjtését is

2012. november 15.

Ki kellett volna írni a trafikok működtetésére a pályázatot
A trafik törvény elfogadása előtt egy módosító javaslattal kivették a nemzetgazdasági miniszter hatásköréből az egész ügyet és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz utalták. A tárca első kudarca az volt, hogy nem sikerült határidőre kidolgoznia a pályázati feltételeket. Ezt ügyesen leplezték, azt mondták, irányelveket hoztak nyilvánosságra, a részleteket pedig később.

2012. november 16.

Szerencsejátékokat is árulhassanak
Lázár János benyújtotta a javaslatát arról, hogy sorsolásos játékokat – például lottót, kenót -, illetve sorsjegyeket is árulhassanak a Nemzeti Dohányboltok, valamint sportfogadásokat is lehessen majd kötni azokban. A Miniszterelnökséget vezető fideszes államtitkár indoklása szerint a szerencsejáték-forgalmazás törvényi előírásainak betartása – vagyis hogy 18 éven aluliak nem vehetnek részt szerencsejátékban – az adóhatóság ellenőrzése mellett a dohányboltokban is biztosított. A Szerencsejáték Zrt.-től megtudtuk, hogy lényegében ugyanazokról a játékokról van szó, mint amiket most a lottózókban lehet kapni. Vagyis a következőkről: sorsjegyek, Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Joker, Kenó, Luxor, Puttó, Tippmix, Tippmax, Totó, Góltotó.

2012. december 10.

Parlamenti igen
Miközben a nyerőgépek működtetését október első napjaiban szinte egyik percről a másikra betiltatta a parlamenttel a kormány, most nem volt rest, hogy az alig három hónapja elfogadott, nagy port kavart trafiktörvényt is megváltoztassa. Piaci pletykák szerint azért, hogy kárpótolják azokat, akik a nyerőgépek betiltása miatt zsíros üzlettől estek el. Önmagában a dohányboltokon viszont nem lehet nagyot kaszálni a jelenlegi 3-4 százalékos árrés mellett működtetőinek be kell érnie havi 60-80 ezer forint tiszta pénzzel. A szerencsejátékok már többet hoznak a konyhára a 10 százalék feletti árrésükkel.

2012. december 15.

A koncessziós pályázat
Gyakorlatilag szabad kezet kapnak a trafikok működtetésére kiírt pályázatokat értékelők. Ez derül ki a szempontrendszerből. A szubjektíven értékelhető üzleti tervre 60 pont is adható, viszont a megváltozott munkaképességűeket és az álláskeresőket csak 2-2 ponttal jutalmazhatják. Vagyis megdőlni látszik az a célkitűzés, hogy “előnyben részesülnek majd a megváltozott munkaképességűek, a 3 hónapja egybefüggően álláskeresők, illetve akik ilyen személyeket foglalkoztatnak”.

2013. január 16.

Bővítsük a termékkört!
Újságokat, alkoholt, kávét, energiaitalt, üdítőt és ásványvizet is árulhassanak a trafikok – erről a javaslatáról adott ki közleményt a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. A cél elérése érdekében megkezdték a tárgyalásokat is a fejlesztési minisztériummal, hogy bővítse a forgalmazható termékek körét.

2013. január 22.

Ne bővüljön a termékkör, növekedjék a dohány árrése!
Nem szükséges a dohányon és a szerencsejátékon kívül bővíteni a július elsejétől működő állami trafikokban kapható termékek körét, hanem meg kell emelni a dohányforgalom árrését, a jelenlegi 4-5 százalékról 10 százalék körülire, hogy a kereskedőknek megérje a vállalkozás – hangsúlyozta az OKSZ.
Ez már a sokadik gondolat annak érdekében, hogy kellő hasznot hozzon az államosítás a Fidesz-klientúrának. A bizonytalanság és a káosz viszont nő azzal, hogy újabb és újabb ötletek látnak napvilágot, miközben február 15-ig versenyképes pályázatot, benne alaposan kidolgozott üzleti tervet kell elkészíteni azoknak, akik trafikot szeretnének üzemeltetni.

2013. január 24.

Ne nőjön az árrés!
A dohányboltok hosszú távú jövedelmezőségét az biztosítaná, ha többféle terméket árusíthatnának, állította a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége. A DBMSZ úgy véli, hogy a kiskereskedelmi árrés növelése csak a fogyasztói ár drasztikus emelése útján lehetséges, ez viszont növelheti a feketepiacot, ami nem csak állami bevételkiesést eredményez, de csökkenti a trafikosok bevételét is.

2013. február 4.

A széles termékkör nyert
Benyújtotta a fejlesztési tárca a törvénymódosító javaslatot, miszerint szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnak a trafikok és akár már májusban megkezdhetik az árusítást. A kiskereskedők, akik a hatályba lépő új szabályok miatt nem folytathatják tevékenységüket, 2013. július 16-ig értékesíthetik megmaradt készletüket.

2013. február 5.

