< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Kilövés előtti állapotba helyezett Észak-Korea egy ballisztikus rakétát

| Mobile | RSS

Kilövés előtti állapotba helyezett Észak-Korea egy ballisztikus rakétát

Kilövés előtti állapotba helyezett az észak-koreai hadsereg legalább egy – Musudan típusú – ballisztikus rakétát, de nem kizárt, hogy ezzel csupán félre akarja vezetni a helyzet alakulását figyelő külföldi műholdakat – közölte a japán védelmi minisztérium egyik illetékese. Az amerikai védelmi miniszter közben arról beszélt, Washington készen áll arra, hogy megvédje magát és szövetségeseit.

A tisztségviselő nem zárta ki, hogy Észak-Korea a közeljövőben egyszerre több, négyezer kilométeres hatótávolságú Musudan-rakétát és 1,3 ezer kilométeres hatótávolságú Rodong-rakétát indít el.

Ide-oda mozgatják a rakétákat

Tokiói és szöuli katonai szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az észak-koreai hadsereg időről időre hangárba vontatja, ide-oda mozgatja a keleti partvidéken fekvő Vonszan város közelébe telepített Musudan-rakétákat, feltehetően azért, hogy megnehezítse a helyzet alakulását figyelő kémműholdak dolgát, és ne tudják pontosan meghatározni a felbocsátás időpontját. A rakéták mozgatása viszont rácáfol azokra a korábbi értesülésekre, hogy már feltöltötték volna őket üzemanyaggal.

Észak-Korea a múlt héten szállított a helyszínre vonattal két Musudan-rakétát, azokkal elérheti Japán egész területét és az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni Guam-szigetet is, ahol támaszpontja van az amerikai hadseregnek.

Harckészültségbe helyeztek egy rakétaüteget

Műholdas felvételekből ítélve Vonszan közelében harckészültségbe helyeztek még egy rakétaüteget, amelyben öt mozgatható indítóállás van, Scud- és Rodong-rakétákkal felszerelve, ezeket is folyamatosan mozgatja a hadsereg. A Scud-rakéták 500 kilométerre repülhetnek, azaz alapvetően Dél-Korea ellen lehetne bevetni őket, míg a Rodongok maximális hatótávolsága 1300 kilométer, és akár japán célpontok ellen is használhatóak.

A korszerűbb, Musudan típusú rakétáival Észak-Korea még sosem kísérletezett, egyes vélemények szerint azért vetne be egyszerre Scudokat és Rodongokat, hogy ellensúlyozza a Musudan esetleges fiaskóját, és egyben demonstrálja haderejét.

Kim Ir Szen tiszteletére fognak lőni?

Szöulban is igen valószínűnek tartják, hogy Észak-Korea a legnagyobb nemzeti ünnephez, Kim Ir Szen államalapító születésnapjához időzítve, április 15-e környékén egy vagy több rakétát bocsájt fel. Phenjan általában az ilyen évfordulókhoz időzíti a katonai erejét fitogtató kísérleteket.

A szöuli védelmi minisztérium szóvivője közölte csütörtökön, hogy a dél-koreai hadsereg teljes készültségben van, és Patriot-rakétáival lelövi azokat az északi rakétákat, amelyeket a területére irányítanak.

Amerika kész a háborúra

Közben Chuck Hagel kijelentette, hogy Észak-Korea “nagyon közel korcsolyázik a veszélyes vonalhoz”. Az amerikai védelmi miniszter hozzátette, hogy Washington készen áll arra, hogy megvédje magát és szövetségeseit. A Foreign Policy szerint volt közvetlen kapcsolatfelvétel Amerika és Észak-Korea között idén és várható, hogy Phenjan jelezni fogja, ha rakétakilövésre készül.

Chuck Hagel

Az amerikai védelmi tárca vezetője hangoztatta, hogy az észak-koreai nyilatkozatok és lépések nem segítették elő a “robbanásveszélyes” helyzet semlegesítését. Hagel kijelentette: az Egyesült Államok és szövetségesei azt szeretnék, ha Észak-Korea mérsékelné retorikáját, ám ha ez nem történik meg, Amerika készen áll és képes arra, hogy megvédje magát és szövetségeseit.

Amerikai hírszerzési források szerint Észak-Korea már keddre teljes mértékben felkészült arra, hogy bármely pillanatban két mobil, közepes hatótávolságú rakétát bocsásson fel a keleti partvidékéről. A CNN úgy értesült, hogy Phenjan a két Muszudan típusú eszköz kilövésén túl kívül további rakéták fellövésére is készülhet, több kilövőállásról. Az amerikai hírtelevízió védelmi minisztériumi forrásai ezzel kapcsolatban nem bocsátkoztak részletekbe, csak annyit jeleztek, hogy a többi rakéta kisebb hatótávolságú lehet.

