< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Navracsics: Nem lesz újabb alaptörvény-módosítás

| Mobile | RSS

Navracsics: Nem lesz újabb alaptörvény-módosítás

Nem jelent semmilyen veszélyt a demokráciára az elmúlt 3 év alatt elfogadott több száz jogszabály, közte az alaptörvény, valamint a sarkalatos törvények – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki úgy véli, egy idő után a külföldi aggodalmak is lehiggadnak majd.

Több mint hatszáz törvényt fogadott el három év alatt a parlament. “Az elmúlt három évben nemcsak mennyiségét tekintve fogadtunk el rengeteg jogszabályt (…), hanem minőségében is”, hiszen az Országgyűlés újraalkotta az alaptörvényt, az összes sarkalatos jogszabályt és a legjelentősebb szakpolitikai törvényeket – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A politikus egyúttal hangsúlyozt, hogy ezek azonban nem jelentenek semmilyen veszélyt a demokráciára, ezért egy idő után a külföldi aggodalmak is lehiggadnak majd.

Felvetődik a szakmai sovinizmus vádja

Az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő velencei bizottsági kritikáról a kormányfő helyettese azt mondta, ha a bizottságban helyet foglaló alkotmányjogászok amellett érvelnek, hogy az Ab-nál nincs fontosabb testület, az felveti “a szakmai sovinizmus vádját”. “A Velencei Bizottságnak – úgy tűnik – pontosan az a problémája, hogy egy rendkívül sokszínű intézményrendszerrel rendelkező Európában egy pontosan meg nem határozott alapról valamilyen uniformitást kíván bevezetni. Abszolút értékeket és abszolút követelményeket fogalmaz meg, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy megállják a helyüket” – fejtette ki véleményét. Hozzátette, míg a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete – azt mondja, Magyarország súlyosan csorbította az Ab hatáskörét, addig maga az Ab jelentette ki, hogy a mostani hatásköri rendszerben a testület jól tud működni.

Politikai ellenállás alakult ki az ügyáthelyezéssel kapcsolatban

Navracsics Tibort az interjúban kérdezték a bírósági ügyáthelyezés megszüntetését is tartalmazó ötödik alkotmánymódosítási javaslatról, amelyről azt mondta: a kormány azt látta, hogy az európai fórumon nem szakmai, hanem politikai ellenállás alakult ki az ügyáthelyezéssel kapcsolatban. Ezért – noha más uniós tagállamok gyakorlatában is ismert az áthelyezés, amelyet a magyar kormány egyébként is csak rövid távú megoldásnak tervezett a bíróságok leterheltségének csökkentésére – a megszüntetés mellett döntöttek, és előrehozzák az igazságszolgáltatás-fejlesztési terveinek a megvalósítását – magyarázta.

Alaptörvény-módosítás – “nem lesz már újabb köre ennek”

Arra a felvetésre, hogy ha az ötödik alkotmánymódosításban is hibát talál Brüsszel vagy a Velencei Bizottság, akkor ismét változtatnak-e az alaptörvényen, a tárcavezető azt felelte: mivel a negyedik alkotmánymódosítás vitatott pontjai közül kettőben megegyeztek, a harmadik esetében pedig nagyon közel állnak hozzá, “nem lesz már újabb köre ennek”.

Értékelni kell az uniós tagságot

Az európai uniós tagságot firtató felvetésre Navracsics Tibor kifejtette: Közép-Európa sohasem volt és soha nem is lesz a senki földje, ez a régió ugyanis mind fekvését, mind hagyományait, mind pedig nemzeteit tekintve értékesebb annál, hogy “szabadon hagyják”, ezért valamilyen érdekszférába, szövetségi rendszerbe mindig tartoznak ezek az országok.

“Mindig jelentkezik valaki, aki erre a régióra igényt formál” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, azzal folytatva, hogy ebből a szempontból is értékelni kell az uniós tagságot, és így azt látni, hogy Magyarország eddigi geopolitikai elkötelezettségei közül az EU a legjobb. Egyrészt “itt legalább vitáink lehetnek”, hiszen korábban meg sem hallgatták a magyarokat. Másrészt “érvényesíthetjük – még ha súlyos viták árán is – a saját megoldásainkat, és beleszólhatunk Európa jövőjének alakításába” – mondta. Megjegyezte, hogy a bankadótól kezdve a romák felzárkóztatási stratégiáján keresztül a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapjáig “mi mindent hoztunk mi be az Európai Unióba”.

Ez, szerinte, jól mutatja, hogy Magyarország a jövőben is tudja érvényesíteni a hangját az EU-ban, amihez azonban az érdekek pontos meghatározása és az azokért való küzdés is szükséges. Ez a magyaroknak kicsit talán újdonság, mert arra neveltek, hogy “mi csak húzzuk meg magunkat” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Ebből a szempontból – mint mondta – nem félti az unióhoz hétfőn csatlakozó horvátokat, akik természetesnek veszik, hogy az EU a nemzeti érdekek képviseletének a helyszíne.

forrás:híradó-hu

Leave a Reply 607 megnézve, 1 alkalommal mai nap |