< Böngészés > Főoldal / Fogyasztóvédelem / Blog article: A dinnyepiac csókosai

| Mobile | RSS

A dinnyepiac csókosai

2013. július 11. | 1 Hozzászólás | Fogyasztóvédelem

Megérett a magyar dinnye, és érik már az új dinnyekartell is.
A dinnye – nem gyümölcs, kérem, bármennyire finom, hanem zöldség a tudós besorolás szerint – évek óta a nyár neuralgikus áruja. Emlékezetes az a demagóg akció, amikor teherautókról borították egy hipermarket parkolójába az eladhatatlan görögdinnyét. A borogatás valójában nem hatott a piacra.Az árusítás maga a totális anarchia évtizedek óta. Az utak mentén hol kétségbeesett termelők, hol vérbeli nepperek kínálják a dinnyét. Ahol jó terepet sejtenek, ott megjelennek az autós mozgóárusok is. A dinnye még egy percent haszonnal is fényes üzlet. (Úgy értendő az egy percent, hogy egyért veszi, kettőért adja. Olykor háromért.)
De itt még nem tartunk.

Csak a korai dinnye érett be, és az olyan drága, hogy a legtöbb helyen darabolva kínálják. Ám az idő halad, és piacra kerül – többnyire egyszerre, szinte dömpingszerűen – a termés derékhada is. És akkor kezdődik a baj. Mindegyik termelő el szeretné adni, még akkor is, ha a fő dinnyecsőszök által megszabott áron nem viszik el. Ha sok a dinnye, drágán a töredékre lesz fizetőképes kereslet, márpedig most a tavalyinak nagyjából tizedével nagyobb területre ültettek. És ha összezuhanna az ár, akkor jön a kartellezés.

Mit jelent ez? Azt, hogy legalább a fő forgalmazókkal megállapodnak egy minimális árban. Tavaly ez a görögdinnye esetében 99 forint volt kilónként, persze áfával, mert a hipermarketek azt az adót nem nyelhetik le. (A termelők – szinte mind – megteszik.) És a mi sunyi dinnyecsőszeink megfenyegettek mindenkit, nehogy olcsóbban adja ezt az ínyencséget. Ez egy versenyellenes megállapodás volt. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára elismerte, hogy ez klasszikus kartell. És amikor a Versenyhivatal vizsgálódni kezdett, akkor kekk módon hozzátette, hogy mit is tudna vele kezdeni, noha ő kezdeményezte az “összefogást”. És valóban. A kormányosok jogszabályban fedették le a VM lehetőségeit az élelmiszerkartellek ügyében.

Gyönyörű. Egy kormány pár ezer dinnyetermelőért? Egy kormány a vásárlók milliói ellen? Voltaképpen mi a baj? Használ-e a kartell a termelésnek?
A baj fő oka a korszerűtlen termelési technológia. Természetesen magasak a költségek, a magárak, a palántanevelés, a sokak által használt síkfólia, a műtrágya, a szállítás… Sorolhatnám estig. Csakhogy a költségekhez megfelelően nagy hozamoknak kellene párosulniuk, méghozzá úgy, hogy azokat biztonságosan el is lehessen adni. Most meg se hozam, se értékesítési biztonság. Az ágazatnak azonban nem árkartellre lenne szüksége, hanem ezek rendbe tételére. Az persze nehéz, s nem dilettánsnak való lecke.

A dinnyéseket a világon végigcsörtető technológiai forradalomnak csupán a csillapodó szele érintette meg. A költségeket persze megpróbálják csökkenteni. Jellemző a feketemunka, napszámosokkal, bejelentés és járulékok fizetése nélkül. Hogy aztán az állítólag 5500 hektáron termelt dinnyét hány munkaszerződéssel foglalkoztatott hazánkfia dobálja tartályládába vagy teherautóra, azt nem merném megsaccolni. Ne gondoljunk nagy számra. Olyan viszont előfordult, hogy az adózók zsebéből fizetett közmunkásokkal művelték a dinnyeföldet. És ők örömmel tették. Hogyne mán! A polgármester úrnak? Aki még kormánypárti képviselő is! Jövőre is kell valami munka. Máshoz meg nem lehet hozzájutni. Aki napszámost fizet, ehhez képest igazi úr.

Miért kellene talpon tartani? Mert a fő haszonélvezők a csókosok. A többiek se bánják az intézkedéseket, a kartellezést, de a legtöbbet a kebelbeliek nyernek. Az ő bukszájukat hizlalja a tisztességes országokban tiltott “áregyezség”. Az ágazat termelésének döntő hányada feketén kerül forgalomba. A forgalmasabb nagybani piacokon bizony éjszakánként több teherautónyi dinnye cserél gazdát. Hogyan? Számlával? Már az is nagy szó, ha az eladó nyugtát ad. Az értékesítés bizonytalanságát – a fizetőképes kereslet hiánya mellett – az okozza, hogy nincs a dinnyéseknek egy ütőképes termelői értékesítő szövetkezete. Miért nincs? Egyrészt a fekete értékesítésben érdekelt termelő szervezhetetlen. (Miért adná ő a dinnyét számlára? Még a végén adót kellene fizetnie?) Másrészt a legsunyibb dinnyecsőszök elveszítenék királyságukat, tehát akkor is megakadályoznák a szövetkezést, ha azzal valóban jól járnának a termelők.

Ezért fizet a vásárló kétszer annyit a dinnyéért, mint amennyit normális körülmények között fizetne. De az ágazaton ez távlatosan nem segít. Marad az alacsony színvonal. A dinnyecsőszök meg naponta bizonyítják, hogy csak betévedtek Európába, a földrész szellemiségéhez semmi közük. A dinnyepiac miért volna kivétel?

Kun István publicista /

Leave a Reply 1392 megnézve, 1 alkalommal mai nap |