< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Nemzetközi sajtószemle Üdvözlet Orbán-földről: megpróbálták bemártani a Der Standard tudósítóját)))))) Internationale Presseschau Willkommen Orban Erde: Der Standard-Reporter versucht bemártani

| Mobile | RSS

Nemzetközi sajtószemle Üdvözlet Orbán-földről: megpróbálták bemártani a Der Standard tudósítóját)))))) Internationale Presseschau Willkommen Orban Erde: Der Standard-Reporter versucht bemártani

Nemzetközi sajtószemle
Üdvözlet Orbán-földről: megpróbálták bemártani a Der Standard tudósítóját

A Der Standard tudósítója szerint a bécsi magyar nagykövet az újságíró magán e-mailjeiből többet az ORF illetékes vezetői elé tárt. A diplomata alighanem ezekkel akarta bizonyítani, hogy nem objektívan viszonyul a magyarországi fejleményekhez. A főnökei visszautasították a kritikát, sőt meghosszabbították a megbízatását.
Der Standard

Az Orbán-kormánynak nem sikerült megszabadulnia az osztrák rádió és tévé tudósítójától. Emil Gelegs úgy nyilatkozott az újságnak, hogy mostanság olvadás állt be a vendéglátó ország vezetéséhez fűződő viszonyában. Elmondta azonban, hogy előzőleg a hatalom mindent megpróbált elnémítására, illetve hogy elvágja az információktól. A helyzet odáig fajult, hogy a végén azt közölte a miniszterelnök sajtófőnökével, Havasi Bertalannal: ha nem állnak vele szóba a hivatalosságok, attól ő még bírálja a rendszert. Ezek után a bécsi magyar nagykövet a tudósító magán e-mailjeiből többet az ORF illetékes vezetői elé tárt. Ezekben az újságíró úgy búcsúzott el a címzettektől, hogy „Üdvözlet Orbán-földről”. A diplomata alighanem ily módon akarta bizonyítani, hogy a feladó nem objektívan viszonyul a magyarországi fejleményekhez, csak szerencsére a főnökök visszautasították a kritikát. Mi több, meghosszabbították a megbízatását. A magyar kormány feltehetőleg másban reménykedett, de a külföldi sajtó dolgaiba nem tud oly mértékben beleavatkozni, mint a magyar média esetében – mondja a tudósító. Ám azért szerinte az esetből látszik, milyen viszonyok vannak a magyar sajtó háza táján, ha az osztrákoknál ilyen hevesen tiltakoztak. Gelegs úgy értékeli, hogy a magyar közszolgálati rádió és tévé teljesen összeomlott, a szerkesztőségekben még azt is előírják, hogy pl. a megszorítás szót nem szabad használni. Ami a privát lapokat illeti, úgy fogalmazott, hogy a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársai a kormány hű szolgáinak tartják magukat, annak igazát hirdetik. A kritikus újságok, mint a Népszabadság egyre kevesebb állami hirdetést kapnak. A magáncégek pedig, ha a hatalomtól várnak megrendeléseket, háromszor is megfontolják, reklámozzanak-e ellenzéki orgánumokban. Előfordult már, hogy egy laptulajdonos a főszerkesztőnél rákérdezett, valóban szükség van-e erre vagy arra a bíráló cikkre. A HVG és a Népszabadság azonban kitart irányvonala mellett, persze nem lehet tudni, hogy még mi mindenről tudtak volna beszámolni. A maga sorsáról Gelegs elmondta még, hogy Kumin Ferenc nemrégiben felvette vele a kapcsolatot, és azóta hirtelen ismét nyilatkoznak neki az illetékesek, amit kedvező jelnek tart.