Meghosszabbítják a pályázati határidőt
Rájött a kormány: nem lehet jó üzleti tervet készíteni úgy, hogy a pályázat kiírásakor más feltételek voltak érvényben, mint amik a trafikok indulásakor lesznek. Ezért a pályázat beadásának határidejét 2013. február 15-éről 22-ére módosították és lehetővé tették, hogy kiegészítő pályázatot nyújtsanak be a kereskedők az új termékkör figyelembe vételével. A dolog pikantériája, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. arra buzdított, az üzleti tervet egy el nem fogadott jogszabály alapján egészítsék ki, hiszen akkor még csak a javaslatot ismerhette meg a nyilvánosság a parlament honlapján.

2013. február 8.

Nem lehet trafik a plázában, veszélyben a kisüzletek
Az új dohányboltok kínálatának szerény mértékű bővítését nem kifogásolja az Országos Kereskedelmi Szövetség, de közölte: a trafiktörvényhez benyújtott új módosító javaslat sok élelmiszer-kereskedelmi kisvállalkozás létét veszélyezteti, hiszen a lakossági fogyasztás növekedése nem várható. A szövetség érthetetlennek tartja azt is, hogy a dohánybolt új értelmezésével, amely szerint az csak szabad tér felől közelíthető meg, kizárták a bevásárlóközpontokat a dohánytermékek értékesítéséből. Ez a szövetség szerint a vásárlók számára kedvezőtlen.

2013. február 8.

Lehet trafik a plázában
A kiírásban semmiféle új feltételt nem szabott a kiíró a dohányboltok elhelyezkedésével kapcsolatban, pusztán iránymutató jellegű értelmezést adott a hatályos törvényi rendelkezéseknek, állította a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. Leszögezte: plázákban, bevásárlóközpontokban is lehet trafikot nyitni, ha az kültérről, korlátozás nélkül, ünnepnapokon is megközelíthető.

2013. február 10.

Lehet is meg nem is
Nem ért egyet a dohányboltok koncessziós pályázati kiírásának módosításával a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), mert ezzel kiszorítanák a dohányboltokat a bevásárlóközpontokból. Az MBSZ szerint a bevásárlóközpontbeli üzlethelyiségre vonatkozó előírások kivitelezhetetlenek, nem életszerűek és a szövetség számára elfogadhatatlanok.

2013. február 18:

Elfogadta a parlament a trafikok által árusítható termékkör bővítését
Készülhet a klientúra, akinek a birtokában egyre erősebb bolthálózat nőheti ki magát.

Pályázati ki mit tud

A koncessziós díj a kétezer lakos alatti településeken évi nettó 100 ezer, a kétezer és tízezer fő közötti lakosúaknál 160 ezer, a tízezer fő felettieken 200 ezer, Budapesten, a megyei jogú városokban és a megyeszékhelyeken pedig 240 ezer forint. Az olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy dohányboltra szerezhető koncesszió, ahol a kétezer főt meghaladja, ott legalább egyre, és minden kétezer lakos után további egyre. A kisebb falvaknál vagy mozgóboltok segítségével, vagy pedig úgy biztosítják a dohányeladást, hogy lehetővé teszik a helyi kisboltok tulajdonosainak, hogy miután egy-két négyzetmétert leválasztottak üzlethelyiségük alapterületéről, dohánypultokat állítsanak fel. Egy pályázó több érvényes pályázatot is benyújthat, de egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban. Ha több dohánybolt van a településen, akkor egy személynél a helyi dohányboltok legfeljebb kétharmada lehet.A pályázat beadásának díja 25 ezer forint, 100 ezer forintot pedig letétbe kell helyezni a pályázat végéig.

Az árrésről is gondoskodik a kormány

Én sem gondolom, hogy az árucikkek körének szélesítése mindenre gyógyír lehet – nyilatkozta tegnap Lázár János államtitkár arra a felvetésre, hogy a trafikosok egy része a termékkörbővítésen túl a dohánytermékek árrésének emelését is szeretné elérni. Hozzátette: a jogszabállyal főként a fiatalok hatékonyabb védelme volt a céljuk, és így eredetileg nem szándékoztak beavatkozni a dohánygyártók és a kiskereskedők közötti szerződéses viszonyokba. A kormány azt remélte – magyarázta -, hogy a piac megoldja ezt a kérdést is, hiszen több gyártó már előre jelezte: hajlandó lesz magasabb árrést biztosítani a kiskereskedőknek.
“De tény az is, a kormányzatnak megvannak a jogi eszközei arra, hogy előírja a minimális kiskereskedelmi árrést” – hívta fel a figyelmet, példaként említve, hogy Olaszországban, Franciaországban kötelezően 10 százalékos, Spanyolországban 8,5, Ausztriában pedig csaknem 13 százalékos árrést írtak elő. Azaz “ha a dohánylobbi a kiskereskedőknek adott alacsony árréshez való görcsös ragaszkodással reméli ellehetetleníteni a trafikrendszert, akkor ki kell ábrándítanom őket: ennél jóval nehezebb feladattal is megküzdöttünk már” – mondta a politikus.

Az oldalt írta: Füsi Piroska / Népszava