< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Lehetetlen feladat lenne a választás

| Mobile | RSS

Lehetetlen feladat lenne a választás

Sem a Fidesz, sem az ellenzéki pártok nem számolnak előrehozott parlamenti választással, annak ellenére, hogy a kormánypártok már most agresszívan kampányolnak. Egy előrehozott voksolásnak jelenleg nincsenek meg a feltételei sem: a választás szakmai és politikai kudarccal fenyegetne, mivel a hatályos szabályok ellentmondóak, hiányosak.

Míg például az alaptörvény rögzíti a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogát, a választási részletszabályok ezt nem is ismerik. A törvények összefésüléséhez legalább fél év kellene.

Alaptalan feltételezés előrehozott választással számolni a Fidesz szerint, noha a szavazatmaximálási logika ezt diktálná – legalábbis a kormánypártok támogatottságának növekedését jelző közvélemény-kutatási adatok alapján, amely vélhetően a rezsicsökkentésre vezethető vissza. Ha a Fideszben valóban nem számolnak idő előtti voksolással, az alighanem annak józan belátására is vall, hogy a 2014 májusában esedékes voksolást érdemben előrehozni – mondjuk idén tavaszra vagy nyárra – technikailag is lehetetlen. A választás kiírásának feltétele, az Országgyűlés önfeloszlatása ugyan akár a jövő héten, könnyedén teljesíthető lenne, mivel még csak nem is kétharmados többséghez kötött, csupán feleshez, ám Tóth Zoltán választási szakértő szerint jelen körülmények között súlyosan szakmaiatlan és technikailag is kudarcos vállalkozás lenne egy parlamenti választás megtartása, az eredmény társadalmi-jogi elfogadottsága pedig – éppen ezek miatt – erősen kétséges lenne.

Ha – a közvélemény-kutatásoknál bevett terminológia szerint – “most vasárnap”, de legalábbis a következő egy-két hónapban kellene a választást megtartani, olyan szabályokat kellene alkalmazni, melyek egymásnak ellentmondóak, hiányosak, illetve jelenleg nem is léteznek. A szakértő szerint egyértelmű, hogy még a régi, az 1997-es választási eljárási törvény szabályai lennének az irányadóak, hiszen a Fidesz által írt új eljárási törvény – melynek számos passzusát előzetes normakontroll során megsemmisítette az Alkotmánybíróság – csak a 2014-es parlamenti választásra lépne hatályba. Csakhogy ezzel az 1997-es jogszabállyal finoman szólva sincsenek összhangban az időközben – részint az Ab megkerülésével – átírt alaptörvény választásra vonatkozó passzusai, ahogy a 2011-ben az országgyűlési képviselők választásáról elfogadott választási (alanyi jogi) törvény sem.

Tóth a hatályos szabályok súlyos koherenciazavarára példaként említette, hogy míg az alaptörvény biztosítja a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok választójogát, addig ilyen fogalmat az 1997-es jogszabály nem is ismer. Vagyis a több százezer új választónak joga ugyan lenne az új Országgyűlés összetételébe beleszólni, fizikai lehetősége viszont nem. Nem működhetne a Fidesz által – kilenc éves “mandátum-bebetonozással” megerősítve – létrehozott Nemzeti Választási Bizottság sem, hanem a megszüntetett Országos Választási Bizottságot kellene újra megválasztani.
Egy mostani előrehozott választásnál amúgy a 2011-es jogszabály alapján már élnének az új, a Fidesznek kedvező változtatások, mint a kisebb, 199 fős parlament, ahol 106 egyéni és 93 listás mandátum nyerhető. Ugyancsak alkalmazandó lenne a korábbinál is aránytalanabb, a győztes mindent visz elvét erősítő mandátumszámítási módszer, ahogy az egyfordulós szisztéma is, amelyben a részvételi arány már nem feltétele az érvényességnek. Alkalmazni kellene továbbá a sok vitát kiváltott, az új egyéni választókerületekre szabott térképet is.