Megtámadhatják az amerikaiakat

Az eddig egyszer sem tesztelt Muszudan rakéták hatótávolsága 3500 kilométer, azok így elérhetik az Egyesült Államokhoz tartozó, csendes-óceáni Guam szigetet is.

Patrick Ventrell amerikai külügyi szóvivő szerdán megismételte, hogy ezekkel a fellövésekkel Phenjan megsértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiban foglalt kötelezettségeit, és felszólította a kommunista országot, hogy álljon el az ilyen terveitől.

A szóvivő ugyanakkor közölte, a külügyminisztérium továbbra sem ad ki figyelmeztetést a Dél-Koreába utazó amerikaiaknak.

Volt közvetlen kapcsolatfelvétel

A Foreign Policy magazin értesülései szerint március közepén, közvetlenül a phenjani “provokatív kijelentések és lépéseket” megelőzően, New Yorkban kapcsolatfelvétel történt az Egyesült Államok és Észak-Korea között. A washingtoni külügyminisztériumot Clifford Hart, a kommunista rezsim atomprogramjának felszámolásáról folytatott – félbeszakadt – hathatalmi tárgyalások amerikai különmegbízottja, Phenjant pedig Han Szong Rjol helyettes ENSZ-nagykövet képviselte.

Ez a korábbi években bejáratott “New York-i csatorna” volt az, amelyen keresztül Észak-Korea februárban a harmadik nukleáris kísérletére figyelmeztette az amerikai kormányzatot. A várakozások szerint Phenjan hasonlóképpen fog jelezni a küszöbönálló rakétafelbocsátásai előtt is.

A föld legembertelenebb része

Közben a CNN arról számolt be, hogy az Észak és Dél-Koreát elválasztó DMZ a föld legembertelenebb része. Nincsenek emberi lények a DMZ-ben – mondta a csatornának Kyung Lah, miközben belépni készült a területre. Öt magányos tiltakozó van a helyszínen: „furcsa. Dél-koreai zászlót tartanak, és tiltakoznak Észak-Korea ellen és Kaesong megnyitása ellen” – tette hozzá. A DMZ szerdai média-túrája egyébként rendszeres célpontja a tiltakozóknak, akiknek ez az egy esélyük, hogy a sajtónak kinyilvánítsák üzenetüket.

Növekvő feszültség

Panmunjom (fegyverszünet-falu), amely a DMZ központjában van, egy jó példa az ellenségeskedésre. Az egyik oldalon állnak a dél-koreai határőrök harcias testtartásukkal – karok hát mögött, lábak terpeszben -, mely a DMZ egyik jellemzője lett. A másik oldalon pedig néhány száz méterrel odébb az észak-koreai ellenfeleik hegyes sapkái csillognak a távcsövön keresztül.

A lezárt keszongi határátkelő

„A szokásos sajtókörutakkal ellentétben ezen a héten élesebbé váltak az ellentétek, éleződött a feszültség” – mondta Lah. „Máskor, amikor nem volt ennyire sok riporter, a sajtó interjúkat csinált a katonákkal, és élő bejelentkezéseket készítettek itt a határ mentén.” Nem adtak időt a nézelődésre sem, „stopperrel mértek minden megállást, nem akarták, hogy túl sokáig időzzünk” – mesélte, majd hozzátette: „mint mindig, most sem akarták, hogy bármi olyat mutassunk, amit az észak-koreaiak félreérthetnek.”

Nyugtalanság

Bár sok elem még ma is ugyanolyan a DMZ-ben – például a Propaganda Falu hamis homlokzatai és óriási nagy zászlórúdja még mindig meg van – a feszültség érezhetően magasabb szintű volt. „Bizonyos helyeknél korlátozták a látóteret, azt mondták nekünk, hogy ne fotózzunk.” Lah a határnál arról számolt be a CNN-nek, hogy nyugtalanság érződött az itt állomásozó amerikaiak és a dél-koreaiak között.

Milliónyi ember

A neve ellenére most ez a világ leginkább felfegyverezett határa. A DMZ 250 kilométer hosszan húzódik és hozzávetőleg 4 kilométer széles az amerikai külügyminisztérium szerint. A déli oldalon Dél-Koreának 639 ezer harcra kész csapata van, és 2,9 millió tartalékosa – a dél-koreai kormány szerint. Őket még 28 ezer 500 amerikai fegyveres erő támogatja – az amerikai kormány állítása szerint. Észak-Korea pedig a világ egyik legnagyobb állandó hadseregével rendelkezik: becslések alapján 1,1 millió bevethető katonája és 8,2 millió tartalékosa van – a CIA World Factbook információi szerint.