Wall Street Journal

A lap megírja, hogy más címszó alatt ugyan, de visszakerült Magyarországon az utcákra az az óriásplakát, amellyel eredetileg az abortusz ellen akartak mozgósítani, de amelyet az EU tavaly levetetett, mert a rá költött pénz uniós részét a nemek egyenlőségének támogatására szánták. Most viszont az MMI szervezésében az örökbefogadást reklámozzák vele. A Patent civil mozgalom erkölcstelennek minősíti a hirdetést, mivel a tárca az anyaméhben látható magzattal azt sugallja, hogy a művi terhességmegszakítás gyilkosságnak számít, habár az eljárás a magyar jogszabályok értelmében legális. Azon kívül a szóban forgó magzat idősebb, mint 12 hetes, vagyis túl van a törvény által engedélyezett korhatáron. A népességfogyás ellen hadakozó Orbán-kormány egyébként belevette az alkotmányba, hogy az életet a fogantatástól védelem illeti meg. Az EMMI ugyanakkor arra hivatkozik, hogy ők azt kívánják tanácsolni a nőknek, hogy inkább adják örökbe a gyereket, semmint hogy elvetessék. Az ENSZ egyik illetékes testülete megjegyzi, hogy a kampány weboldala azt sugallja: a leendő szülők számára akar információkkal szolgálni, jóllehet leginkább az abortuszra összpontosít, és az olyan szövődményeket hangsúlyozza, mint a vérzés, a bakteriális fertőzés, a szepszis, a méh eltávolítása, stb. A magyar lakosság lélekszáma 10 millió alá csökkent és a fiatalok csökkenő aránya még aggasztóbb. A hatalom ezért is akarja fellendíteni a gondozószülői programot, a többi közt az adminisztratív akadályok enyhítésével.

Reuters

A korábbihoz képest kisebb, de még mindig jelentős veszteséget kényszerültek elkönyvelni a magyarországi bankok, miután a különadó továbbra is jelentősen nyomja a mérlegüket, a kamatok és a beruházások pedig estek. Az unión belül a magyar bankok fizetik a legmagasabb adót és ezen kívül egyéb más büntető intézkedések is sújtották őket az Orbán-kormány alatt. Az is megviselte az eredményüket, hogy az ország megpróbál kilábalni a válságból. A pénzintézetek összesített profitja 2008-ban még 300 milliárd forint volt, tavaly viszont a kereskedelmi bankok 160 milliárdos mínuszt produkáltak, a javarészét az utolsó negyedévben. (2011-ben egyébként még 243 milliárdot írtak le.) A PSZÁF összevont jelentéséből az is kitűnik, hogy három bank termelte ki a veszteség 88 %-át, míg a legjobban gazdálkodó társaik a profit kétharmadát teremtették elő.

Bloomberg

Lehet, hogy az EU kiengedi a túlzott deficit-eljárásból Magyarországot, ami nagy segítség lenne Orbán Viktornak a választások előtt. Ezt emeli ki a hírügynökség Olli Rehn tájékoztatójából, hozzátéve, hogy a biztos szerint a magyar kormány elkötelezett a szerkezeti változtatások iránt, amelyek programját a kabinet áprilisban terjeszti elő, hogy 3 % alatt tartsa a deficitet. Az unió 3,4 %-ra becsüli az idei és a jövő évi hiányt. A miniszterelnök feláldozta a növekedést, hogy elhárítsa az európai uniós támogatások csökkentésének veszélyét. Brüsszel finanszírozza a magyar fejlesztések 95 %-át, ami a legmagasabb arány a tagállamok között. A különadók az elmúlt két évben hozzájárultak, hogy négy éven belül immár másodszor került recesszióba az ország. A Bizottság szerint az idén 0,1 visszaeséssel kell számolni, jövőre viszont 1,4 %-os növekedés várható. A Rehn-sajtótájékoztatón elhangzottak hírére a forint gyengült és öt hét óta a legalacsonyabb szintre esett a 10 éves forintkötvények hozama. Évértékelőjében viszont Orbán azt mondta, senki ne aggódjon az EU előrejelzése miatt, mert a közösség még egyszer sem volt képes eltalálni a deficit pontos mértékét. Rehn ugyanakkor kijelentette, hogy bizonyos tételeket még ellenőriznek a büdzsében, mert nem világos, hogy egyszeri, vagy strukturális intézkedésről van-e szó. Az ez évi hiány egyébként nőhet, miután kifutnak bizonyos rendkívüli adók és más egyszeri bevételek, amelyek a GDP 1 %-ának feleltek meg – közölte a Bizottság, amely egyben azt jósolja, hogy az adósságok szintje jövőre előreláthatólag 78,8-ről 77,7 %-ra süllyed. Az infláció pedig az idén 3,6, jövőre 3,3 % lesz.