A választási alap-jogszabály illetve eljárási részletszabályok közti ellentmondások miatt Tóth Zoltán szerint nem lehetne jelenleg olyan parlamenti választást tartani, amely kielégítené mind az alaptörvény, mind pedig a választási törvény kritériumait. Ennek elkerülésére Tóth szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha a jelenleg a zárószavazás előtt álló eljárási törvényt teljes átírásával és az 1997-es jogszabály összefésülésével rendeznék az ellentmondásokat, zavarokat. Ám ehhez több idő kell annál, minthogy az eljárási törvényről már a jövő héten szavazzanak. A szakértő szerint ahhoz, hogy egy, az EBESZ és az EU által támasztott arányos és szabad választás elveinek is megfelelő, technikailag is működőképes voksolást tarthassanak, legalább fél év előkészítő munka kellene, vagyis az előrehozott választás legfeljebb fél évvel előzné meg az esedékes rendes voksolást.

Önkormányzati voksolás ötévente

Jövőre még ugyanazon évben tartják a parlamenti és az önkormányzati választásokat, ezt követően azonban az alaptörvény legújabb, negyedik módosítása rendelkezik az önkormányzati voksolások új számítás szerinti időpontjairól. Eszerint a 2014-es voksolást követően már nem négy, hanem ötévente rendezik meg az önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. A vonatkozó passzus szerint az alaptörvény hatálybalépését követő első általános választásra 2014 októberében kerül sor, majd a következő voksolást már “a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani”.

Van, amiben egyetértenek a pártok

Molnár Zsolt (MSZP): Készen állnak a megmérettetésre
Bár a szocialisták nem látnak bele a fideszes döntéshozók fejébe, Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke, kampány-előkészítő munkacsoportjának vezetője úgy gondolja, az Orbán-kormány az utolsó pillanatig ragaszkodni fog kétharmados hatalmához. Szerinte a Fidesz nem teszi kockára kormányzását, ennek ellenére nem zárható ki az előre hozott választás lehetősége. Az MSZP az esetleges őszi voksolásra is készen áll, a fővárosi elnök szerint a párt bármikor képes megküzdeni a választókért. Van programjuk, amelynek lényege ma is ismert: a Fidesz gazdagoknak kedvező, szegényeket megbélyegző és elnyomó politikája után újra biztonságos, igazságos, esélyteremtő államot, fejlődő gazdaságot, valódi munkahelyeket akarnak létrehozni, a lerombolt jogállam helyére pedig európai demokráciát építeni. A politikus kijelentette, a szocialista pártban ott vannak azok, akik ezt a programot mind a 106 egyéni választókerületben hitelesen tudják képviselni és meg is tudják valósítani. Molnár biztos abban, hogy – amennyiben a helyzet ezt kívánja – a társadalom többségének támogatásával rendelkező ellenzéki erők rövid idő alatt képesek összefogni. A kormány kampányol, kétségbeesetten próbálja feledtetni a kilátástalansághoz vezető, katasztrofális kormányzását, de az elmúlt három évet Magyarország nem fogja elfelejteni.

Molnár Csaba (DK): Nem keseregni, tenni kell

Orbán Viktor gyakran hoz az övéi számára is váratlan döntéseket, amelyeket az utolsó pillanatig titkolnak, ezért ma senki nem tudhatja, lesznek-e előre hozott választások Magyarországon. A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke nem tartja lehetetlennek ezt a forgatókönyvet. Annál is inkább, mert a Fidesz már az utcán is lejárató kampányt folytat, amelyben ellenfeleit mocskolja. Molnár Csaba szerint ezért a demokratikus ellenzéki erőknek nyárig meg kell állapodniuk és létre kell hozni a választási szövetséget. A DK felkészült, mind a 106 egyéni választókörzetben van felelősük, 800 településen működik pártszervezetük és immár 8000 tagot számlálnak, így az ellenzéki együttműködéshez már sok mindent képesek hozzátenni. A képviselő úgy véli, bár lejt a pálya, a törvények a Fidesznek kedveznek, a kormánypártnál van a pénz, a hirdetési felületek, ezen nem szabad keseregni. Inkább tenni kell: menni, menni és meggyőzni a választókat arról, hogy lehet jobb országot teremteni. A DK vezető politikusai jövő keddtől ismét járják az országot, ez előtt, hétvégén pedig a választókerületi felelősöket készítik fel a kampányra.