A demarkációs vonal tiltott

Az 1953. július 27-én megkötött egyezmény szerint a DMZ-től mindkét oldalnak 2 ezer méterre kell húzódnia. A terület közepén pedig egy katonai demarkációs vonal (DML) fut, amely jelzi, hogy hol volt a fegyverszünet megkötésekor a harcvonal. A katonáknak mindkét oldalról megengedik, hogy bejárják a területet, ám a DML átlépése, keresztezése tilos.

1953 óta több mint 500 dél-koreai katonát és 50 amerikai katonát öltek meg itt. 1966 és 1969 között a DMZ konfliktusokban 397 észak-koreai, 299 dél-koreai és 43 amerikai vesztette életét. A DMZ még mindig a Föld egyik legveszélyesebb helye.

Ne legyen rakétaindítás

A telegraph.co.uk szerint közben Kína és Oroszország Észak-Koreát arra ösztönzik, hogy álljon el a rakétaindítástól. Yun Byung-se azt mondta a dél-koreai parlamentben, hogy a „zárt koordináció” Szöul, Peking és Moszkva között segíthet feszültségek diplomatikus megoldásában. „Zárt koordináción keresztül, Kínával és Oroszországgal együttműködve a koreai kormány továbbra is azért tesz erőfeszítéseket, hogy rábeszéljék Észak-Koreát, változtassa meg a hozzáállását” – tette hozzá.

A hadseregen belül is voltak nézeteltérések

Nemcsak a DMZ területén éleződnek a feszültségek, Észak-Korea hadserege is mélyen megosztott volt abban a kérdésben, hogy elfogadják-e Kim Dzsong-Unt és parancsát, fedte fel egy korábbi tisztviselő – írta a telegraph.co.uk. Így arról is árulkodott, hogy milyen fesztüllségek és ellentétek állnak a fiatal vezető háborúra való felhívása mögött.

Kim főhadnagy azt mondta, kényszerítették, hogy elmeneküljön Észak-Koreából, miután megölt egy vele rivalizáló tisztviselőt egységén belül. „Megöltem egy három csillagos századparancsnokot” – mondta. „Ő volt annak az egységnek a feje, aki Kim Dzsong-Unt támogatta” – tette hozzá.

Sokan ellene voltak

Mindez 2011 végén történt, kicsivel Kim Dzsong-Un előtt. „Azelőtt volt ez, mielőtt hatalomra jutott, de mi mind tudtuk hosszú ideje, hogy ő lesz a vezető. Sokan ellene voltak” – mondta Kim. Az ő csapata – tette hozzá – Kim Yong-namot támogatta. A hadseregen belüli ellentétek, és egy vezető iránti vágy, aki harminc évesen megszilárdíthatja pozícióját, agressziót váltott ki. „Messzebb északon, több nézeteltérés és pletyka ment arról, hogy ki lenne jobb vezető” – mondta Joseph Bermudez, az észak-koreai hadsereg szakértője.

A helyzet nagyon rossz

Kim egy ügynök segítségével menekült el Kínába, aki azt állította, hogy tavaly kicsempészett 60-80 embert. Ám 10-ből csak három disszidens sikeres, a többit letartóztatják, lelövik, vagy elszöknek. „Mielőtt távoztam, hallottuk, hogy harc volt Kim Dzsong-Un és a testvére között, aki nem szereti Kínát. Más az édesanyjuk, úgyhogy küzdenek egymás ellen” – folytatta Kim, hozzáfűzve, hogy nem érti, mi a jelenlegi agresszió oka. „A helyzet nagyon rossz. Az emberek éheznek. Van néhány gazdag ember, néhány gazdag politikus, akinek sok pénze van, de az emberek nagy részének nincs semmije. Az apám és az anyám éhen haltak, a bátyám pedig betegségben hunyt el” – mesélte el történetét.

Erős a hadsereg?

Bermudez szerint nem volt elég információjuk belelátni Észak-Korea háborús indítékaiba. „Nem láttuk ezt azelőtt.” Kim úgy látja azonban, hogy az észak-koreai hadsereg még mindig nagyon erős. Ezen az ügynök, aki őt kicsempészte viszont inkább csak nevetett. „Azt mondják, hogy övék a legerősebb hadsereg a világon, és a legjobban felszerelt. De a valóságban a felszerelésük olyan, mint amit Kínában 60 évvel ezelőtt használtunk!”- mondta.

atv.hu / cnn.com / telegraph.co.uk / MTI
Feszültség a Koreai-félszigeten.

Feszültség a Koreai-félszigeten.

forrás:atv.hu

Leave a Reply 210 megnézve, 1 alkalommal mai nap |