Az egyik nagy alapkezelő arra figyelmeztet, hogy Magyarországnak meg kellene fontolnia: a visszaesés közepette valóban boldogul-e az IMF segítsége nélkül. A feltörekvő államokban 1,2 milliárd dollárt mozgató Fidelity Investments szakértője abban látja a gondot, hogy a magyar forintkötvények 46 %-a van külföldi kézben és ez túl sok. Ha ugyanis ezek a tulajdonosok valamilyen oknál fogva tömegesen távoznak a piacról, az súlyos problémákat idézne elő. A külföldi beruházók jelenleg 4,85 trilllió forint (csaknem 22 milliárd dollár) értékben tartanak forintban jegyzett papírokat, ez az összeg tavaly év végén még 5, 08 trillió volt.

NZZ

Értetlenséget váltott ki Magyarországon, hogy az Alkotmánybíróság a szólásszabadságra hivatkozva feloldotta az önkényuralmi jelképek használatának tilalmát. Ily módon ugyanis az a veszély fenyeget, hogy májustól büntetlenül lehet viselni akár a horogkeresztet, akár a vörös csillagot. A kezdeményezés Vajnai Attilától indult ki, aki támogatást kapott Strasbourgtól az ügyben, hogy a két jelképet nem lehet egy lapon említeni, mert utóbbi egyben a nemzetközi munkásmozgalom, valamint több párt szimbóluma is. Ennél fogva az eddigi magyar tilalom túl általános és önkényes. A döntés a múlt és a hozzátartozó jelképek ellentmondásos megítélése miatt várhatóan heves vitákhoz vezet Magyarországon.

Die Welt

A pápai trón komoly várományosaként tekint Erdő Péterre a lap, amely szerint a bíboros rácáfolhat összes jóslatra, miszerint a következő szentatya nem európai lesz. A magyarokról az a hír járja, hogy utánad lépnek be a forgóajtóba, de előtted jönnek ki. Ez a képesség a magyar főpap javára is válhat, de a végzete is lehet, attól függően, hogy mártíriumként, vagy győzelemként tekintünk Szent Péter utódjának tisztségére. Mindenesetre az elemzés szerint Erdőnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy elnyerhesse a posztot: kulcsszerepet tölt be az európai főpapság körében és egy napnyugati országot képvisel, amely egy pápát már adott a világnak, még a 4. században. Immár másodszor látja el az Európai Püspökkari Konferencia elnöki teendőit, ahol alighanem jobb kapcsolatokat épített ki, mint bárki más, de isten hű szolgájaként, nem pedig a szálak machiavellista mozgatójaként. Álláspontja a legfontosabb kérdésekben teljes mértékben egybeesik XVI. Benedek nézeteivel. Minden eddigi megbízatását kitűnően ellátta. Ha meglepetésként a konklávé őt tenné a meg következő pontifex maximusnak, akkor részben valóra válna Menyhárt több évszázados jövendölése, miszerint nehéz időkben a történelem látóhatárán utolsó pápaként ismét egy Péter bukkan fel.
forrás:legfrissebb hírek

Leave a Reply 257 megnézve, 1 alkalommal mai nap |