Karácsony Gergely (Együtt-PM): Az ellenzék feladata, hogy rendezze a sorait
Megszokhattuk a Fidesztől, hogy mindent aszerint mér, hogy mi előnyös és mi nem a párt számára, így megjósolni sem lehet az előrehozott választások esélyét – mondta lapunknak Karácsony Gergely. Az Együtt 2014 – PM választási szövetség politikusa azonban nem gondolja, hogy erre játszik a kormány, mert tudják, a rezsicsökkentés hatása később érződik majd, a népszerűség növekedéséhez ugyanis idő kell. Az ellenzék feladata, hogy rendezze a sorait, és ha az idő sürget, ha “hí a haza”, a számukra rendelt feladatokat a tervezettnél korábban meg tudják oldani. A helyzet persze nem egyszerű. Nem csupán azért, mert a Fidesz saját hasznára hozza a törvényeket, hanem mert a közmédiát is a pártpropaganda eszközévé tette. Karácsony ennek ellenére bízik a demokratikus ellenzék erejében. Abban, hogy a számukra feltett kérdéseket időben, megfelelően meg fogják válaszolni, hiszen ezzel lehet a választókat maguk mellé állítani.

Schiffer András (LMP): A Fideszt semmi nem sürgeti
Az LMP társelnöke szerint kétharmaddal ugyan mindent meg lehet tenni, de a Fideszt semmi nem sürgeti. Schiffer András arra emlékeztetett, hogy az előrehozott választás lehetősége a korábbi ciklusokban is felmerült ugyan, de ezzel a lehetőséggel a rendszerváltás óta egyetlen magyar kormány sem élt. Hozzátette, hogy Orbán hatalomfelfogásával, személyiségével amúgyis összeegyeztethetetlen, hogy a számára megadott négy évet ne miniszterelnökként töltse ki. Az ellenzéki képviselő úgy érzi, most sem erősebb a kampány, mint a választások előtti években máskor lenni szokott. Kijelentette: az LMP szempontjából mindegy, hogy nyáron, vagy jövő tavasszal lesznek a parlamenti választások, a céljaik ugyanis nem változnak. Számukra egyebek mellett az a fontos, hogy az alaptörvényben tiltsák meg a közpénzen folytatott kampányt, mert a társadalom számára elviselhetetlennek tartják, hogy a Fidesz több milliárdot költ kormányzati propagandára.

Gulyás Gergely (Fidesz): Nem lesz előrehozott választás
Nem lesz előrehozott választás – mondta lapunknak Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint semmi alapja nincs ennek a feltételezésnek. A választások előtt egy évvel mindig volt nem jogi értelemben vett kampány. Gulyás szerint 2005-ben erősebben próbálták maguk mellé állítani a választókat a kormányon lévő szocialisták, csak az akkori kabinet az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hirdetéseivel tette ezt. A fideszes képviselő az állította, hogy az emberek meg tudják különböztetni a kormány reklámját a kormánypártétól, ezért semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy amíg az ellenzék csak a közszolgálatban hirdetheti az elképzeléseit, a kabinet bármelyik csatornán világgá kürtölheti, milyen jónak, előnyösnek tartja a rezsicsökkentést. Ez nem a kampány része, így közpénzt is lehet rá költeni. Az viszont természetes, hogy a Fidesz üzenetei soha nem mennek szembe a kormány intézkedéseivel, így a választók tudhatják, hogy ezek mögött a kormánypárt is ott áll. (Fazekas Ágnes)

Lengyel Tibor / Népszava

Leave a Reply 167 megnézve, 1 alkalommal mai nap |